Elszabadultak az indulatok a magyar országgyűlés rendkívüli ülésén azok után, hogy múlt héten nyilvánosságra került: az NVHH nyomozói 6 és fél milliárd forintnak megfelelő – részben erdőben elásott – készpénzt találtak.
Egymás sértegetésétől sem mentes vitával kezdődött a magyar országgyűlés háromnapos, rendkívüli ülése, amelyet alapvetően a 2027-es költségvetés miatt hívtak össze. Magyar Péter miniszterelnök az ellenzéki frakciók vezetőit, azok Magyart vádolták lopással, csalással, hazudozással, korrupciós ügyekben való részvételellel, a tények eltussolásával, a közvélemény figyelmének elterelésével.
Napirend előtti felszólalásában Magyar Péter minszterelnök az úgynevezett „Seszták-ügyben” zajló nyomozás során a múlt héten előkerült, 6 és fél milliárd forintnak megfelelő értékű bankjegyek kapcsán lemondásra szólította fel az ellenzéki Fidesz és KDNP parlamenti képviselőit.
Néhol személyeskedő felszólalásában a miniszterelnök azt mondta, hogy a most előkerült pénz után, „még mindig nem késő a jó oldalra állni”, a volt kormánypártok képselőinek bocsánatot kellene kérniük a magyar emberektől.
A miniszterelnök felszólalásában azt is mondta, immár senki számára nem lehet kétséges, miféle politikai hatalmat sikerült a Tisza Pártnak legyőznie az idei parlamenti váélasztásokon.
Magyar Péter ezzel kapcsolatban hosszan sorolta a jobboldalhoz kötödő (dohány, autópálya, szerencsejáték) koncessziós ügyeket, valamint hangsúlyozta: Seszták Miklós egyetlen pici csavar volt a gépezetben, az ügye csak utal arra, mennyi pénz volt offshore számlákon, páncélszekrényben, madáretetőkben, pincékben, magántőkealapokban, mesés ingatlanbirodalmakban, céghálókban.
A miniszterelnök rámutatott: összesen 64 ügyben, 4000 milliárd forintnyi közpénz ügyében indult már feljelentés, 24 ügyben (KRÉTA, rendezvények, Gondosóra, lélegeztetőgép-üzlet, Kisfaludy program, egyiptomi vasúti kocsik ügye, sztrádakoncesszió, Kommentár Alapítvány, Alapjogokért Központ, mentőautó-beszerzések) már nyomoznak.
Magyar felvetette, bárki is komolyan golndolja-e, hogy a már nyomozási szakaszban lévő ügyekben Seszták Miklós, Matolcsy György, vagy Hankó Balázs magányos elkövető. A nyomozás el fog jutni a megrendelőkig, ezért fontos a „Tisztítótűz hadművelet”.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) közismert ideológiai irányvonalára utalva Magyar meglehetősen sarkosan fogalamzott:
Az ellenzék szerint „vállalhatatlan” a miniszterelnök kommunikációja is
A miniszterelnök felszólalására először a Mi Hazánk elnöke, frakcióvezetője, Toroczkai László válaszolt, aki azt kifogásolta, hogy a miniszterelnök nagyon fontos részleteket „elfelejtett” közölni a most megtalált pénzzel kapcsolatban.
Toroczkai ezzel arra utalt, hogy a miniszterelnököt is felelősség terheli az ügyben, hiszen még igencsak kötódött a Fideszhez azokban az időkben, melyekkel kapcsolatban az NVHH nyomoz.
Ezzel kapcsolatban a KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence a miniszterelnöknek címezve úgy fogalmazott: „pirosra tapsolta a tenyerét Fidesz rendezvényeken, egyik kényelmes állásból a másikba került”.
Mint Rétvári mondta, amit Magyar Péter és a kormány a Seszták-ügyben (is) művel az „teljes mértékben hiteltelen, megrendezett hírszínház”.
Rétvári a továbbiakban úgy fogalmazott, hogy az NVHH elnöke, dr. Unger Anna Róza és Magyar Péter egymással teljes ellentmondásba kerülve, „össze-vissza beszélnek” a most megtalált pénzről, amelyről Unger egy interjúban azt mondta, nem tudják még, hogy kié, ezzel szemben a miniszterelnök máris ítélkezik, és az egykori csehszlovák elnök, Edvard Beneš nyomdokain haladva, a „kollektív bűnösség-megközelítést” alkalmazza.
A felszólalásokat a képviselők – és maga a miniszterelnök is – gyakori hangoskodással és közbeszólasokkal zavarták, ezért az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes többször is csendre intette őket.
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, „vállalhatatlan minden visszaélés a közbizalommal és a közvagyonnal. Ilyen visszaélésnek nincs helye semmilyen politikai közösségben”.
Bóka úgy folytatta: „Joggal kételkedünk mindenben, amit Magyar Péter mond”.
Bóka kiemelte, nem Magyar Péternek kell ítéletet hirdetnie, pártatlan bíróságnak kell megállapítania, hogy mi történt.
A „Seszták-ügy”
2026. november 12-én és 13-án a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) országszerte több helyszínen, Budapesten, Pest, Békés és Nógrád megyékben összehangolt nyomozási cselekményeket hajtott végre a dr. Seszták Miklós korábbi nemzeti fejlesztési miniszterrel szemben folytatott büntetőeljárás keretében.
A kutatás során nagy mennyiségű készpénzt találtak a nyomozók: erdőkben elásva, mezőgazdasági és raktárépületekben, illetve lakóingatlanban elrejtve, valamint eldugott helyen lévő nagy értékű széfben tárolva.
A két napig tartó kutatómunka során megtalált készpénz teljes összege 5.071.632.000 forint, 2.658.350 euró és 1.257.100 USA dollár. A készpénzt a pénteken az NVVH munkatársai a Magyar Államkincstárba befizették.
Kicsoda Seszták Miklós?
A Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 30-án az NVVH indítványa alapján rendelte el Seszták Miklós letartóztatását. A nyomozás adatai alapján feltételezhető, hogy a KDNP parlamenti képviselője, volt miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől – közvetítőn keresztül – jogtalan előny bizotsításáért cserébe összesen több mint 11 milliárd forintot vett át 2015 és 2018 között.
A bíróság október 28-án közölte, hogy január 30-ig meghosszabbította Seszták Miklós letartóztatását. Az ügy súlya miatt felmerült a szökés, elrejtőzés veszélye. A bíróság utalt a cselekmények kiemelkedő tárgyi súlyára, a bizonyítottságuk esetén kiszabható büntetés nagyságára, valamint a terhelt közéleti szerepvállalásából következő, feltehetően széles kapcsolati rendszerére.