Az uniós vezetők brüsszeli csúcsa megállapodás nélkül zárult: költségvetési vita, Ukrajna további támogatása, energetikai és bevándorlási viták, a Kína által támasztott kihívások.
Az uniós állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken Brüsszelben gyűltek össze, hogy egy sűrű napirendet tárgyaljanak: a hosszú távú költségvetéstől és Ukrajna pénzügyi támogatásától kezdve a migráción és energián át egészen Kínáig.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A csúcs a költségvetésről vallott, megingathatatlan álláspontok, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meleg fogadtatása, valamint az energia- és migrációs politikákról folytatott összecsapások között váltakozott.
Íme az öt legfontosabb fejlemény.
Összezárás Ukrajna mögött
A csúcs második napját a Volodimir Zelenszkij és Donald Trump között kirobbant éles vita határozta meg.
A vezetők Zelenszkij mögött sorakoztak fel, és megígérték, hogy a szankciókat mindaddig fenntartják, amíg Oroszország folytatja teljes körű invázióját. Egyúttal elítélték azt a dízelmegállapodást, amelyet Trump kötött Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnökkel, jóllehet a bolgár miniszterelnök kilépett az egységből, és támogatásáról biztosította az üzletet.
A fogadtatás diplomáciai értelemben némi fellélegzést jelentett Zelenszkij számára, miközben Trump tovább keményítette álláspontját: azt állította, hogy Zelenszkij „nehezebb” partner, mint Putyin, és új választásokat követelt Ukrajnában. Trump emellett „szégyennek” nevezte Kijevnek az orosz olajfinomítók elleni támadásait, amelyek az ország fő ütőkártyáját jelentik.
„Én kizárólag Ukrajna és az ukrán nép érdekeit védem” – mondta Zelenszkij határozott hangon. „Minket megtámadtak, megszálltak, és a népünket megölték. Teljesen logikus, hogy jogunk van megvédeni magunkat.”
„Élni fogunk, harcolni fogunk, és ami a legfontosabb: méltósággal fogunk élni” – tette hozzá.
Beszédében Zelenszkij további 70 milliárd eurónyi pénzügyi és katonai támogatást kért a vezetőktől a jövő évre, hogy ellensúlyozza Oroszország eszkalációját.
A kérés felborítja az uniós terveket, amelyek abból indultak ki, hogy a tavaly felvett 90 milliárd eurós hitel 2026-ot és 2027-et is lefedi. Az uniós vezetők megbízták a Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatot Kijev pénzügyi szükségleteinek kezelésére.
A keletkezett rés betömése korántsem lesz egyszerű. Az elszálló hitelfelvételi költségek miatt a közös adósságvállalás nehezen elfogadható. Az immobilizált orosz vagyon – amelyre Zelenszkij ismét felhívta a figyelmet – továbbra is politikailag megosztó kérdés. A kétoldalú hozzájárulások pedig azzal fenyegetnek, hogy a teher néhány tehetősebb országra hárul.
Uniós költségvetés
Csütörtökön a vezetők hosszan vitáztak a következő többéves pénzügyi keretről (MFF), ám – ahogy várható volt – alig jutottak előre, mivel a „fukar” nettó befizetők, illetve a déli és keleti „kohéziós barátok” még jobban beásták magukat álláspontjukba.
Egyvalami azonban világos: az ír elnökség által néhány nappal ezelőtt benyújtott tárgyalási alap, amely 141 milliárd eurónyi összköltségvetési vágást javasolt a takarékos országok kedvéért, mostanra hivatalosan is megbukott.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa veszi át a tárgyalások irányítását. A következő hetekben új kompromisszumot készül bemutatni, amelyről sokan úgy vélik, hogy már a november 26-ára összehívott rendkívüli csúcs előtt az asztalon lesz, közvetlenül a spanyol választások előtt.
Costa várhatóan három fő irányvonalat követ majd: a nemzeti befizetéseket a lehető legalacsonyabb szinten tartani, újragondolni az uniós szintű adócsomagot – részben az Európai Parlament javaslataira támaszkodva –, valamint visszaállítani azokat a rugalmassági eszközöket, amelyeket az ír elnökség könyörtelenül megnyirbált.
