Az euróövezeti alapok jelentős összegeket fektettek a technológiába, így az európai megtakarítók veszélybe kerülhetnek, ha az amerikai fellendülés összeomlik.
Az Európai Központi Bank (EKB) arra figyelmeztetett, hogy a befektetők súlyos veszteségeket szenvedhetnek, ha megrendül a bizalom a mesterséges intelligencia iránt.
Boris Vujčić, az EKB alelnöke hétfőn a németországi Frankfurtban azt mondta, hogy „a mesterséges intelligencia gyors terjedése új kihívásokat teremt a pénzügyi stabilitás számára” a 21 országot magában foglaló euróövezetben.
„Az AI-ról szóló narratíva újraértékelése hirtelen árazási korrekciót válthat ki a piacokon, és jelentős értékvesztést okozhat” – fogalmazott.
Vujčić rámutatott, hogy az új tőzsdei bevezetésekből származó tőkebevonás összege, az amerikai gazdaság méretéhez viszonyítva, várhatóan meghaladja az 1990-es évek végének dotcom-bummja idején mért csúcsot. „Történelmileg az ilyen ugrásszerű növekedések gyakran egybeestek a piaci csúcsokkal, ami a befektetők túlzott optimizmusának kockázatára utal” – mondta.
Figyelmeztetése napokkal azelőtt hangzott el, hogy az Anthropic nevű AI-cég debütál a tőzsdén. A Claude készítőjének részvényeivel várhatóan csütörtökön kezdik meg a kereskedést a Nasdaqon. A bevezetés történelmi viszonylatban a második legnagyobb lehet, mintegy 61 milliárd dollárt (55 milliárd eurót) vonhat be, és körülbelül 1,2 billió dollárra (1,1 billió euróra) értékelheti a vállalatot.
A piacokat már megingatta az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang lemondása egy botrányt követően, valamint az amerikai félidős választások. Vujčić szerint az a piaci áresés, amely a választások után következett be, és amelyben a demokraták mindkét kongresszusi házban többséget szereztek, emlékeztető volt arra, hogy óvatosan kell bánni az AI-értékelésekkel.
A nagy amerikai technológiai vállalatok előrejelzések szerint 2030-ig összesen 5,5 billió dollárt (5 billió eurót) költenek tőkeberuházásokra. Vujčić úgy vélte, hogy az AI-értékelések éles visszaesése komolyan sújtaná az euróövezetet, mivel a térség befektetési alapjai egyre erősebben ki vannak téve ennek a szektornak.
Államadósság
Az EKB a magas államadósságra (forrás: angol) és gyenge államháztartásra is felhívta a figyelmet egyes euróövezeti országokban. Mivel a hosszú távú hitelfelvétel költségei már most emelkednek, a befektetők hirtelen jóval magasabb hozamot követelhetnek az ilyen kormányoknak nyújtott kölcsönökért. A fedezeti alapok segítenek abban, hogy az államkötvények kereskedése zökkenőmentes maradjon, de feszültség esetén gyorsan felszámolhatják pozícióikat.
Nem banki hitelezők
A harmadik kockázat a magánhitelezők és befektetési alapok gyors növekedéséből fakad. Némelyikük jelentős mértékben tud eladósodni, nehéz őket nyomon követni, és szoros kapcsolatban állnak a pénzügyi rendszer többi részével, ami felerősítheti a sokkhatásokat.
Az EKB azt szeretné, ha az alapok visszaváltásra vonatkozó szabályai jobban tükröznék, milyen gyorsan tudják értékesíteni eszközeiket. Azt is javasolja, hogy a felügyeleti hatóságok fontolják meg korlátok bevezetését arra, mennyit vehetnek fel hitelként a fedezeti alapok.
Vujčić arra figyelmeztetett, hogy mindhárom kockázat egyszerre csaphat össze. Az euróövezeti bankok ezzel szemben erős tőkehelyzettel és likviditással rendelkeznek, mondta.