Albertában található a világ negyedik legnagyobb bizonyított olajtartaléka, és a szeparatista lendületet Ottawa ágazatkezelése miatti harag táplálja.
Alberta tartomány hétfőn dönt arról, kezdeményez-e kötelező erejű népszavazást a Kanadától való elszakadásról, miközben Mark Carney miniszterelnök arra figyelmeztet, hogy a szeparatisták győzelme veszélyes bizonytalanságot hozna az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi háború közepette.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A közvélemény-kutatások szerint a nyugati tartomány lakosságának kevesebb mint egynegyede támogatja a függetlenséget.
Az elmúlt napokban azonban a figyelem a részvételi arányra irányult, és arra, hogy a motivált szeparatista tábor – a túlságosan magabiztos föderalisták miatt – képes lehet-e rácáfolni a felmérésekre.
„Ne hagyják, hogy bárki azt mondja önöknek, hogy ez már eldőlt. A részvétel fogja meghatározni az eredményt” – mondta Carney a csütörtöki nagygyűlésen.
Az Albertában felnőtt Carney a népszavazást „veszélyes blöffnek” nevezte, miközben Donald Trump amerikai elnök súlyos vámokat vet ki, és annektálással fenyegetve próbálja megtörni Kanada eltökéltségét – tette hozzá Carney.
„Úgy szavazzanak, mintha Kanada sorsa múlna rajta, mert valójában így is van” – fogalmazott Carney.
Albertában található a világ negyedik legnagyobb bizonyított olajkészlete, és az elszakadási lendületet az ottawai kormány ágazatirányításával szembeni harag táplálja.
Sok albertaiban mély ellenszenvet váltott ki Carney elődje, Justin Trudeau, akit azzal vádoltak, hogy klímabarát programja érdekében vissza akarja fogni az olajkitermelést.
„Ha azt szeretné, hogy megnevezzem, ki a felelős a szeparatista hangulatért, azt mondanám, Justin Trudeau” – mondta Danielle Smith, Alberta miniszterelnöke a Canadaland podcastnak a minap.
Az egyik elszakadáspárti tüntetésen, Edmontonban a 61 éves Sandy Martel úgy fogalmazott, hogy az olajiparhoz kötődő emberek „kiraboltnak, becsapottnak és rosszul kezeltnek” érzik magukat.
„Itt az ideje, hogy kiálljunk és azt mondjuk: elég” – mondta az AFP hírügynökségnek.
A voksolás néhány nappal azután esedékes, hogy a tartomány egyik katonai támaszpontján keletkezett tűz legalább négy katonát megölt, több tucatot megsebesített, és országos részvétnyilvánítás-hullámot váltott ki.
Óriási bizonytalanság
Alberta konzervatív miniszterelnöke azt mondja, szeretné, ha a tartomány Kanadában maradna, de a megosztó kérdés rendezésére mégis kiírta a népszavazást.
Ha a többség az elszakadásra voksol, ígérete szerint egy kötelező erejű népszavazással lép tovább.
Ha a föderalisták győznek, Smith szerint az elszakadás kérdését lezártnak kell tekinteni.
Elemzők Smith taktikáját a volt brit miniszterelnök, David Cameron módszereihez hasonlítják, aki népszavazással akarta lezárni az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról szóló vitát.
Carney a Bank of England élén vezette át az intézményt a Brexitet övező zűrzavaron, és csütörtökön erre a tapasztalatra hivatkozva figyelmeztette az albertaiakat.
„Akkoriban nem volt világos, mit is jelent pontosan »Brexit«” – mondta egy calgaryi televíziós csatornának.
„A következő néhány évben, amíg ez eldőlt, óriási volt a bizonytalanság, a beruházások leálltak, a gazdaság teljesítménye romlani kezdett” – tette hozzá, a nem szándékolt gazdasági következményekre figyelmeztetve.
Mesterséges intelligencia hatása
A hétfői népszavazáson tíz kérdés szerepel, köztük több a bevándorlással kapcsolatos, de a figyelem a 10. kérdésre összpontosul, amely azt firtatja: „Alberta továbbra is Kanada tartománya maradjon?”, vagy a tartomány kezdje meg azokat a jogi lépéseket, amelyek egy végleges függetlenségi voksoláshoz szükségesek.
A tartományi választási hatóság közlése szerint a 10. kérdésre adott szavazatokat számolják meg elsőként, az eredményeket pedig kedd kora hajnalban várják.
A népszavazást megelőző időszakot manipulált, mesterséges intelligencia által generált tartalmak lavinái árnyékolták be.
Carney „egy egyértelmű eredmény” fontosságát hangsúlyozta, ám a szakértők attól tartanak, hogy a számoktól függetlenül vitatott lesz a voksolás kimenetele.
„Ennek a népszavazásnak az egyik nagyon valószínű következménye az lesz, hogy a közvélemény egy része úgy fogja tekinteni, hogy ezt a választást ellopták, vagy legalábbis nem volt igazságos” – mondta Aengus Bridgman, a McGill Egyetem Media Ecosystem Observatory kutatóközpontjának igazgatója.
Donald Trump közeli szövetségesei is beléptek a vitába, köztük Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter, aki januárban „természetes partnerként” jellemezte Albertát az Egyesült Államok számára.
Miután október 5-én egy szeparatista párt nyerte meg Québec tartományi választását, Elon Musk technológiai milliárdos az X-en azt írta, hogy „jobban járnának”, ha elszakadnának.
„Alberta és Saskatchewan is váljon külön” – tette hozzá.
A feltételezett külföldi beavatkozásról kérdezve Carney csütörtökön azt mondta, hogy a külföldi kormányoknak – az Egyesült Államokat is beleértve – nem kellene „belekeverniük magukat a mi választásainkba”.