Az Európai Bizottság keddi őszi előrejelzése szerint az EU gazdasága idén 1,4%-kal nő, gyorsabban a tavaszi várakozásoknál, de az iráni háború miatt az infláció idén és jövőre is 3% felett marad.
Az EU gazdasága az Iránnal kapcsolatos háború okozta energiapiaci sokkot a tavaszi várakozásoknál jobban vészelte át, az idei növekedést most 1,4 százalékra becsülik a májusban jósolt 1,1 százalékkal szemben.
Az infláció ugyanakkor a Bizottság kedden közzétett őszi előrejelzése szerint idén és jövőre is 3 százalék felett marad, mivel az energiaköltségek továbbra is magasak.
A Bizottság arra számít, hogy az EU inflációja idén átlagosan 3,3 százalék, 2027-ben pedig 3,2 százalék lesz, jóval a jövő évre májusban beírt 2,4 százalék felett.
A növekedésben elsősorban az export húz, európai vállalatok világszerte értékesítenek energiatermelő, hűtési és chipgyártó berendezéseket mesterséges intelligencia adatközpontokhoz és villamosenergia-hálózatokhoz.
Az euróövezetben a növekedést idén és jövőre egyaránt 1,2 százalékra becsülik, ami szintén magasabb a tavasszal, 2026-ra várt 0,9 százaléknál.
„2026-ban Európa gazdasága a vártnál jobban teljesít. De ezt nem vehetjük adottnak, és nem elégedhetünk meg pusztán az ellenálló képességgel” – mondta Valdis Dombrovskis uniós gazdasági biztos kedden egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
Az infláció tartósan magas marad
Az euróövezeti infláció elérte a 4 százalékot októberben, ami hároméves csúcs, az EU statisztikai hivatala, az Eurostat gyorsbecslése szerint. A végleges adatot szerdán teszik közzé.
A Bizottság arra számít, hogy az EU inflációja az év fordulóján 4 százalék felett tetőzik, és csak 2028-ban tér vissza 2,3 százalékra.
A benzin és a dízel ára várhatóan fokozatosan csökken jövőre, a háztartási gáz- és villanyszámlák azonban valószínűleg tovább emelkednek a következő hónapokban, mivel a magasabb nagykereskedelmi árak csak lassan gyűrűznek tovább a fogyasztókhoz.
Az élelmiszer-infláció az idei kicsivel 2 százalék feletti szintről 2027-re várhatóan 3 százalék körülire emelkedik, miután a nyári extrém hőség és aszály sújtotta a termést, és megugrott a műtrágya ára.
„A magasabb energiaárak magasabb költségeket jelentenek a háztartások és a vállalkozások számára” – mondta Dombrovskis a brüsszeli újságíróknak. A szegényebb háztartásokat sújtja leginkább, mivel költségvetésük nagyobb részét fordítják élelmiszerre és energiára.
A Bizottság elismerte, hogy inflációs előrejelzése máris túl magas lehet.
Az olaj- és gázárak mintegy 20 százalékkal estek az előrejelzés október 29-i zárónapja óta, miután az amerikai félidős választások enyhítették az Irán elleni újabb támadásoktól való félelmeket, áll a jelentésben. Ha ez tartósnak bizonyul, a becslés szerint a jövő évi infláció körülbelül egynegyed százalékponttal alacsonyabb lehet.
Nehéz helyzetben a kormányok, de a munkahelyek kitartanak
Az EU összesített költségvetési hiánya várhatóan a GDP tavalyi 3,1 százalékáról az idén 3,6 százalékra tágul, amit a magasabb védelmi kiadások, a növekvő kamatköltségek és a magas energiaszámlák által sújtott háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott támogatás hajt.
A kamatfizetések a gazdasági teljesítmény 2,4 százalékát emésztik fel 2028-ra, ami több mint egy évtizedes csúcs, miközben az államadósság a GDP tavalyi 82,6 százalékáról 85,6 százalékra emelkedik 2028-ban.
Az euróövezet négy legnagyobb gazdasága közül Spanyolország növekedése lesz a leggyorsabb az idén, 2,6 százalékkal, megelőzve Németországot 1,3 százalékkal és Olaszországot 1,0 százalékkal. Franciaország lemarad, 0,4 százalékkal, miközben deficitje a GDP 5,5 százalékán áll, a munkanélküliség pedig az előrejelzések szerint 2028-ra 9,8 százalékra emelkedik.
Dombrovskis arra figyelmeztetett, hogy „a fiskális politika szempontjából kritikus fordulóponthoz érkeztünk”, és óvatos, az uniós költségvetési szabályoknak megfelelő büdzsék elfogadására sürgette a kormányokat, amelyeket a Bizottság jövő héten értékel.
Az EU-ban az idén mintegy 800 000 új munkahely jöhet létre, a munkanélküliségi ráta pedig valamivel 6 százalék felett mozog, közel a valaha mért legalacsonyabb szinthez, bár a fiatalok körében lassan emelkedik a munkanélküliség.
Az infláció figyelembevételével a bérek idén és jövőre csupán 0,6 százalékkal nőnek, a 2025-ben mért 1,7 százalékhoz képest, miközben nyolc országban, köztük Spanyolországban és Olaszországban, a dolgozók reálbére az idén várhatóan csökken.
A magasabb hitelfelvételi költségek tovább fokozzák a nyomást, mivel az Európai Központi Bank az idén két kamatemelést hajtott végre, és a piacok további lépésekre számítanak, ami visszafogja a lakásépítést és a hitelek iránti keresletet.