Hirdetés

Kiállítás mesterséges intelligenciával idézi fel emlékeket, a demenciára figyelmeztet

Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
A Memória Rádióállomás az Európai Parlamentben, Brüsszelben.
A Memory rádióállomás az Európai Parlamentben, Brüsszelben. -  Szerzői jogok  Memory Radio Station.
Szerzői jogok Memory Radio Station.
Írta: Marta Iraola Iribarren
Közzétéve:
Megosztás Close Button

A mesterséges intelligencián alapuló eszközök új módokat kínálnak, hogy segítsenek az Alzheimer-kórral élőknek újra kapcsolódni személyes emlékeikhez.

Fájdalmas élmény lehet, amikor az ember azt látja, hogy egy szeretett személy fokozatosan elveszíti az emlékeit. Hilde Vautmans számára ez azt jelentette, hogy végül a saját édesapja sem ismerte fel őt.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

„Ez olyan fájdalom, amit szavakkal sem lehet leírni”, mondta Vautmans, a belga európai parlamenti képviselő.

Vautmanshoz hasonlóan Európa-szerte sokan nézik végig, ahogy demenciával élő hozzátartozóik küzdenek azért, hogy felidézzék személyes történeteiket és közös élményeiket.

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája, és fokozatos kognitív hanyatlással jár, többek között memória-, gondolkodási és kommunikációs nehézségekkel. A demencia jelenleg több mint 12 millió embert érint Európában, a szám pedig előrejelzések szerint 2050-re 20 millióra nő. Az Alzheimer-kór az esetek 60-80 százalékát teszi ki. 

A kutatók szerint a korábbi diagnózis segíthet abban, hogy az érintettek már a betegség enyhébb szakaszában kezeléshez jussanak. Mások azon dolgoznak, hogy javítsák azok életminőségét, akiknél már memóriazavarok jelentkeznek, például reminiszcencia-terápiával. Hagyományosan ez a megközelítés ismerős tárgyak, fényképek és zene használatára épül, hogy ösztönözze az embereket életük eseményeinek felidézésére és megosztására.

A reminiszcencia-terápia hívei most már a virtuális valóságban, interaktív platformokban, mesterséges intelligenciában (MI) és más technikai eszközökben látják a lehetőséget, hogy személyre szabottabb élményeket hozzanak létre, és segítsenek az embereknek újra kapcsolódni az emlékeikhez.

Az egyik ilyen kezdeményezés a Synthetic Memories (forrás: angol), amelyet a barcelonai Domestic Data Streamers kreatív stúdió indított. Mesterséges intelligenciát használ az emberek emlékeinek újrateremtésére és képekké alakítására, új megközelítést kínálva a személyes történetek megőrzésére.

A projekt demenciával élő emberekkel végzett munkája 2023-ban kezdődött idősotthonokban, ahol Alzheimer-kórral és más demenciaformákkal élő lakók is élnek. A stúdió Spanyolországban szociális munkásokkal és neuroterapeutákkal dolgozott együtt a projekten.

Egy egyórás foglalkozás során, amelyen memóriazavarban szenvedő személy vesz részt, egy interjúkészítő és egy MI-alapú súgó vezeti végig a résztvevőket az emlékeiken. Ezután generatív MI-modelleket használnak, hogy vizuális ábrázolásokat hozzanak létre az általuk elmesélt élményekről.

A projekt hangsúlyozza, hogy nem gyógyító eljárásnak szánják, hanem eszköznek, amely támogatja a reminiszcencia-terápiát.

A Synthetic Memories azóta A Memory Radio Station részeként útra kelt, egy utazó kiállítás formájában, amelyet az Eli Lilly gyógyszergyárral együttműködésben indítottak el. A kiállítás Európát járja, hogy a memóriazavarról szóló beszélgetéseket a nyilvános terekbe vigye.

A kiállítás arra hívja a látogatókat, hogy osszák meg saját emlékeiket, a kimondott és leírt történeteket pedig MI által létrehozott képekké alakítják. A részvételhez nem szükséges, hogy memóriazavarban szenvedjenek.

Novemberben a kiállítás az Európai Parlamentben látható Brüsszelben. Itt vett részt Vautmans is, felidézve gyerekkori emlékeit és az édesapjával töltött időt.

Felidézte, hogyan járt vele a marhavásárra Sint-Truidenben, abban a belga városban, ahol felnőtt.

„Csodálatos pillanatok voltak ezek az apámmal, amikor elmehettem vele a vásárra, megpróbálhattuk eladni a teheneket, majd feltenni őket a mérlegre [hogy lemérjük őket]”, mondta a rádióállomásnak.

Hilde Vautmans európai parlamenti képviselő az MI által létrehozott emlékével.
Hilde Vautmans európai parlamenti képviselő az MI által létrehozott emlékével. Euronews.

A tünetek felismerése és a korai diagnózis felállítása szintén kulcsfontosságú az Alzheimer-kórral élők életminőségének javításához.

„A mi esetünkben ez sokáig tartott. Egy teljes keresés volt, tagadás”, mondta Vautmans az Euronewsnak. „Ez nem Alzheimer, csak stressz, csak túl sok munka. Pontosan így szoktuk mondani mindannyian, amikor azt látjuk, hogy valaki feledékennyé válik”.

Miért fontos a korai diagnózis

Bizonyítékok szerint azoknál, akik korai és pontos diagnózist kapnak, javulnak a pszichoszociális mutatók, például csökken a szorongás és nagyobb önállóságot tapasztalnak, jegyezte meg az Alzheimer’s Society legfrissebb jelentésében.

A korai diagnózis azt is lehetővé teszi, hogy az érintettek olyan kezelésekhez és beavatkozásokhoz jussanak, amelyek a klinikai és ápolási szükségleteiket célozzák, egyes terápiák pedig a betegség korai szakaszában a leghatékonyabbak.

Az Alzheimer-kór korai diagnózisának egyik fő akadálya azonban az, hogy kevesen ismerik a betegséget és annak tüneteit.

Egy nemrégiben készült, egész Európára kiterjedő felmérés jelentős hiányosságokat talált a demenciával kapcsolatos ismeretekben. A 12 országban megkérdezett 681 ember közül kevesebb mint a fele tudta, hogy az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája, sokan pedig úgy vélték, hogy az Alzheimer-kór nem előzhető meg, és egyszerűen az öregedés természetes velejárója.

Noha nincs garantált módja az Alzheimer-kór megelőzésének, az életmódbeli tényezők, például a táplálkozás, a testmozgás és a dohányzás befolyásolhatják a kockázatot.

„Megfelelő ismeretek nélkül nehéz felismerni a demencia különböző altípusainak jeleit”, írták a szerzők. Szerintük ha nőne az általános lakosság tájékozottsága, az segíthetne abban, hogy az emberek hamarabb felismerjék a tüneteket, és mielőbb diagnózist kérjenek.

Ebben segíthet a vándorkiállítás is. Célja, hogy arra ösztönözze az embereket, gondolkodjanak el az emlékezet fontosságán és az Alzheimer-kór hatásain.

„Ez egy olyan lehetőség a bevonásra, amely megmutatja, mi tesz bennünket egyedivé emberként, vagyis az agyunk erejét”, mondta Frederic Destrebecq, az Európai Agytanács ügyvezető igazgatója a kiállítás brüsszeli megnyitóján.

„Ez emlékeztet arra, mennyire létfontosságú, hogy gondoskodjunk életünk legértékesebb erőforrásáról, és megvédjük azt.”

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek