Kevin Warsh, a Fed elnöke pénteken Bangkokban azt mondta, hogy a világgazdaság meglepően ellenálló, az MI-t pedig élete legnagyobb horderejű változásának nevezte, de a hónap későbbi kamatdöntő üléséről nem árult el részleteket.
A világgazdaság jobban bírta a gyűrődést, mint ahogy az év elején gondolta volna – mondta pénteken Kevin Warsh, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöke, aki a mesterséges intelligenciát élete legnagyobb gazdasági fordulatának nevezte.
Bangkokban, az IMF és a Világbank éves közgyűlésén felszólalva Warsh semmilyen jelzést nem adott a Federal Reserve október 28-án esedékes következő kamatdöntéséről.
„Szinte mindenütt azt látjuk, hogy a gazdaság ellenállóbb, mint amire öt-hat hónappal ezelőtt számítottam volna” – fogalmazott Warsh az IMF vezetőjével, Kristalina Georgijevával folytatott pódiumbeszélgetésen.
A legoptimistábban az Egyesült Államokról beszélt: szerinte a szélesedő beruházási hullám, amely „nem csak az MI-ről szól”, „erős hátszelet” ad a gazdaságnak, olyan lendületet, „amilyet biztosan nem látni a világ minden táján”.
Az energia árai az egekbe szöktek, amióta az Egyesült Államok és Izrael február végén háborúba lépett Iránnal. Ez, valamint a mesterséges intelligenciába irányuló beruházási boom sok gazdaságban felpörgette az inflációt, ami kamatemelésre kényszerítette a jegybankokat.
A Fed, amelynél az infláció több mint öt éve a 2 százalékos cél fölött jár, szeptemberben negyed százalékponttal 3,75–4 százalékra emelte az irányadó rátát – ez volt az első szigorítás 2023 júliusa óta.
„A Federal Reserve-nél világossá tettük, hogy biztosítani fogjuk az árstabilitást” – hangsúlyozta Warsh, aki májusban vette át az elnöki posztot.
Elmondása szerint ugyanezt az „elszántságot” tapasztalta a bangkoki jegybankároknál is: a kamatemelések hullámát – köztük az Európai Központi Bank két lépését – „szinkron szigorításnak” nevezte, amelyben „senki sem utazhat potyautasként”.
Az IMF kedden enyhén megemelte 2026-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzését 3,1 százalékra, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kockázatok lefelé mutatnak. A fejlett országoknak eközben meredeken emelkedő hitelfelvételi költségekkel kell szembenézniük: a 10 éves amerikai államkötvény hozama 5 százalék fölött jár, a francia államkötvényhozam pedig e cikk írásakor nagyjából 4,8 százalékon forgott.
„Rögös út” az MI előtt
A pénteki vita nagy része a mesterséges intelligencia körül forgott; Warsh szerint ez „feltehetően élete legnagyobb horderejű változása” az amerikai és a világgazdaság számára.
Mielőtt hivatalba lépett, amellett érvelt, hogy az MI által hajtott termelékenységi ugrás fékezheti az inflációt, és teret nyithat az alacsonyabb kamatoknak. Pénteken azonban elismerte, hogy egyelőre a befektetési őrület éppenséggel az árak emelkedését hajtja, mert felfűti a keresletet.
A Fed szeptemberi ülésének jegyzőkönyve szerint az adatközpontok építése megemelte a chipek, a számítógépes berendezések és az elektromos alkatrészek költségét.
Hosszabb távon Warsh mégis arra számít, hogy az MI növeli a gazdaság termelési kapacitását, ami „hatalmas hasznot” hoz majd az Egyesült Államokban és világszerte.
Úgy véli, a technológia a jegybanki munkát is átalakítja, hiszen ma még „régi vágású modellekkel kínozzuk az adatokat”. „Nem sokára ez már nem lesz kínzás” – fogalmazott.
A derűlátás ellenére a Fed elnöke arra is figyelmeztetett, hogy az előttünk álló út „várhatóan nagyon rögös lesz” – részben, mert még a technológiát is nehéz kiismerni, részben pedig azért, mert „valóban nem tudjuk, milyen lesz a jövőbeli piaci struktúra”.
Minden tekintet a Fed következő ülésén
Warsh, aki visszafogottabb iránymutatást ígért a piacoknak, most tartotta magát ehhez.
„Nem hozok előre ítéletet az ülésekről” – mondta, ugyanakkor megjegyezte, hogy a világ gazdasága „nagyjából összhangban alakult” a Fed szeptemberi várakozásaival.
Az Egyesült Államokban a fogyasztói árindex 3,7 százalékra emelkedett szeptemberben a 3,4 százalékról, elsősorban az üzemanyagárak ugrása miatt, miközben az élelmiszert és energiát nem tartalmazó maginfláció 2,6 százalék volt.
A nagykereskedelmi árak éves összevetésben 6,3 százalékkal nőttek, ami a 2022 óta látott legmagasabb ütem, miközben a gazdaság múlt hónapban mindössze 29 ezer új munkahelyet teremtett.
Az októberi kamatemelés esélyére vonatkozó piaci várakozások a héten jelentősen ingadoztak: a CME FedWatch, a jegybanki árazásokat követő eszköz szerint a valószínűség szerdai inflációs adatok után mintegy 22-ről 50 százalékra ugrott, majd később nagyjából 30 százalékra csökkent vissza.
A piacok jelenleg mintegy 90 százalékra teszik egy decemberi emelés esélyét, a szeptemberi jegyzőkönyv pedig azt mutatta, hogy a Fed döntéshozóinak többsége idén még egy szigorítással számol.
John Williams, a New York Fed elnöke és a kamatdöntő testület alelnöke kedden a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy „indokolt lehet egy újabb kamatemelés”, de 2027-ben már nem lát szükséget továbbiakra.
Ezzel szemben Michelle Bowman, a Fed kormányzója a bangkoki tanácskozáson szerdán azt mondta, hogy nem érez sürgető kényszert a lépésre.
A döntés néhány nappal a november 3-i amerikai félidős választások előtt születik majd meg.
A szeptemberi emelés szembement Donald Trump amerikai elnök alacsonyabb kamatokra vonatkozó követeléseivel, ő azonban továbbra is támogatja Warshot, akit maga jelölt a posztra.
A pénteki nyilatkozatok Warsh utolsó megszólalásai közé tartoztak a Fed szombaton kezdődő „csendes időszaka” előtt, amikor a döntéshozók a kamatdöntő ülésig nem beszélhetnek a monetáris politikáról. A befektetők legközelebb a határozatot követő sajtótájékoztatóján hallhatják majd őt.