Az erdőirtás egy év alatt csaknem 42 százalékkal csökkent, de egy esetleges elnökváltás megfordíthatja ezt a kedvező folyamatot.
Brazília kormánya közölte, hogy az amazóniai esőerdőben az erdőirtás mértéke azóta a legalacsonyabb szintre esett, hogy 1988-ban megkezdték a méréseket.
A hivatalos műholdas adatok szerint 2025 augusztusa és 2026 júliusa között az éves erdőveszteség 3 335 négyzetkilométer volt, ami 41,8 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi 5 731 négyzetkilométerhez képest.
Ez a bizonyítéka annak, hogy Luiz Inácio Lula da Silva elnök vezetésével mennyire sikeresek Brazília megújított erőfeszítései az Amazonas vidékén zajló erdőirtás megfékezésére, amelyek megfordították a jogelődje, a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro idején tapasztalt növekedést.
Jair Bolsonaro 2019 és 2022 közötti elnöksége idején az Amazonas térségében az erdőirtás mintegy 60 százalékkal nőtt, és a hivatalos adatok szerint több mint 45 000 négyzetkilométer erdőt vágtak ki. A kormány közlése szerint Lula hivatali ideje alatt 2023 óta 71 százalékkal csökkent az erdőirtás.
Lula egyik első intézkedése azután, hogy 2023 januárjában – nem egymást követő – harmadik ciklusára hivatalba lépett, az volt, hogy újraélesztette a Jogi Amazóniában folyó erdőirtás megelőzését és ellenőrzését szolgáló cselekvési tervet, amely portugál rövidítése szerint PPCDAm néven ismert. A programot még 2004-ben, első kormányzása idején indították el, Bolsonaro alatt azonban félretették.
Lula visszahívta azokat a környezetvédelmi tisztviselőket, akik két évtizede kidolgozták az intézkedési tervet, és megbízta a környezetvédelem élharcosának számító Marina Silvát – aki áprilisig vezette a környezetvédelmi minisztériumot, amikor is lemondott, hogy elinduljon a kongresszusi választáson – valamint korábbi helyettesét és jelenlegi minisztert, João Paulo Capobiancót a végrehajtás felügyeletével.
Hogyan fékezte meg Brazília kormánya az erdőirtást
A terv négy pilléren nyugszik: a megfigyelés és az ellenőrzés megerősítésén; a fenntartható gazdaság előmozdításán; a védett területek kezelésén és annak meghatározásán, hogyan használják fel a még nem kijelölt állami erdőket; valamint a szabályozási eszközök és pénzügyi ösztönzők alkalmazásán az erdőirtás visszaszorítása érdekében.
A lépések között szerepelt a műholdak által észlelt illegális fakitermelésre kiszabott szankciók visszaállítása – ezt tartják a leghatékonyabb eszköznek az erdőirtás megfékezésére, és Bolsonaro alatt felfüggesztették. A kormány azt is javasolta, hogy a törvénytelen erdőirtással érintett birtokok ne juthassanak bankhitelekhez, és több forrást biztosított azoknak az amazóniai önkormányzatoknak, amelyek bizonyítottan mérsékelték az erdőveszteséget. Emellett finanszírozta a környezeti bűnözés elleni fellépést, és támogatott hiteleket dolgozott ki az Amazonas térségében működő fenntartható vállalkozások számára.
„A képlet mindig ugyanaz, és működik. Láttuk, hogy évekkel ezelőtt is bevált Brazíliában, és most újra ezt tapasztaljuk: elszántság, a terepen végzett ellenőrzés, a bűnözés elleni küzdelem és a törvények betartatása” – mondja Márcio Astrini, a brazíliai környezetvédelmi szervezetek hálózatát összefogó Climate Observatory ügyvezető titkára.
Astrini hozzátette, hogy az október 16-án bejelentett erdőirtási adatok azt mutatják: Brazília vállalása, hogy 2030-ra elérje a zéró erdőirtást, megvalósítható anélkül, hogy visszafogná az ország gazdaságát.
„A mezőgazdaság úgy dönt rekordokat a termelésben és az exportban, hogy közben csökken az erdőirtás. A mai számok egyértelműen cáfolják azt a hamis narratívát, amely szerint a környezet védelme gátolja Brazília fejlődését” – tette hozzá.
Az erdőirtás és más földhasználati változások Brazília legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátási forrásai, amelyek a globális felmelegedést hajtják. Különösen nagy a tét az Amazonas esetében, amely hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárol, és olyan légköri nedvességet termel, amely Dél-Amerikán messze túl is segít szabályozni az időjárást.
Az új elnök dönthet az Amazonas jövőjéről
Az erdőirtás visszafogásában elért eredmények ellenére az Amazóniát továbbra is fenyegeti az éghajlatváltozás, a készülő jogszabályok és a brazil elnökválasztás esetleges irányváltása.
