Az IMF 3,1 százalékra emelte 2026-ra szóló globális növekedési előrejelzését az ellenálló gazdaságokra és MI-beruházásokra hivatkozva. A konfliktusok miatt magas energiaárak viszont fékezik a növekedést, az euróövezet 1,1 százalékkal bővülhet.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden 3,1 százalékra emelte a 2026-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzését, azzal indokolva a módosítást, hogy a fejlett gazdaságok ellenállóbbnak bizonyulnak, miközben nőnek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházások.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Egyesült Államok és Irán közötti háborúhoz köthető magas energiaköltségek jelentős kockázatot jelentenek, különösen azoknak az alacsony jövedelmű országoknak, amelyek kimaradnak az MI-vezérelt beruházási fellendülésből.
Közben az euróövezet gazdasági növekedése idén 1,1 százalékra fékeződik, mielőtt 2027-ben kissé felgyorsulna, közölte az IMF, a tartósan magas energiaárak és a gyenge fogyasztói bizalom miatt.
A Nemzetközi Valutaalap legújabb Világgazdasági Kilátások (World Economic Outlook) jelentésében szereplő 2026-os prognózis 0,2 százalékpontos enyhe felülvizsgálatot jelent a júliusi jelentéshez képest, és az előző évi, 1,2 százalékos növekedésre épít.
Habár az euróövezet GDP-növekedése az idei második negyedévben 2,6 százalékra ugrott az első három hónap stagnálása után, az IMF arra számít, hogy az inflációs kockázatok jövő év jó részében fennmaradnak.
A közel-keleti konfliktus és Oroszország Ukrajna elleni, továbbra is zajló háborúja világszerte az egekbe lökte az olaj- és földgázárakat, ami komoly fenyegetést jelent az euróövezet és más, energiaimport-függő gazdaságok számára.
Az IMF külön is felhívta a figyelmet arra, hogy „a gázkészletek Európa egyes részein még mindig elmaradnak a szokásos évszakos szinttől, így a gázpiaci helyzet sérülékeny a kedvezőtlen időjárással szemben a téli fűtési szezon előtt”.
Az inflációt idén 3,1, jövőre 2,8 százalékra becsülik, ami jóval meghaladja az Európai Központi Bank 2 százalékos célját.
Ez szükségessé teheti az EKB olyan kamatszintjét, amely fékezi a háztartások fogyasztását és a beruházásokat; az euróövezet GDP-je 2027-ben várhatóan mindössze 1,2 százalékkal nő.
„A maginfláció csak fokozatosan térhet vissza 2 százalékra” – közölte az alap, jelezve, hogy az euróövezetben várhatóan 2028 közepe táján, Nagy-Britanniában pedig 2027 végére éri el ezt a szintet.
Németországban, Európa legnagyobb gazdaságában 1,3 százalékos növekedést várnak idén, Spanyolország GDP-je pedig továbbra is erőteljesen, 2,5 százalékkal bővülhet.
Franciaország gazdasága viszont a várakozások szerint idén csupán 0,4 százalékkal nő, jóval elmaradva a 2025-re becsült 0,9 százalékos ütemtől; a munkanélküliség a tavalyi 7,7-ről 8,4 százalékra emelkedhet.
Nagy-Britannia esetében az IMF 1,3 százalékra emelte az idei növekedési előrejelzést, ami 0,3 százalékponttal magasabb a júliusinál.
A brit növekedés azonban várhatóan 1,2 százalékra lassul jövőre, mivel a magasabb energiaárak és a hosszú lejáratú kamatok rányomják bélyegüket a fogyasztásra és a beruházásokra.
Magyarország javíthat
A Nemzetközi Valutaalap áprilisban még 1,7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált, a legfrissebb jelentésében már 1,9 százalékra emelte a magyar gazdaság idei, és 2 százalékról 2,1 százalékra a jövő évi növekedésére vonatkozó várakozását. Tavaly 0,5 százalékkal nőtt a magyar hazai össztermék (GDP).
