A „Godzilla” El Niño tovább erősödik a Csendes-óceánon. Mikor éri el a csúcspontját ez az időjárási jelenség, és mikor ér véget?
2026 minden bizonnyal beírja magát a történelembe azzal, hogy az élő emlékezetben előforduló legnagyobb El Niño alakulhat ki, miközben a világ kapkodva igyekszik felkészülni a szélsőséges időjárási jelenségek rohamára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A természetes időjárási jelenség, az El Niño (spanyolul „a fiú”), rendszertelenül – nagyjából két-hét évente – fordul elő, amikor a Csendes-óceán keleti részének tengervize a szokásosnál jóval melegebbé válik. A szakértők először az év elején kezdték el figyelmeztetni, hogy erős El Niño alakulhat ki, mivel a tenger felszíne alatti rétegekben nagy mennyiségű hő halmozódott fel, és az alacsonyan fújó passzátszelek várhatóan gyengülnek.
Június első hetében a Meteorológiai Világszervezet (WMO) megerősítette, hogy az El Niño feltételei hivatalosan is kialakultak. A nyár végére a szakértők arra figyelmeztettek, hogy a „példátlan” El Niño a 19. század óta a legnagyobb eseménnyé válhat – innen ered a „Godzilla” vagy „szuper” El Niño elnevezés.
Erősödik az El Niño – és milyen hatásai vannak?
A WMO (forrás: angol) szerint a Csendes-óceán trópusi középső és keleti térségében a tengerfelszín hőmérséklete október–november–december folyamán rekordmagasságba emelkedik.
Az El Niño központi területének számító közép-keleti egyenlítői Csendes-óceán tengerfelszín-hőmérsékleti anomáliáit a széles körben használt Niño 3.4 index méri. Ennek értéke jelentősen nőtt: 2026 júniusában átlagosan +1,6 °C-kal haladta meg a normált, augusztusra pedig +2,5 °C-kal.
Október–november–decemberre a Niño 3.4 régió szezonális átlagos tengerfelszín-hőmérsékleti anomáliája előrejelzések szerint megközelíti a +3,7 °C-ot. Ez lenne a legmagasabb érték a mérések kezdete óta, és erősebb a korábbi, +2,6 °C-os rekordnál, amelyet 2015 novembere és 2016 januárja között jegyeztek fel.
A korábbi El Niño események hozzájárultak ahhoz, hogy világszerte rekordmagas hőmérsékleteket mérjenek, és tartós aszályokat, villámárvizeket, valamint halálos erdőtüzeket tápláltak.
Az El Niño időjárási hatásai elsősorban a trópusokon érezhetők, de Európában is okozhat enyhébb, csapadékosabb teleket. Az El Niño csúcsa gyengítheti a poláris örvényt is, növelve a hidegbetörések valószínűségét.
Dél-Amerikában, az Egyesült Államok déli részén, Kelet-Afrikában és Közép-Ázsiában a korábbi El Niño időszakokban fokozott árvízkockázatot tapasztaltak – miközben Ausztrália jelentős területein, Dél-Amerika északi részén és olyan ázsiai országokban, mint Indonézia, nőtt az aszály és az erdőtüzek veszélye.
A tengerentúli szélsőséges időjárás Európára is visszacsap. A hollandiai IHE Delft Vízoktatási Intézet olyan térségekben dolgozik, amelyek közvetlenül érintettek az El Niño által, és arra figyelmeztet, hogy számos, Európa által importált alapvető élelmiszer kerülhet veszélybe.
Nicaraguában például olyan termények, mint a kukorica és a bab, már most is sérülékeny térségekben válhatnak terméskieséssé, ami élelmiszer-bizonytalansághoz és jövedelemvesztéshez vezet az országban. Az esőhiány és az alacsony vízállású folyók miatt Kolumbiában, Brazília északkeleti részén és Indiában az öntözéses gazdálkodás súlyos korlátozásokkal szembesül, vagy a gazdáknak a felszín alatti vizekre kell támaszkodniuk, ami túlhasználathoz és exporthiányhoz vezethet.
El Niño menetrendje: mikor tetőzik, és mikor ér véget?
A WMO legfrissebb közleménye szerint az El Niño várhatóan decemberben éri el a csúcsát, és a jövő évben is folytatódik.
„Az El Niño szilárdan kialakult, és gyors ütemben erősödik” – figyelmeztet Celeste Saulo, a WMO főtitkára. „A WMO előrejelzései szinte 100 százalékos valószínűséget jeleznek arra, hogy 2027 februárjáig fennmarad, és legalább 1950 óta az egyik legerősebb esemény lehet.”
A csaknem biztosra vett prognózis nem egyetlen klímamodellből származik. A WMO 13 nemzeti és nemzetközi központ óceáni bójáiból, műholdas és rádiószondás méréseiből származó adatok összehangolásával készítette az előrejelzést.
Az El Niño várhatóan csak 2027 tavaszán ér véget, hatásai azonban jóval tovább érződnek majd. A szakértők ezért figyelmeztetnek arra, hogy a jövő év minden eddiginél melegebb lehet.
El Niño találkozása a klímaváltozással
A legtöbb El Niño esemény mintegy 0,2 °C-kal emeli meg a globális átlaghőmérsékletet. Ez önmagában is elegendő ahhoz, hogy a Globális Dél térségeiben szélsőséges időjárási viszonyokat idézzen elő, ugyanakkor csak töredéke a klímaváltozás okozta többletmelegedésnek.
Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt, 1,3–1,4 °C-kal tolta a globális átlagos felszíni hőmérsékletet az iparosodás előtti szint fölé. Ez ágyazott meg Európa forró nyarának, a tartós aszállyal és a halálos erdőtüzekkel.
Napjainkban az El Niño hatásai egy már eleve melegedő világban érvényesülnek – egy olyan bolygón, amely önmagában sokkal nagyobb befolyást gyakorol az általunk tapasztalt szélsőséges időjárásra. 2025 például a mérések történetében a harmadik legmelegebb év volt – melegebb, mint a 2016-os El Niño év –, annak ellenére, hogy a természetes módon kialakuló La Niña, az El Niño hidegebb párja, fékezte a melegedést.
Friss kutatások szerint a klímaváltozás az El Niño eseményeket is „turbózza”: a jelenség az iparosodás előtti időszakhoz képest mintegy 36 százalékkal erősebbé vált.
„Az El Niño nem ad új hőt a bolygóhoz. Olyan hőt szabadít fel, amelyet az óceán már a felszín alatt tárolt – ezért válik egy erős esemény olyan gyakran a mérések történetének egyik legforróbb évévé (ahogy 2024-ben is történt)” – mondta Saulo októberben, a bangkoki Global Heat Forumon.
„Az az óceán, amelyből merít, a valaha mért legmelegebb. Egyszerűen több hő áll rendelkezésre, amely felszabadulhat.”