A pénzügyi világválság idejét idézi a gazdasági közhangulat a vezető ipari országokban. A Gallup szerint egy év alatt meredeken zuhant az optimizmus, pedig a gazdaságok teljesítménye nem mutat hasonló összeomlást.
A 2009-es mélypont közelébe süllyedt a gazdasági derűlátás a G7 országaiban – derül ki a Gallup november 16-án közzétett felméréséből, amelyet a The Hill ismertetett. A javuló helyi gazdasági viszonyokról beszámolók országonkénti aránya a tavalyi 35-ről 22 százalékra esett. Még a pénzügyi világválság idején is 21 százalékos optimista arányt mértek.
A romlást érzékelők arányának mediánja eközben 66 százalékra emelkedett, meghaladva a 2009-es 57 százalékot. A medián a hét ország eredményének középső értéke, nem a G7 teljes népességének súlyozott átlaga.
Hol a legsötétebb a kép?
Nagy-Britanniában mindössze 13 százalék érzékeli úgy, hogy javul a helyi gazdaság helyzete. Franciaországban 14, Németországban 19, Kanadában 22, az Egyesült Államokban 29 százalék ez az arány. Olaszország 32, Japán 33 százalékkal áll a lista élén.
A brit, német és kanadai eredmény a Gallup adatsorának eddigi mélypontja. Az Egyesült Államokban és Németországban egyaránt 18 százalékponttal csökkent az optimisták aránya tavaly óta.
Ez már egy újabb recesszió?
A felmérés hangulatot mér, önmagában nem bizonyít gazdasági visszaesést. A Gallup éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy a borúlátás erősödését ezúttal nem kíséri a gazdasági teljesítmény világválsághoz hasonló zuhanása.
A különbség megértéséhez fontos, hogy a GDP és a háztartások pénzügyi mozgástere eltérő dolgot mutat. A gazdaság összességében növekedhet úgy is, hogy ebből sokan alig éreznek valamit. Az infláció lassulása pedig nem jelenti a korábbi drágulás visszafordulását: ha az árak lassabban emelkednek, a bevásárlás még nem lesz olcsóbb.
A kormányok számára ezért a növekedési adatok javítása mellett az is feladat, hogy annak eredménye a mindennapi megélhetésben is érzékelhetővé váljon.
A lélektani okok: nem biztonságos hely a világ
A borúlátást a nemzetközi környezet is erősítheti: a Hormuzi-szoros hajóforgalmának bizonytalansága az energiaellátás és az üzemanyagárak miatt kelt aggodalmat, az ukrajnai háború elhúzódása pedig tartósítja az európai biztonságérzet megrendülését. Ehhez társulhat a kereskedelmi konfliktusoktól, az újabb drágulástól vagy a munkahelyek jövőjétől való félelem, megerősítve a mesterséges intelligenciától való fokozódó rettegéssel.
Ezek hatását a felmérés külön nem számszerűsíti, de a gazdasági várakozásokban a személyes tapasztalatok mellett annak is szerepe lehet, mennyire tűnik kiszámíthatónak a világ. Aki újabb válságokra készül, azt a kedvezőbb növekedési adatok sem feltétlenül nyugtatják meg.
A G7 többi tagja számára az amerikai vámpolitika kiszámíthatatlansága is bizonytalansági tényező lehet. Trump vámfenyegetései, majd az alkuk, halasztások és újabb irányváltások megnehezíthetik a vállalatok tervezését: nem tudhatják, milyen feltételekkel érhetik el legfontosabb piacaikat, és mennyibe kerül majd az alapanyagok vagy alkatrészek beszerzése. A bizonytalanság így akkor is fékezheti a beruházásokat és erősítheti a megélhetési aggodalmakat, ha egy bejelentett vám végül nem lép életbe.
Különösen élesen jelentkezik mindez Kanadában, ahol a vámviták mellett Trumpnak az ország amerikai bekebelezéséről tett kijelentései a szuverenitás miatti aggodalmakat is felerősítették. Az európai kapcsolatkeresés odáig jutott, hogy Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök szeptemberben Kanada EU „társult tagságának” lehetőségét is felvetette, bár ilyen tagsági kategória jelenleg nem létezik. A közeledés lélektani jelentősége túlmutat a kereskedelmen, mert egyértelműen jelzi, hogy Kanada a korábban biztosnak tekintett amerikai partnerség mellett más kapaszkodókat is keres.
A G7 elnevezés nem a világ hét legnagyobb gazdaságának mindenkori rangsorát jelenti, hanem az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország történelmileg kialakult, informális egyeztető fórumát, amelynek munkájában az Európai Unió is részt vesz. Meghívottként alkalmanként megjelenik India, Ukrajna, sőr korábban Oroszország is. A laza csoport legutóbbi csúcsértekezlete Franciaországban zajlott, Donald Trump részvételével.
Tagjai fejlett ipari demokráciák, amelyek gazdasági, külpolitikai és biztonsági kérdésekben igyekeznek összehangolni álláspontjukat, ezért Kína és India gazdasági súlya ellenére sem tartozik közéjük. A G20 ennél szélesebb kör: a fejlett és feltörekvő gazdaságokat egyaránt összefogja, köztük Kínát, Indiát, Brazíliát és Oroszországot is. Jelenleg 19 ország és két regionális szervezet, az EU és az Afrikai Unió alkotja. Egyik fórum sem világkormány: döntéseik súlyát a tagok gazdasági és politikai befolyása adja, de nem kötelező érvényűek.