A modern emberek a neandervölgyieknek köszönhetik azt a gyakori genetikai variánst, amely a nyakszirtlebenyt az agyban érinti.
Egy, a neandervölgyiektől örökölt génmutáció majdnem 10 százalékkal csökkentheti a skizofrénia kockázatát, egy új tanulmány szerint.
A neandervölgyiek a modern emberek közeli evolúciós rokonai voltak, de mintegy 40 000 éve kihaltak. A fajok közötti keveredés miatt az Afrikán kívül élő mai emberek DNS-ének akár 1-4 százaléka is neandervölgyi eredetű, míg a szubszaharai afrikaiakról úgy vélik, hogy jóval kevesebb neandervölgyi DNS-sel rendelkeznek.
A tanulmány megállapította, hogy a neandervölgyiek egy gyakori genetikai variánst örökítettek tovább, amely a nyakszirti lebenyt érinti, ez az agy hátsó részén található. A nyakszirti lebenyben helyezkedik el az agy látókéregje, és szerepet játszik a látásban, a mentális képek alkotásában és az olvasásban.
A feltételezések szerint a neandervölgyieknek a mai embereknél nagyobb nyakszirti lebenyük volt. A genetikai variánst hordozó mai embereknek viszont kisebb a nyakszirti lebenyük, példányonként körülbelül 0,85 köbcentiméterrel, a Proceedings of the National Academy of Sciences (forrás: angol) folyóiratban megjelent tanulmány szerint.
A variáns a DAAM1 közelében helyezkedik el, ez egy fehérjekódoló gén, amely részt vesz az agy fejlődésében.
Azoknál az embereknél, akik két példányban hordozzák ezt a génvariánst, a skizofrénia kockázata szintén közel 10 százalékkal alacsonyabb, ugyanakkor a variáns úgy tűnik, hogy nem befolyásolja az intelligenciát vagy más jelentősebb pszichiátriai rendellenességeket.
„Ez a neandervölgyiektől származó variáns a mai embereknél megváltozott agyanatómiával és alacsonyabb skizofréniakockázattal áll kapcsolatban, miközben alig vagy egyáltalán nem hozható kapcsolatba az általános kognitív képességgel” – írták a tanulmány szerzői, az evolúciós genetikusok, Hugo Zeberg és Svante Pääbo.
„Ezek az eredmények arra intenek, hogy ne azonosítsuk egy agyterület méretét a kognitív képességekkel” – tették hozzá.
Zeberg, a svéd Karolinska Institutetnél, és Pääbo, a német Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology 2022-es Nobel-díjasa, évek óta együtt dolgoznak azon, hogy feltárják, a neandervölgyi gének miként befolyásolják a mai emberek egészségét.
Korábban kimutatták, hogy egy jelentős, a 3. kromoszómán található, neandervölgyiektől örökölt géncsoport növeli (forrás: angol) a súlyos COVID-19 kockázatát. Későbbi kutatások pedig azt találták, hogy ugyanez a variáns (forrás: angol) védelmet nyújt a HIV ellen.
2021-ben egy másik kutatócsoport (forrás: angol) arra jutott, hogy a neandervölgyi származás módosíthatja a génkészletet úgy, hogy az befolyásolja a skizofrénia kockázatát.
Zeberg és Pääbo szerint azonban bármilyen „védő hatás” kizárólag a nemrég azonosított génvariánsra tűnik jellemzőnek.