Az Angol Nemzeti Bank 4%-ra emelte az alapkamatot, miközben igyekszik megfékezni az iráni háború által fűtött áremelkedést az országban.
A várakozásoknak megfelelően a Bank of England csütörtökön 3,75 százalékról 4 százalékra emelte fő irányadó kamatát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az idei inflációemelkedés fő oka az üzemanyagárak meredek növekedése volt, amelyet az Iránnal kapcsolatos háború és a Hormuzi-szorosban kialakult szűk keresztmetszetek okoztak, ezek pedig visszafogták a globális olaj- és gázkínálatot.
A csütörtöki emelés 2023 augusztusa óta az első volt.
Nyolc döntéshozó a negyed százalékpontos emelésre szavazott, egy pedig ennél nagyobb, fél százalékpontos növelést akart.
A Bank of Englandre nehezedő nyomás az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt. Amikor az infláció szeptemberben 3,5 százalékkal 11 havi csúcsra emelkedett, jóval a bank 2 százalékos célja fölé, ez megerősítette a piaci várakozásokat az e havi kamatemelésre, és arra, hogy 2027-ben akár további lépések is jöhetnek.
A bank közölte, továbbra is kevés bizonyítékot lát arra, hogy a magasabb energiaárak átszűrődnének más árakba és a bérekbe. Hozzátette, hogy a gazdaság a vártnál ellenállóbbnak bizonyult, bár a növekedés a következő negyedévekben várhatóan lassulni fog. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy „az inflációs nyomás mértéke a kilátásokban most már elégséges ahhoz, hogy indokolttá tegye az alapkamat emelését”.
„Úgy gondoljuk, hogy a bizottság sok tagjának türelme kezd elfogyni az infláció közelmúltbeli emelkedésével szemben” – mondta Ellie Henderson, az Investec közgazdásza. „Minél tovább maradnak magasak az energiaárak, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az átmeneti ársokk tartósabbá válik.”
A kamatemeléssel egy időben a bank közzétette negyedéves előrejelzéseit is, amelyek szerint az infláció 2027 közepére akár 5 százalék közelébe is emelkedhet, a szeptemberi 3,5 százalékról, ahogy a magasabb energiaárak megjelennek a háztartások és a vállalatok számláiban.
A bank a növekedési prognózisait is felfelé módosította, és most arra számít, hogy a brit gazdaság idén 1,6 százalékkal, 2027-ben pedig 1,3 százalékkal bővül, szemben a júliusi, mindkét évre vonatkozó 1,1 százalékos előrejelzéssel.
A Bank of England kormányzója, Andrew Bailey jelezte, hogy további kamatemelések továbbra is lehetségesek, de nem elkerülhetetlenek.
„A mai emelést nem szabad úgy tekinteni, mint egy elkerülhetetlenül hosszú kamatemelési sorozat első lépését. De hacsak nem rendeződik a közel-keleti konfliktus, nem is valószínű, hogy ez lenne az utolsó emelés. A Monetáris Politikai Bizottság minden ülésen újraértékeli a kilátásokat, és szükség szerint reagál, hogy az inflációt tartósan visszaterelje 2 százalékos célunkra” – mondta.
A piaci kamatlábak továbbra is a konfliktus előtti szintjük felett maradtak, miközben az irányadó kétéves jelzáloghitelek kamata szeptember eleje óta csaknem fél százalékponttal emelkedett. A bank legutóbbi Market Participants Survey felmérése szerint a válaszadók medián várakozása az volt, hogy az alapkamat novemberben 4 százalékra, februárban pedig 4,25 százalékra emelkedik.
A bank arra is számít, hogy a költségvetés 2027 második negyedévére negyed százalékponttal csökkenti az inflációt, bár a fiskális politika középtávon várhatóan visszafogja a növekedést.
A Bank of England döntése a US Federal Reserve és az Európai Központi Bank közelmúltbeli kamatemeléseit követi, amelyekkel az Iránnal kapcsolatos háború által fűtött inflációra reagáltak. A következő lépésekkel kapcsolatos várakozások nagyrészt az energiaáraktól függnek.
A brit kamatok a 15 éves csúcsot jelentő 5,25 százalékról csökkenő pályán voltak, mielőtt az Egyesült Államok és Izrael február 28-án megtámadta Iránt.