A kutatócsoport egy kisméretű elektronikus kapszulát használt, amelyet a résztvevők lenyeltek, hogy nyomon kövessék a változásokat, ahogy az áthaladt az emésztőrendszeren.
A Koppenhágai Egyetem által végzett tudományos vizsgálat megállapította, hogy a rendszeres kávéfogyasztás hatással lehet az emésztőrendszer működésére, különösen a bélmozgásokra és a vastagbél-összehúzódásokra, és összefüggésben áll a bélbaktériumok nagyobb sokféleségével is.
A tanulmányt a bélmikroorganizmusok kutatására szakosodott „Gut Microbiology” folyóiratban tették közzé, és célja az volt, hogy feltárja az összefüggést a rendszeres kávéfogyasztás és az emésztőrendszeren belüli élettani viszonyok között.
Mit tesz a kávé az emésztőrendszerében?
A kutatócsoport egy kisméretű elektronikus kapszulát használt, amelyet a résztvevők lenyeltek, hogy nyomon kövessék azokat a változásokat, amelyek akkor következtek be, amikor az végighaladt az emésztőrendszeren.
A kapszula több mutatót mért, köztük azt, mennyi idő alatt halad át a tartalom a gyomor- és bélrendszeren, valamint a hőmérsékletet, a savasságot és a bélösszehúzódásokat.
A vizsgálatban 61 egészséges felnőtt vett részt Dániában, akiket a kutatók két csoportba osztottak aszerint, mennyi kávét fogyasztottak.
Az első csoportba azok kerültek, akik a vizsgálat által lefedett nyolc napból több mint három napon naponta egytől öt csésze kávét ittak, míg a második csoportba azok, akik ennél ritkábban fogyasztottak kávét.
Az eredmények azt mutatták, hogy a rendszeresen kávét fogyasztók bélrendszerében nagyobb a jelen lévő mikroorganizmusok sokfélesége, mint azoknál a résztvevőknél, akik kevesebb kávét isznak.
Ez az eredmény összhangban van azokkal a kutatásokkal, amelyek szerint a kávé befolyásolhatja a bél-mikrobiom összetételét, vagyis azon baktériumok és egyéb mikroorganizmusok közösségét, amelyek az emésztőrendszerben élnek.
Francesca Bucci, a tanulmány vezető kutatója, a Koppenhágai Egyetem Táplálkozástudományi, Testmozgás- és Sporttudományi Tanszékének PhD-hallgatója elmondta, hogy a rendszeres kávéfogyasztás úgy tűnik, hat a belek élettani működésére.
A legjelentősebb eredmények egyike az volt, hogy a rendszeresen kávét fogyasztók vékonybelében jóval alacsonyabb volt a savasság szintje, mint azokéban, akik ritkábban isznak kávét.
A kutatók összefüggést figyeltek meg a nagyobb mennyiségű kávéfogyasztás és a vastagbélben mért több összehúzódás között, azok között az izommozgások között, amelyek segítenek az emésztőrendszeren át továbbítani a béltartalmat.
Ezek az összehúzódások szerepet játszanak az emésztésben és a rendszeres bélmozgások fenntartásában, mivel segítenek a salakanyag továbbításában, hozzájárulhatnak a székrekedés megelőzéséhez és ahhoz, hogy a bélizmok jó állapotban maradjanak.
Bucci elmondta, hogy a bélösszehúzódások támogathatják a megfelelő emésztést, segíthetnek a székrekedés csökkentésében, és hozzájárulhatnak a bélizmok funkcionális állapotának megőrzéséhez.
Ugyanakkor a kutatók egyelőre nem tudják megállapítani, hogy a vékonybél alacsonyabb savszintje kedvezően hat-e az egészségre, vagy akár negatív következményei is lehetnek.
A kávé felelős ezekért a változásokért?
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat nem tudja bizonyítani, hogy a kávéfogyasztás közvetlen oka lenne az emésztőrendszerben megfigyelt változásoknak.
Henrik Munch Roager, a Koppenhágai Egyetem Táplálkozástudományi, Testmozgás- és Sporttudományi Tanszékének docense, a kutatócsoport vezetője úgy véli, vannak érvek amellett, hogy a kávé szerepet játszik ezekben a változásokban.
Elmondta, hogy korábbi tanulmányok kimutatták: a kávé számos, az emésztőrendszerben lezajló folyamatra hat, többek között a gyomorsav kiválasztására.
Hozzátette, hogy ezek a bizonyítékok valószínűsítik, hogy a megfigyelt különbségek a kávé hatásával állnak kapcsolatban, és nem puszta véletlenek.
Rámutatott arra is, hogy sokan a mindennapi tapasztalataik alapján észreveszik, hogy a kávé hatással van az emésztésükre.
A kutatócsoport szerint a következő lépés egy olyan vizsgálat elvégzése lenne, amelyben szabályozni lehet a résztvevők által elfogyasztott kávé mennyiségét, ahelyett hogy csupán megfigyelnék fogyasztási szokásaikat és összehasonlítanák az eltéréseket.
Egy ilyen típusú vizsgálat segítene annak megállapításában, hogy a kávé valóban okozza-e ezeket a változásokat, és abban is, hogy jobban megértsék, milyen mechanizmusokon keresztül befolyásolhatja a bélmozgásokat és az összehúzódásokat.