Az euróövezeti infláció októberben 4%-ra emelkedett, ami hároméves csúcs, mivel az energiaköltségek megugrottak. A legnagyobb növekedést Olaszországban mérték, Németország viszont kivételt jelentett.
Az euróövezet inflációja októberben 4%-ra emelkedett, ami több mint három éve nem látott csúcs, mivel a megugró energiaárak tovább drágítják a megélhetést az övezetben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Eurostat előzetes gyorsbecslése szerint az éves infláció a szeptemberi 3,8%-ról 4%-ra kúszott fel, pontosan összhangban az elemzők várakozásával. Csak októberben 0,4%-kal nőttek az árak az előző hónaphoz képest.
Ez a legmagasabb érték 2023 szeptember óta, amikor az infláció 4,3% volt. Ez azt is jelenti, hogy az árak most kétszer olyan gyorsan emelkednek, mint az Európai Központi Bank 2%-os célja.
A maginfláció, amelyből az energiát, az élelmiszereket, az alkoholt és a dohányárut kiszűrik, mivel áruk hónapról hónapra erősen ingadozik, változatlanul 2,5% volt. Ez is megfelelt az előrejelzéseknek.
A két mutató közötti különbség jól leírja a hónap történéseit. Az inflációs nyomás nagy részét az energia okozza, miközben a mögöttes árnyomás egyelőre nem mozdul.
Hol emelkedtek leggyorsabban az árak, és mit jelent mindez az EKB következő lépése szempontjából?
Mi hajtotta fel az euróövezeti inflációt októberben?
Ismét az energia. Az energiaárak 20,8%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, a szeptemberi 18,9% után, és csak októberben 1,4%-kal drágultak.
Az energia súlya mintegy 9% az euróövezet fogyasztói kosarában. 20,8%-os éves ütem mellett ez nagyjából 1,9 százalékponttal járult hozzá a 4%-os headline inflációhoz, vagyis majdnem a teljes emelkedés felét magyarázza.
A szolgáltatások inflációja, amely olyan tételeket foglal magában, mint a lakbérek, az éttermek, a nyaralások és a biztosítások, 3,2%-ról 3,3%-ra kúszott fel. A szolgáltatások teszik ki csaknem a kosár felét, ezért a kisebb elmozdulások is számítanak az összesített rátában.
Az élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk ára 1,6%-kal emelkedett, a korábbi 1,3% után. A feldolgozatlan élelmiszerek, például a friss gyümölcs, a zöldség és a hús inflációja 4%-ról 4,6%-ra gyorsult, ami azt jelzi, hogy az energiapiaci sokk már elérte a szupermarketek polcait.
Az energia nélküli iparcikkek, köztük az autók, a ruházat és a háztartási gépek, 1,2%-kal drágultak, kissé többel az 1,1%-os korábbi ütemnél.
Mely országokban volt a legnagyobb emelkedés?
Olaszországban, jókora fölénnyel.
Az olasz infláció 5,6%-ra ugrott a szeptemberi 4,2%-ról, ez volt a legnagyobb növekedés az euróövezetben. Az olasz árak egyetlen hónap alatt 1,2%-kal emelkedtek, ami szintén a legnagyobb havi drágulás volt a blokkban.
A pénteken közzétett nemzeti adatok már jelezték ezt az ugrást, amelyet nagyrészt a szabályozott energiaárak hajtottak.
Belgium következik, ahol az infláció 4,5%-ról 5,2%-ra emelkedett. Finnországban szintén 0,7 százalékponttal nőtt az infláció, 2,7%-ról 3,4%-ra.
Görögországban és Észtországban egyaránt fél százalékponttal nőtt az infláció, 5,6%-ra, illetve 3,6%-ra. Franciaországban az infláció 3,4%-ról 3,8%-ra kapaszkodott fel, Bulgáriában pedig 5,6%-ról 6%-ra.
Portugáliában az infláció 3,6%-ról 3,9%-ra nőtt.
Összességében az infláció az euróövezet 21 tagországa közül 13-ban gyorsult, hatban mérséklődött, kettőben pedig változatlan maradt.
Hol a legmagasabb az infláció az euróövezetben?
Litvániában továbbra is a legmagasabb a ráta, 6,1%, változatlanul szeptemberhez képest. Bulgáriában, amely 2026. január 1-jén bevezette az eurót, 6% az infláció.
Görögország és Olaszország holtversenyben 5,6%-on áll, Ciprus 5,4%-kal, Belgium pedig 5,2%-kal követi őket.
Hat országban már legalább 5% az infláció. Tízben az euróövezeti 4%-os átlagon vagy afölött van.
