Hirdetés

Öt uniós ország Ruandában hozza létre az első EU-s visszaküldési központot

A szabálytalan migránsok egy mólón gyülekeznek, miután partra hozták őket egy a görög Kréta szigete közelében végrehajtott mentési művelet után.
Szabálytalan bevándorlók egy mólón gyülekeznek, miután partra hozták őket egy Kréta görög szigete közelében végrehajtott mentőakció után. -  Szerzői jogok  AP
Szerzői jogok AP
Írta: Vincenzo Genovese
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Dánia, Ausztria, Németország, Hollandia és Görögország a kigali kormánnyal folytatott tárgyalások végső szakaszába léptek. Az első kísérleti projektet hétfőn jelenthetik be, és 2027 közepén indulhat, miközben még folyik a vita az alapvető jogok és az uniós joggal való összhangról.

Ruanda ad otthont az EU első, a blokk területén kívül felépített visszatérési központjának, ami példátlan lépés annak érdekében, hogy az unióban szabálytalanul tartózkodó migránsokat olyan országokba küldjék, amelyekhez nincs semmilyen kapcsolatuk.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A kigali kormány és öt uniós tagállam közötti megállapodást várhatóan hétfőn jelentik be Bécsben, hónapokig tartó tárgyalások után, közölte két, az ügyről tájékozott forrás az Euronews-szal.

A bevándorlás terén keményvonalasnak tartott országok csoportját Dánia, Ausztria, Németország, Hollandia és Görögország alkotja.

Ezeknek az országoknak a belügy- és migrációügyi miniszterei egy konferencián vesznek részt az osztrák fővárosban, ahol csatlakozik hozzájuk Ruanda belügyminisztere, Vincent Biruta is. Néhány méterre a rendezvény helyszínétől az osztrák kancellár, Christian Stocker és a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen várhatónan a délutáni sajtótájékoztatón jelenti be a megállapodást.

A források szerint az első központ „pilotprojekt” lenne, amely néhány száz, az öt uniós országból kitoloncolt embert fogadna, várhatóan 2027 tavaszától vagy nyarától kezdve.

A központ, ahol a migránsokat elhelyeznék, nyitott létesítményekből állna. Az emberek tartózkodási engedélyt kapnának, és szabadon mozoghatnának az országban, azzal a céllal, hogy beilleszkedjenek a helyi társadalomba és munkaerőpiacra.

Elvben a visszatérési központok ideiglenes szállást jelentenek azoknak a migránsoknak, akik arra várnak, hogy visszatoloncolják őket származási országukba. Ugyanakkor nincs felső határa a tartózkodási időnek, így az érintettek akár végleg Ruandában rekedhetnek, és soha nem térhetnek haza.

Az EU határügynöksége, a Frontex is részt vehetne a Ruandába irányuló kitoloncolásokban, amint az Európai Parlament és a tagállamok jóváhagyják a mandátumára vonatkozó, az Európai Bizottság által nemrég javasolt reformot.

A ruandai visszatérési központ jogi kihívásokkal nézhet szembe

A visszatérési központok Európában aggodalmakat vetettek fel amiatt, hogy összeegyeztethetők-e az uniós joggal és az emberi jogok védelmével. A bírálók arra figyelmeztetnek, hogy jogsértésekhez vezethetnek, különösen ha olyan országokban hoznak létre ilyen központokat, ahol korlátozottak a demokratikus normák.

Az a jogszabály, amely lehetővé teszi az uniós államok számára, hogy a blokk területén kívül hozzanak létre visszatérési központokat, kimondja, hogy csak olyan, nem uniós országok jöhetnek szóba, „ahol tiszteletben tartják a nemzetközi joggal összhangban álló nemzetközi emberi jogi normákat és elveket”.

Az ENSZ (forrás: angol) szerint Ruanda emberi jogi teljesítménye megkérdőjelezhető.

Egy hasonló megállapodást, amely Kigali és az Egyesült Királyság között jött létre, és amelynek értelmében Nagy-Britannia menedékkérőket küldött volna Ruandába, 2023-ban jogellenesnek minősítette az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága az emberi jogi visszaélések kockázata miatt.

Az öt kormány közölte, hogy a projekt teljes mértékben megfelelne az uniós jognak és a nemzetközi kötelezettségeknek, és olyan nemzetközi szervezetekkel együttműködésben valósulna meg, mint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Hivatala (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM).

Az UNHCR és az IOM ugyanakkor nem vesznek közvetlenül részt az eljárásokra vonatkozó tárgyalásokban, és kiléphetnek a projektből, ha bizonyos feltételek nem teljesülnek.

„Az IOM támogatásához a fogadó kormány hivatalos kérelmére, valamint annak biztosítékára van szükség, hogy megfelelő védelmi garanciák állnak rendelkezésre” közölte a szervezet egyik szóvivője az Euronews-szal.

Jogi komplikációk merülhetnek fel, amikor jövőre megkezdődnek a Ruandába irányuló kitoloncolások, mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága megtiltja, hogy országok olyan államokba vagy helyzetekbe szállítsanak át embereket, ahol alapvető jogaik megsértésének veszélye fennállhat.

„Ezzel a rendszerrel a migránsokat kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak tehetik ki” mondta Eleonora Celoria az Asgi nevű, migrációra szakosodott jogászokat tömörítő olasz egyesülettől az Euronews-nak.

A költségek nem világosak

Az öt uniós ország viseli majd a kitoloncolások és a ruandai elhelyezés teljes pénzügyi terhét.

Jelenleg nincsenek becslések a teljes költségre, és nem egyértelmű, hogy Kigali mit kap cserébe. 2025-ben a ruandai kormány megállapodást írt alá arról, hogy harmadik országokból származó, az Egyesült Államokból kiutasított állampolgárokat fogad el, nagyjából 7,5 millió dollárnyi pénzügyi támogatásért cserébe.

Egy hasonló, Olaszország által Albániában létrehozott projekt a kiadásai miatt vált vitatottá: az ötéves partnerség teljes számlája 670 millió euró volt. Egy olasz egyetem tanulmánya (forrás: angol) szerint a migránsok őrizetben tartása ezekben a központokban Olaszország számára sokkal drágább, mint ha saját területén helyezné el őket.

Albániában minden rendelkezésre álló hely több mint 153 000 euróba kerül, miközben a Szicíliában található, összehasonlítható létesítmények nagyjából 21 000 euróért tudnának egy helyet biztosítani a migránsoknak.

A jövőben további uniós országok csatlakozhatnak Dániához, Ausztriához, Németországhoz, Hollandiához és Görögországhoz abban, hogy szabálytalanul tartózkodó migránsokat olyan országokba toloncoljanak ki, amelyekhez az érintetteknek nincs kapcsolatuk.

Az EU 27 kormányából tizenkilenc meggyőződése, hogy ez „innovatív megoldás” a migráció kezelésére, ahogyan az is egyértelműen kiderül egy tavaly júniusban az uniós vezetőknek küldött közös levélből (forrás: angol).

Más országok, például Spanyolország és Franciaország elutasították a kitoloncolási tervet, és ezzel ütközési pályára álltak az EU-n belül egyre növekvő politikai többséggel.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Rekordmennyiségű bevándorló érkezett El Hierro szigetére és a Kanári-szigetekre

Üzenet Moszkvának: Európa biztonságáról mi döntünk, nem Oroszország

A deportált ukrán gyermekek feltétlen visszaadását követelik EP-képviselők Oroszországtól