Az, hogy Costa előbb-utóbb közbelép, mindig is benne volt a pakliban. Aggasztóbb, hogy mostanra a vita mindkét oldalán nyíltan hangoztatják: nem érzik szükségét annak, hogy az év végéig megállapodás szülessen.
A tapasztalt tárgyalók tudják, hogy a határidők kényszerítik ki az engedményeket. A tagállamok könnyen játszhatnak a tűzzel: ha decemberben nem születik megállapodás, könnyen előfordulhat, hogy a megbeszélések átcsúsznak egy olyan választási időszak utánra, amely alapjaiban alakíthatja át Európa politikai térképét.
Migráció
A migráció ismét az egyik legvitatottabb kérdésnek bizonyult, miután a legutóbbi, júniusi vita ordítozásba torkollott Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, illetve Giorgia Meloni olasz kormányfő és Mette Frederiksen dán miniszterelnök között.
Ezúttal Róma váratlanul engedékenyebb hangot ütött meg Madrid felé, közvetlenül azelőtt, hogy a pénteki ülésen sorra került volna a dosszié. Olaszország és Spanyolország első lépésnek tűnő megállapodást kötött a határvitájuk lezárására, miután a Ceuta-válság nyomán kölcsönös ellenőrzések sora mérgesítette a kapcsolatot.
Olaszország ideiglenes határellenőrzései csütörtök este jártak volna le. Ezeket egy héttel meghosszabbították, hogy igazodjanak Spanyolország intézkedéseihez, amelyek október 22-én futnak ki. A két belügyminiszternek addigra kell megállapodnia a helyükbe lépő intézkedésekről.
Miközben Meloni békülékeny hangnemben nyitotta meg a csúcsot, Sánchez másik fő európai ellenlábasa, Frederiksen nem kímélte szociáldemokrata párttársát a 600 ezer migráns jogi helyzetének rendezésére irányuló terve miatt.
„Felszólítottam az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, mi történik akkor, amikor egy ország szinte pontosan az ellenkezőjét teszi annak, amit mindannyian” – mondta Frederiksen, Spanyolországra utalva, bár név nélkül.
Meloni, Frederiksen és Rob Jetten holland miniszterelnök a vita előtt informális reggelit tartottak 17 másik uniós vezetővel, hogy „innovatív megoldásokat” keressenek a migráció kezelésére. Egyre nagyobb támogatást élveznek azok a rendkívüli intézkedések, amelyek válsághelyzetben lehetővé tennék a menedékkérelmek benyújtásának felfüggesztését.
A migrációval kapcsolatos keményvonalas álláspontot képviselő országok, valamint Spanyolország és Franciaország közötti feszültségek akkor kerültek felszínre, amikor az olasz, a dán és a lengyel kormány a zárókövetkeztetések átírását szorgalmazta, hogy azok figyelmeztessenek: kerülni kell azokat az „intézkedéseket, amelyek ösztönzőleg hathatnak az illegális migrációra”.
Ezzel szemben a végleges szöveg csupán arra szólítja fel a Bizottságot, hogy hangolja össze a tagállamokkal folytatott munkáját „az összes, migrációval kapcsolatos instrumentális felhasználás” ügyében.
Kína
A „makrogazdasági egyensúlytalanságokkal” – az EU által használt eufemizmus Kína megnevezésének elkerülésére – kapcsolatban a vezetők tartották az irányt, jóllehet az Európai Bizottság és Peking között nemrég megállapodás született a hibrid autók behozatalának korlátozásáról.
A csütörtöki ebéden arra kérték a Bizottságot, hogy készítsen egy új védintézkedésekből álló eszköztárat – köztük kvótákat és vámokat –, amelyek védelmet nyújthatnak a vegyipar és a gépgyártás számára a kínai versennyel szemben.
Kína árnyéka végig ott lebegett a megbeszélések felett, miközben az unió mintegy 360 milliárd eurós kereskedelmi hiánnyal küzd Pekinggel szemben. A vegyipar és a gépgyártás – amelyek a leginkább megszenvedik az olcsó kínai importot – a hibridautó-kvóták után a következő, sürgős védelemre szoruló ágazatként kerültek a figyelem középpontjába.
