Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi ütemben akár 265 évbe is telhet, mire sikerül elérni a létfontosságú célt, az óceán 30 százalékának védelmét.
Az ipari halászat „veszélyzónákat” hozott létre a kérgesteknősök számára, amelyek állománya a világ számos térségében rohamosan csökken.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kérgesteknősök a Föld leginkább veszélyeztetett tengeri gerincesei közé tartoznak, és 2013 óta a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján a sebezhető kategóriába sorolják őket.
Jelenleg nincsenek teljesen vagy szigorúan védett területek az Atlanti-óceán nyílt tengeri részein – ez a térség létfontosságú a faj vonulási útvonalai szempontjából –, így sehol sincsenek biztonságban a kereskedelmi halászati eszközök folyamatos fenyegetésétől.
Egy friss jelentés szerint azonban a nyílt Atlanti-óceánon létrehozott, egymással összekapcsolt „óceáni menedékek” hálózata segíthetne megoldani a problémát.
„Csigalassúságú előrehaladás” az óceánok védelmében
A Greenpeace International civil szervezet által közzétett „Well Connected” jelentés arra jutott, hogy az óceáni menedékek az ipari halászat által érintett veszélyzónák több mint 35 százalékától óvnák meg a kérgesteknősöket, és csökkentenék az elhullás kockázatát.
A jelentés közzétételének napján kezdődik meg Örményországban az ENSZ egyik kulcsfontosságú biodiverzitási konferenciája (CBD COP17), ahol először értékelik majd a 2022-ben világszinten elfogadott célok felé tett előrehaladást.
Ez magában foglalja azt a vállalást is, hogy 2030-ig a világtengerek 30 százalékát védelem alá helyezik, amit a tudósok az óceánok helyreállásának minimális feltételének tartanak.
A Greenpeace szerint azonban a kormányoknak „sürgősen be kell zárniuk a vállalások és a tettek között tátongó szakadékot” abban a folyamatban, amelyet a szervezet „csigalassúságú előrehaladásnak” ír le.
Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a jelentés szerint a jelenlegi ütem mellett 265 évbe telne a világtengerek 30 százalékát védelem alá helyezni.
Hogyan segíthetik az óceáni menedékek a veszélyeztetett kérgesteknősöket
A Greenpeace 17 olyan helyszínt azonosított, amelyeknek a Global Ocean Treaty alapján teljes körűen védett óceáni menedékhellyé kellene válniuk; ez egyrészt jelentősen növelné az összes védett terület nagyságát, másrészt lefedné azokat a térségeket, ahol a vándorló fajokat a legnagyobb veszélyek fenyegetik.
Ezek közé tartoznak a már létező tengeri védett területek (MPA-k) – amelyeket teljes körűen védetté kellene minősíteni –, a kormányok által már vizsgált helyszínek, valamint több új terület is, amelyek együttesen olyan menedékhálózatot alkotnának, amely az Atlanti-óceán nyílt vizeinek több mint 31 százalékát lefedi.
„Egy összekapcsolt, teljes körűen védett óceáni menedékekből álló hálózat garantálná, hogy a bálnákhoz és teknősökhöz hasonló, elképesztő vándorló fajok útjuk során védelmet élvezzenek, és ne fenyegesse őket az ipari halászat vagy a teherszállító hajók általi gázolás veszélye” – mondja Lukas Meus, a Greenpeace International óceánkampány-felelőse.
„Ez az egyetlen módja annak, hogy biztonságban utazhassanak, táplálkozhassanak és szaporodhassanak. Az Örményországban ülésező delegáltaknak merész, nagy horderejű megoldásokban kell megállapodniuk, hogy visszatereljék a folyamatokat a helyes pályára.”