Az inflációs előrejelzés is módosult. Az ideit 1,9 százalékra vitte le az áprilisban becsült 3,8 százalékról, a jövő évit pedig 3,5 százalékról 2,8 százalékra változtatta. Tavaly 4,4 százalékos inflációt mértek Magyarországon. A GDP-hez mért folyó fizetési mérlegben idén 0,5 százalékos hiány várható az áprilisban becsült 0,4 százalék helyett, jövőre pedig 0,3 százalékos többlet, kisebb az áprilisban jósolt 0,4 százaléknál. Tavaly 1,7 százalék volt a GDP-hez mért többlet.
A jelentés összeállítói az áprilisi előrejelzéshez képest magasabb munkanélküliséggel számolnak idén és jövőre. Az idei rátát 4,2 százalékról 4,5 százalékra, a jövő évit pedig 4 százalékról 4,2 százalékra változtatták. Tavaly 4,4 százalék volt a munkanélküliség Magyarországon.
Az elhúzódó közel-keleti konfliktus tovább növelheti a nyomást
Az Egyesült Államok februárban indított Irán elleni háborúja és Teherán megtorló lépései világszerte megemelte az energiaárakat.
A finomított kőolajtermékek ára továbbra is 70–95 százalékkal haladja meg a háború előtti szintet, súlyos terhet róva azokra az országokra, amelyek gazdasági teljesítménye nagymértékben az energiaimportra épül.
A háború a nyolcadik hónapjába lépett, egy elhúzódó közel-keleti konfliktus további nyomást gyakorolhat az inflációra, és lassíthatja a növekedést.
Legkiszolgáltatottabbak továbbra is azok az energiaimportőr országok, amelyek nem részei az MI-boomnak; ez a helyzet az IMF WEO-jelentése szerint „kettéosztott kilátásokat” eredményez.
A jelentés szerint az iráni háború és az MI-technológiai boom kettős gazdasági hatása „széttöredezetté” tette a világgazdaságot.
„Az elhúzódó háború és a tartós geopolitikai feszültségek ellenszele újraélesztheti az inflációs nyomást, megterhelheti a költségvetési és külső egyensúlyi pozíciókat, és különösen súlyosan érintheti az energiaimportőr és alacsony jövedelmű országokat” – áll a dokumentumban.
„Ugyanakkor a jelenlegi technológiai hátszél hirtelen elapadhat, ha felülvizsgálják az MI-hez köthető profit- és termelékenységnövekedési várakozásokat; ez visszafogná a beruházásokat, és szigorítaná a finanszírozási feltételeket.”
Kínai növekedés lassulására számítanak
A fejlett gazdaságok összességében 2,1 százalékos növekedést érhetnek el 2026-ban, de az MI-ellátási láncba szorosan bekapcsolódó országok, például Tajvan és Dél-Korea ennél lényegesen magasabb ütemet produkálhatnak.
Kínában, a világ második legnagyobb gazdaságában az IMF szerint idén 0,5 százalékponttal, 4,5 százalékra lassulhat a növekedés, elsősorban a gyenge belföldi kereslet miatt.
A globális infláció továbbra is arra tart, hogy 2026-ra 4,7 százalékra gyorsuljon, amit az iráni háború és az MI-boom táplál; hatásai egyaránt érezhetők a fejlett és a feltörekvő gazdaságokban.
Sürgős lépésekre szólít fel az IMF
Az IMF vezető közgazdásza, Tenreyro arra figyelmeztetett, hogy a kockázatok miatt minden országnak „sürgős lépésekre” van szüksége.
Költségvetési oldalon arra kérte a kormányokat, hogy a magas energia- és egyéb költségek lakosságra nehezedő terhének enyhítésére kizárólag átmeneti és célzott intézkedéseket alkalmazzanak.
Ezzel párhuzamosan – tette hozzá – „a monetáris politikának továbbra is határozottan az árstabilitásra kell összpontosítania”, jelezve, hogy a magas infláció megfékezését célzó kamatemelések indokoltak.
„A gazdaság eddig ellenállónak bizonyult, de ez az ellenállóképesség a határához közeledik” – mondta. „A következő feladat az, hogy a puszta túlélésről átváltsunk az újjáépítésre: helyre kell állítani a költségvetési mozgásteret, és újra kell építeni a kínálati oldal ellenálló képességét.”