Míg az autókvótákról Pekinggel tárgyaltak, a vezetők csütörtökön „haladéktalanul bevezetendő” egyoldalú védintézkedéseket sürgettek – közölték tisztviselők.
A Bizottság a múlt heti megállapodást a júniusban elindított tárgyalások első szakaszaként mutatta be. Az idő azonban szorít: az EU Kínával szembeni kereskedelmi hiánya hónapról hónapra nő, a kínai vámstatisztikák szerint pedig az unióba irányuló kínai export az elmúlt évben 25 százalékkal emelkedett.
Az EU stratégiája az, hogy mindaddig tárgyalásban maradjon, amíg a párbeszéd kézzelfogható eredményeket hoz, ugyanakkor folyamatosan erősítse kereskedelemvédelmi eszközeit. Franciaország és Németország a múlt héten arra kérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki új mechanizmust a Kína által okozott piaci zavarok gyors kezelésére; Pekinget régóta vádolják tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal.
„A versenynek tisztességesnek kell lennie. Eszközöket hozunk létre a kapacitások tudatos kihasználásával szemben, a magas támogatásokkal szemben és az alulértékelt valutákkal szemben. És ehhez eszköztár is lesz. Az eszköztár nagyobb lesz, és szükség esetén alkalmazni is fogjuk” – mondta Friedrich Merz német kancellár.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök a vezetőknek jelezte, hogy intézménye megkezdi egy ilyen eszköz kidolgozását, bár egyelőre nem világos, elkészül-e az év végéig.
Más eszközök is előkészítés alatt állnak, köztük egy diverzifikációs eszköz, amely arra ösztönözné az uniós vállalatokat, hogy stratégiai termékeik – például kritikus nyersanyagok – beszállítóit szétterítsék, valamint egy szolidaritási mechanizmus, amely a lehetséges kínai ellenlépések által sújtott tagállamokat segítené.
Energia
Csütörtökön a vezetők egy véget nem érőnek tűnő energiaügyi vitába bonyolódtak. A visegrádi országok (V4) és Olaszország azt kérték, hogy a zárónyilatkozat szólítsa fel a Bizottságot új javaslatok kidolgozására az áramárak rövid távú kilengéseinek mérséklése érdekében, és vizsgálja felül a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) javasolt módosításait.
A V4-ek, Olaszország és kisebb mértékben Görögország álltak az élére a kezdeményezésnek, mivel Európa legmagasabb energiaárai közül néhány ezekben az országokban tapasztalható – ez az aggodalom egyébként a többi tagállam jelentős részében is osztott –, és végül összehangolt európai fellépést sürgettek az elhúzódó energiaválságra válaszul.
Az ETS újbóli megnyitásának kísérlete azonban ideológiai ellenreakciót váltott ki Finnországból, Dániából és Svédországból. A rendszer arra kényszeríti a vállalatokat, hogy fizessenek a kibocsátásaikért, és ösztönzi őket a fenntarthatósági beruházásokra.
Ezzel szemben Andrej Babiš cseh miniszterelnök élesen támadta a szén-dioxid-adót, azzal vádolva, hogy tönkreteszi Európa versenyképességét azzal, hogy az energiaárakat az egekbe hajtja, a piac spekulánsainak malmára hajtva a vizet.
„Egész nap egy szövegezési gyakorlatban vergődtünk a vezetők szintjén valami technikai ügy miatt” – fakadt ki egy uniós tisztviselő a csúcs margóján. „Ennek nem lesz semmilyen gyakorlati eredménye, nem születnek új intézkedések vagy politikák, amelyek ténylegesen segítenék a tagállamokat a problémáik megoldásában.”
Róma és a visegrádi országok tudják, hogy nincs meg a minősített többségük az uniós szénpiac szabályainak újranyitásához. Céljuk inkább az volt, hogy hazai közönségük felé jelezzék: mindent megtesznek az energiaárak megugrásának féken tartásáért.