Az Európai Központi Bank csütörtökön 2,5%-on tartotta betéti kamatát, órákkal azután, hogy Christine Lagarde elnök bejelentette: jövő februárban távozik, mandátuma lejárta előtt, miközben a francia kötvénypiaci zűrzavar és a 3,8%-os infláció rontja az euróövezet kilátásait.
Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön változatlanul 2,5%-on hagyta irányadó betéti kamatát azon az ülésen, amelyet elhomályosított Christine Lagarde elnök korábbi bejelentése, miszerint jövő februárban távozik posztjáról, hónapokkal megbízatásának lejárta előtt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szünetre akkor kerül sor, amikor a francia államkötvények eladási hulláma az egész eurózónában megemeli a hitelfelvétel költségeit, miközben az infláció 3,8%, csaknem a kétszerese az EKB 2%-os céljának.
A 21 eurót használó ország kamatszintjét meghatározó Kormányzótanács döntése az idei két kamatemelések után született, amelyek közül a legutóbbi szeptemberben történt, amikor az Iránban zajló háborúhoz kapcsolódó energiaárak felfelé hajtották az inflációt. A fő refinanszírozási műveletek és az egynapos hitelnyújtási lehetőség kamatai szintén 2,65%, illetve 2,90% maradnak.
Közleményében az EKB azt közölte, hogy az energiaárak „tovább emelkedtek, ami felfelé mutató kockázatokat jelent az inflációs kilátásokra és lefelé mutató kockázatokat a növekedési kilátásokra nézve”.
Azt is jelezte, hogy a maginfláció „eddig nagyjából stabil maradt, és a bérek ezen a ponton nem mutatnak érdemi reakciót”, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az energiapiaci sokk mérete és időtartama „várhatóan emeli az inflációt és visszafogja a növekedést”.
A központi bank elismerte továbbá, hogy a finanszírozási feltételek „szigorodtak a Kormányzótanács legutóbbi ülése óta, ami minden bizonnyal az inflációt és a növekedést is fékezni fogja”, és megismételte, hogy „nem kötelezi el magát előre egy konkrét kamatpálya mellett”.
Az eurózóna inflációja szeptemberben 3,8%-ra emelkedett az augusztusi 3,2%-ról, így a kamatszünetet széles körben előre jelezték.
Lagarde távozása
Az ülésre néhány órával azután került sor, hogy Lagarde közölte, 2027. február 7-én lemond tisztségéről, nagyjából kilenc hónappal nyolcéves mandátumának lejárta előtt.
Az EKB nem adott indoklást, de február óta megjelent beszámolók az időzítést Franciaország 2027 áprilisára tervezett elnökválasztásához kapcsolják.
„Úgy távozom ettől az intézménytől, hogy a jól elvégzett munka érzésével és egy olyan EKB-val, amely felkészült a jövőre” – mondta Lagarde egy külön közleményben.
Távozása versenyt indít a jegybank vezetéséért, a spanyol Pablo Hernández de Cos és a holland Klaas Knot számít esélyesnek.
Az EKB hattagú Igazgatóságának két másik helye, köztük Philip Lane vezető közgazdászé, szintén megüresedik jövő év első felében.
Franciaország a fókuszban
A döntés Franciaország politikai és költségvetési válságának kellős közepén született.
A francia tízéves államadósság finanszírozási költségei múlt héten 2002 óta először 5% fölé emelkedtek. Csütörtökön a hozam mintegy 5% körül állt, a német adóssághoz viszonyított különbség pedig nagyjából 155 bázispont volt.
A Moody’s hitelminősítő múlt pénteken változatlanul hagyta Franciaország Aa3 minősítését, de negatív kilátással, miközben a megosztott parlament küzd a jövő évi költségvetés elfogadásáért.
Amint azt az Euronews az ülés előtt beszámolójában jelezte, a holland ING bank becslése szerint a szeptember óta megemelkedett kötvényhozamok Németországban egy 25 bázispontos kamatemelésnek, Franciaországban pedig közel 50 bázispontnak felelnek meg.
„A kötvénypiac átvette az EKB feladatát” – áll az elemzésben.
Lagarde eddig hideg vizet öntött a mentőcsomaggal kapcsolatos reményekre. A hónap elején Bangkokban elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy „az elsődleges és legelső megoldás otthon, Franciaországban van. És a költségvetési politikákkal függ össze”.
A csütörtöki közleményben az EKB megismételte szokásos álláspontját, miszerint Transmission Protection Instrument (TPI) nevű, eddig még soha nem alkalmazott eszköze, amellyel azoknak az országoknak a kötvényeit vásárolhatja, amelyeknél indokolatlanul megugranak a hitelfelvételi költségek, „rendelkezésre áll, hogy ellensúlyozza az indokolatlan, rendezetlen piaci dinamikákat, amelyek komoly fenyegetést jelentenek a monetáris politika transzmissziójára nézve”.
A jegybank mérlegére vonatkozó politikáját sem módosította, kötvényportfóliói tovább zsugorodnak, mivel a lejáró adósságot már nem fekteti be újra, jóllehet az ING arra számított, hogy e folyamat kifutása átmenetileg megáll.