A lista másik végén Málta áll a legalacsonyabb, 2,3%-os rátával, utána Németország következik 2,8%-kal és Szlovákia 2,9%-kal.
Miért csökkent az infláció Németországban?
Németország volt a fő kivétel. Az inflációs ráta 3,3%-ról 2,8%-ra esett, az árak pedig 0,1%-kal csökkentek szeptemberhez képest.
A fő ok az üzemanyagadók csökkentése, amely október 1-jén lépett életbe, és az év végéig marad hatályban.
Az infláció Spanyolországban is mérséklődött, 5%-ról 4,9%-ra, Luxemburgban pedig 5,2%-ról 4,9%-ra. Ausztriában, Máltán és Szlovákiában kisebb visszaesések voltak.
Ez az egész blokk szempontjából fontos. Németország az euróövezet legnagyobb gazdasága, és az adócsökkentés lentebb tartotta az átlagos inflációt annál, ahol egyébként lenne.
Mit jelent mindez az EKB számára?
Az EKB október 29-én 2,5%-on tartotta a betéti rendelkezésre állási kamatlábat, miután júniusban és szeptemberben emelte azt. Christine Lagarde elmondta, hogy a döntéshozók megvitattak egy újabb emelést, de egyhangúlag abban állapodtak meg, hogy várnak.
A szerdán közzétett adatok kevés okot adnak a pálya megváltoztatására.
Az általános infláció kétszerese a célnak és tovább emelkedik, miközben a maginfláció, amelyet a döntéshozók figyelnek, hogy lássák, az energiaköltségek átterjednek-e a bérekre és más árakra, nem mozdult.
„Ez az inflációs adat tovább erősíti az amúgy is szilárd érveket egy decemberi EKB-kamatemelés mellett” – mondta Nicola Nobile, az Oxford Economics olaszországi vezető közgazdásza e-mailben küldött kommentárjában.
Hozzátette, hogy a gazdaság lendülete továbbra is pozitív, »bár messze nem kiemelkedő«, Franciaország és Olaszország pedig legfeljebb mérsékelt növekedést produkálhat az év utolsó negyedében.
Claus Vistesen és Melanie Debono, a Pantheon Macroeconomics közgazdászai 25 bázispontos emelésre számítanak decemberben, majd egy utolsó növelésre 2027 márciusában.
„A Banknak decemberben tovább kell emelnie inflációs előrejelzéseit, ami támogatja a kamatemelést” – írták szerdai jegyzetükben.
Az infláció szerintük novemberben 4,1%-ra, decemberben 4,3%-ra emelkedik, mielőtt januárban 4,5%-on tetőzne.
A predikciós piacok körülbelül 84%-os esélyt adnak egy negyed százalékpontos emelésnek az EKB december 16-án és 17-én tartott ülésén, amelyen új stáb-előrejelzések is készülnek.
A német kétéves államkötvény hozama, amely különösen érzékeny az EKB-kamatvárakozásokra, 2 bázisponttal 3,05%-ra emelkedett.
A döntésre akkor kerül sor, amikor az EKB a vezetés váltására készül, miután Lagarde bejelentette, hogy februárban távozik, kilenc hónappal mandátuma lejárta előtt.
Hogyan reagáltak a piacok?
Az inflációs adatok alig mozgatták a piacokat, amelyeket inkább az amerikai félidős választások eredménye határozta meg.
A demokraták mindkét kongresszusi kamarában többséget szereztek, amit a befektetők Donald Trump költekezési terveire fékező hatásként értelmeztek. Ez lefelé tolta az amerikai államkötvényhozamokat és gyengítette a dollárt.
11:20 közép-európai idő szerint az Euro Stoxx 50 index 1,5%-kal, a német DAX 1,1%-kal állt magasabban, míg a spanyol IBEX 35 2,2%-ot ugrott.
Az euró 0,6%-kal 1,1262 dollárra erősödött. Az arany ára 3%-kal 4 046 dollárra unciánként, az ezüsté pedig 4,8%-kal 52,17 dollárra emelkedett.
Az európai államkötvények követték az amerikai államkötvényeket felfelé. Az olasz tízéves hozam 7 bázisponttal 4,40%-ra, a francia 7 bázisponttal 4,87%-ra esett, míg a német tízéves Bund hozama 3,31%-ra csúszott vissza.
Az októberi inflációs rátának csaknem felét az energia magyarázza. Az, hogy ez az energiaár-sokk a háztartási számlákban marad-e, vagy megjelenik a lakbérekben, a bérekben és az éttermi árakban is, döntheti el, milyen messzire kell még elmennie az EKB-nak.