A erdőtüzek, az illegális fakitermelés és az aszály okozta degradáció az Amazonas mintegy 40 százalékát érinti, és az utóbbi években gyorsabban terjedt, mint a teljes tarvágás. Egy erős El Niño – az egyenlítői Csendes-óceán időszakos felmelegedése – 2026-ban és 2027-ben tovább fokozhatja ezeket a kockázatokat, mivel forróbb, szárazabb időjárást hoz, amely kedvez az erdőtüzeknek.
Az idén az egész biomában történelmi mélyponthoz közeli szinten maradt a tűzesetek száma, de október 4. óta megháromszorozódott, amikor a brazilok leadták szavazataikat a nemzeti választások első fordulójában. A hatóságok vizsgálják, hogy a tüzeket politikai okokból gyújtották-e meg az e havi elnökválasztási második forduló előtt.
A NASA tudósai arra figyelmeztetnek, hogy a hivatalos műholdas számlálások alábecsülhetik a károkat: Santarém környékén egy előzetes elemzés szerint mintegy 40 százalékkal több tűzeset volt, mint amit a szokásos aktív tűzadataik mutatnak. Az ügynökség műholdas megfigyelései jelentős növekedést jeleztek a tüzek és a füstkibocsátás terén az Amazonas középső és keleti részein 2026 szeptemberétől, amit az El Niño-val összefüggő súlyos aszály táplált.
João Paulo Capobianco környezetvédelmi miniszter közölte, hogy a védett területek fölött repülő tisztviselők geometriai mintázatba rendeződött tüzeket láttak, ami azt sugallja, hogy szándékosan gyújtották őket, bár továbbra sem világos, kik a felelősek. A füst miatt bezárták az iskolákat az Amazonas brazil részének legnagyobb városában, Manausban, és arra kérték a lakosokat, hogy viseljenek arcmaszkot.
Flávio Bolsonaro szenátor a szavazatok 47 százalékát szerezte meg, míg Lula 45 százalékot kapott. A két jelölt október 25-én kerül szemben egymással a második fordulóban.
A jelöltek teljesen eltérő jövőképet kínálnak az esőerdő számára. A klíma- és természetvédelmi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy Bolsonaro-győzelem visszafordíthatja az erdőirtás megfékezését célzó politikákat. Flávio Bolsonaro megígérte, hogy 2029-ig felszámolja az illegális erdőirtást, vagyis egy évvel a jelenlegi brazil célkitűzés előtt. Lula újraválasztási ígérete ennél is tovább megy: 2030-ra nettó zéró erdőirtást vállal, vagyis a helyreállítás teljes mértékben ellensúlyozná a törvényes és törvénytelen erdőveszteséget is.
„Történelmi eredmény” a „környezetvédelmi szabályok átfogó leépítése” után
Cristiane Mazzetti, a Greenpeace Brazil munkatársa szerint a rekordalacsony erdőirtási ráta azt jelzi, hogy a bevezetett intézkedések hatékonyak – de ezek sorsa attól függ, ki nyeri az elnökválasztást.
„A kongresszus azon dolgozott, hogy gyengítse, késleltesse és lebontsa azokat a törvényeket és szabályozásokat, amelyek segítenek megvédeni a környezetet” – mondja. „A következő törvényhozás még ellenségesebb lesz a környezetvédelemmel szemben, és a következő szövetségi kormánytól függően drasztikusan megnő a visszalépések és a magas erdőirtási ráták kockázata.”
Marina Silva volt miniszter pénteken (október 16-án) kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy az erdőirtás csökkenése „történelmi eredmény” a brazil nép számára, és az eredmények fenntartása szempontjából döntő jelentőségű lesz a választás kimenetele.
„Jair Bolsonaro kormánya tagadással és a környezetvédelmi politikák átfogó leépítésével közelítette meg a környezetvédelem és az éghajlatváltozás kérdését. Flávio ezeket a nézeteket és gyakorlatokat örökölte, és többször jelezte, hogy fenn kívánja tartani őket” – mondta.
„Akik tagadják, hogy probléma létezik, biztosan nem fognak tenni semmit a megoldásáért.”
Bolsonaro korábban tagadta az éghajlatváltozás tényét, miközben magát a környezet védelmezőjeként állította be, anélkül, hogy részletezte volna, miként akarja óvni az Amazóniát vagy támogatni az erdők finanszírozását. Azt szorgalmazza, hogy modernizálják a környezetvédelmi törvényeket, amit sok környezetvédő azok gyengítésének tekint.
„Flávio Bolsonaro a környezet és mindazok védelmezője, akik megőrzik az álló erdőket és a tiszta folyókat” – áll kampánystábjának közleményében.