Az amerikai félidős választások rendkívüli demokrata győzelme után Európában aggódnak Ukrajna, Irán, a NATO és a kereskedelem miatt.
A 2026-os amerikai félidős választások a modern amerikai politikai történelem egyik legmegsemmisítőbb vereségét hozták a republikánusoknak. A demokraták valósággal félresöpörték őket, átvették az irányítást a Kongresszus mindkét házában, és kormányzói posztokat nyertek országszerte, súlyos csapást mérve ezzel Donald Trump elnökre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Trump neve ugyan nem szerepelt a szavazólapokon, a választók azonban így is lesújtó ítéletet mondtak rendkívül népszerűtlen kormányzásáról. Trumpnak most úgy kell szembenéznie hivatali ideje utolsó két évével, hogy tekintélye meggyengült, ellenfelei magabiztosabbá váltak, az elnökségének ideje pedig egyre fogy.
Európa számára fontos kérdés lehet, hogy a meggyengült Trump nem válik-e még veszélyesebbé.
Az Európai Unió az elmúlt két évet az Egyesült Államokból érkező, biztonsági, kereskedelmi és energetikai területen jelentkező sokkok kezelésével töltötte. Most, hogy Trump hazai politikai programja kemény ellenállásba ütközik a Kongresszusban, az elnök egyre inkább a külpolitikához fordulhat, ahol nagyobb mozgástere van, hogy visszaszerezze a kezdeményezést és biztosítsa örökségét.
- mondta egy uniós diplomata az Euronewsnak, hozzátéve, hogy az utóbbi kifejezés hagyományosan azokra az elnökökre utal, akik ellenséges Kongresszussal néznek szembe.
„A hangulat meglehetősen realistának mondható, senki sem számít arra, hogy a jelenlegi kihívások eltűnnek” - tette hozzá a diplomata.
Brando Benifei olasz, balközép EP-képviselő, aki az Európai Parlament amerikai kapcsolatokért felelős delegációját vezeti, osztja ezeket az aggodalmakat.
- mondta Benifei az Euronewsnak.
Energiaválság, gyors enyhülés nélkül
Az Iránban zajló háború, amely energiaválságba taszította Európát, az uniós diplomaták és jogalkotók egyik legsürgetőbb aggodalma.
„Maguk a választások nem fogják leszorítani az energiaárakat. Az számít, hogy az Egyesült Államok és Irán elindul-e a feszültségcsökkentés felé" - mondta az Euronewsnak Virgil-Daniel Popescu román, jobbközép EP-képviselő.
Az lenne Európa számára a legnagyobb áttörés, ha Washington és Teherán megállapodna a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáról.
Irán a háború február 28-i kezdetétől - a júniusi rövid megnyitást leszámítva - szinte teljesen blokkolja a létfontosságú hajózási útvonalat. A hajózásra vonatkozó súlyos korlátozások továbbra is felhajtják az energiaárakat.
Az ellenséges Kongresszus fokozhatja a Trumpra nehezedő nyomást, hogy véget vessen a konfliktusnak, mivel a demokraták nagyobb befolyást szereznek a szövetségi kiadások és a kongresszusi vizsgálatok felett.
A Kongresszusnak alkotmányos hatásköre van háború kihirdetésére, és elfogadhat olyan jogszabályokat, amelyek az amerikai katonai szerepvállalás befejezését célozzák. Trump azonban megvétózhatja az ilyen intézkedéseket, a vétó felülírásához pedig mindkét házban kétharmados többségre lenne szükség, ami még a demokrata előretörés után is komoly akadály.
„Választási veresége" után Trump bagatellizálta az Irán elleni további csapások kilátását, ezzel esetleges deeszkalációra utalva, miközben ragaszkodott hozzá, hogy az Egyesült Államok szükség esetén továbbra is „készen áll és bevetésre kész”.
Dimitar Likov, a brüsszeli székhelyű Wilfried Martens Centre for European Studies vezető kutatója nincs meggyőzve.
„Nem látom, hogy ez a közeljövőben bekövetkezne, figyelembe véve Trump kaotikus katonai beavatkozását és az izraeli miniszterelnöknak, Benjamin Netanjahunak a kétségbeejtő belföldi bepolitikai helyzetét” - mondta az Euronewsnak.
Ukrajna: egy halvány reménysugár
Ezzel szemben a félidős választások jelentős elmozdulást hozhatnak Washington hozzáállásában Oroszország ukrajnai háborújához.
A félidős választások idején Washington és Kijev kapcsolatai romlóban voltak, Trumpot pedig az orosz dízelimportok amerikai piacra engedése és a Moszkvával szembeni szankciók enyhítése miatt bírálták.
