„A napenergia az üzemanyag, az akkumulátor az erőmű. Az egész rendszer csak akkor lesz olcsóbb, ha ezek összhangban működnek egymással.”
Európa akár 40 százalékot is megtakaríthatna az áramköltségeken a napenergia és az akkumulátorok révén, de csak akkor, ha a kiegészítő technológiákat megfelelően telepítik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A napenergia gyorsan a tiszta energia egyik vezető forrásává vált, segítve a világot abban, hogy eltávolodjon a szennyező fosszilis tüzelőanyagoktól, és mérsékelve a háztartásokra nehezedő terhet az ingadozó olaj- és gázárak idején.
A Solar Power Europe szakmai szervezet szerint a napfény energiává alakítása az EU számára 43,7 milliárd euró megtakarítást hozott az elmaradt gázimportok révén, amióta elkezdődött az Egyesült Államok vezette, Irán elleni 2026-os háború.
A napenergia gyors terjedése ugyanakkor rámutatott arra is, mennyire sürgősen szükség van akkumulátoros energiatároló rendszerekre, hogy elkerülhető legyen a tiszta energia pazarlása, amikor a termelés meghaladja a fogyasztást.
A klímaváltozással foglalkozó ENSZ COP31 csúcstalálkozója alatt bemutatott új jelentés feltárta, hogy ez a kombináció mennyire át tudja alakítani Európa teljes villamosenergia-költségét.
Megéri-e Európának a napenergia- és akkumulátorboom?
A Schneider Electric Research Institute (SERI) által készített jelentés (forrás: angol) 40 500 különböző forgatókönyvet modellezett a napenergia, az akkumulátorok és a hálózat költségeinek eltérő kombinációi mentén, hogy feltárja, az elosztott energiaforrások (DER-ek) térnyerése végső soron növeli vagy csökkenti-e az áram teljes költségét.
A DER-ek olyan kisméretű, decentralizált energiatechnológiák, mint a háztetőkre szerelt napelemek, akkumulátoros tárolórendszerek, elektromos járművek (EV-k) és okos háztartási eszközök.
A kutatás szerint, ha a DER-ek telepítését összehangolják a villamosítással, az elektromosenergia-rendszer működtetésének teljes költsége akár 40 százalékkal is csökkenhet a 2030-as évekre, ahogy ezek a technológiák felfutnak.
A megtakarítások 2030-ra akár további 0,8 százalékos GDP-t is jelenthetnek a világgazdaság számára.
A villamosítás, vagyis a fosszilis tüzelőanyaggal működő technológiák elektromos alternatívákkal való kiváltása a COP31 egyik kulcsfontosságú vitatémájává vált, miután Türkiye bejelentette 35-by-35 vállalását.
A társrendező ország célja, hogy a villamos energiával fedezett globális energiaszükséglet arányát a jelenlegi mintegy 23 százalékról 35 százalékra emelje 2035-re, ahogyan azt júniusban bejelentették.
A tegnap, november 12-én megjelent új tanulmány (forrás: angol) arra jutott, hogy egy villamosított világ 61 százalékkal kevesebb energiát pazarolna el, miközben ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtja. Ennek oka részben az, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor megtermelt energia nagy része hulladékhőként távozik, így az ilyen rendszerek jóval kevésbé hatékonyak.
A bírálók szerint ugyanakkor, ha a végleges szöveg nem rögzíti egyértelműen, hogy az áramot tiszta forrásból kell előállítani, a vállalás lehetővé teheti a kormányok számára, hogy az új gázalapú erőművi kapacitást is előrelépésként számolják el az elektrifikációs célok felé, ami szerintük „komolyan aláásná a klímacélokat”.
Felszólítás Európának: „gyorsítani” kell a villamosítást
Az európai hálózathoz kapcsolt újabb akkumulátorok viszont segíthetik a kontinens villamosítását azzal, hogy hasznosítják a többlet napenergiát.
A jelentés megállapította, hogy az akkumulátorok telepítése az egyik legjelentősebb változó, amely befolyásolja a rendszer teljes költségét, mivel csökkenti a terhelési csúcsok idején jelentkező nyomást.
Ha azonban rosszul állítják be az egyensúlyt, a SERI arra figyelmeztet, hogy az eszköztípusok közötti eltérő akkumulátor-üzemidők miatt a teljes rendszerköltség akár 35 százalékkal is meghaladhatja a jelenlegi viszonyítási alapot.
Laurent Bataille, a SERI európai műveletekért felelős ügyvezető alelnöke így fogalmaz: „A napenergia az üzemanyag, az akkumulátor az erőmű.
„Végső soron az akkumulátorok teszik a napenergiát igazán érdekessé. De a teljes rendszer csak akkor lesz olcsóbb, ha ezek együtt, összhangban működnek. Ez azt is jelenti, hogy ki kell építeni az áramkeresletet, amely felhasználja őket, nem elég csak a kínálat bővítésére koncentrálni.”
Bataille szerint most az a legfontosabb, hogy „felgyorsítsuk a villamosított keresletet”, és rugalmasabb energiafelhasználást tegyünk lehetővé, hogy „ellapítsuk a terhelési görbét és kapacitást szabadítsunk fel”.