A demokrata többségű Kongresszustól azt várják, hogy fokozza a Trumpra gyakorolt nyomást az ukrán katonai támogatás fenntartása érdekében, különösen a létfontosságú légvédelmi rendszerek és ballisztikus rakéták elleni elfogó rendszerek folyamatos szállítására, és hogy keményebb álláspontot képviseljen Moszkvával szemben.
„Reméljük, hogy ez a változás gördülékenyebbé teszi az Ukrajnának nyújtott katonai segítség eljuttatását” - mondta egy diplomata az Euronewsnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nyilvánosság előtt még nem reagált az eredményre, amely különösen érzékeny pillanatban érkezett Trumphoz fűződő viszonyában. Keddi, berlini beszédében, Zelenszkij még az eredmény ismertté válása előtt hangsúlyozta a folyamatos amerikai és európai támogatás fontosságát.
Oroszország eközben közölte, hogy reméli, az eredmény nem befolyásolja Trump „békerendezési” erőfeszítéseit.
A demokraták továbbra is jelentős akadályokkal szembesülnek, többek között azzal, hogy kétpárti támogatásra lesz szükségük a szenátusi filibuszter leküzdéséhez, valamint Trump vétójoga miatt. A Fehér Ház Moszkvával folytatott diplomáciai tárgyalásaira gyakorolt befolyásuk továbbra is korlátozott maradna.
NATO: továbbra is nyitott kérdés a csapatok sorsa
Trump „veresége" mérsékelheti azokat a legdrasztikusabb fenyegetéseit, amelyek amerikai csapatok európai kivonásáról szóltak. Valószínűtlen azonban, hogy megállítsa Washington fokozatos katonai visszavonulását a kontinensről.
Májusban az Egyesült Államok bejelentette 5000 katona kivonását Németországból, júniusban pedig hat hónapos felülvizsgálatot indított az európai haderő-állomásoztatásáról, melynek eredménye az év végén várható. Az európai szövetségesek abban reménykednek, hogy a felülvizsgálat nem vezet további kivonásokhoz.
A Pentagon azonban nem csökkentheti 2026-ban 76 000 fő alá az Európában állomásozó katonák számát anélkül, hogy ne bizonyítaná a Kongresszusnak, hogy ez nem veszélyezteti az Egyesült Államok vagy a NATO biztonságát.
A demokraták által irányított Képviselőház rövid távon védőhálót jelenthet, de nem változtat azon a feltételezésen, hogy az európaiak többé nem támaszkodhatnak kizárólag az Egyesült Államokra biztonságuk garantálásában.
- mondta az Euronewsnak David McAllister, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselője, aki a Parlament Külügyi Bizottságát vezeti.
Kereskedelem: esély a visszavágásra?
Kicsi az esélye annak, hogy a demokraták győzelme jelentősen megváltoztatja az amerikai kereskedelempolitikát, mivel Trump továbbra is ellenőrzi a vámokat és a kereskedelmi megállapodásokat.
Brüsszelt és Washingtont jelenleg a 2025 júliusában megkötött kereskedelmi megállapodás köti össze, amely a legtöbb uniós áru esetében 15 százalékos amerikai vámot állapít meg, és előírja az EU számára, hogy szüntesse meg a vámokat az amerikai ipari termékekre.
A republikánusok veresége felerősítheti Trump haragját kereskedelmi partnereivel szemben, és újabb vámfenyegetésekhez vezethet - olyanokhoz, mint amikor digitális jogszabályaik miatt vámokkal fenyegette az uniós tagállamokat.
Alternatívaként a demokraták felhasználhatják megnövekedett kongresszusi súlyukat arra, hogy nyomást gyakoroljanak az elnökre, és nagyobb stabilitást szorgalmazzanak az amerikai kereskedelempolitikában.
Egyelőre nem világos, hogy ez a nyomás segíthet-e az európaiaknak több kivételt kiharcolni az amerikai megállapodás alól, miközben továbbra is mentességeket keresnek a 15 százalékos vámtételek alól. Brüsszel emellett megpróbál tárgyalni az acélra kivetett 50 százalékos amerikai vámok csökkentéséről is.
„A Turnberry-megállapodás tiszteletben tartása kulcsfontosságú” - mondta szerdán Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos, hozzátéve, hogy „továbbra is rendszeres kapcsolatot tart” amerikai partnereivel.
Bizonyos EP-képviselők ennél is tovább mennek, és arra kérik a Bizottságot, hogy tárgyalja újra a megállapodást, most, hogy Trump gyengébb pozícióban van.
„A vámok jelentősen rontották az európai export amerikai piacra jutásának feltételeit. Ezt a megállapodást felül kell vizsgálni” - mondta Pasquale Tridico, A Baloldal EP-képviselője.