Elérhetővé vált mintegy 60 ezer, a rendszerváltás előtt működő állambiztonsági szolgálatok által beszervezett hálózati személy neve és adata szerdán. A dokumentumok a nyitottaktak.hu oldalon olvashatóak. A nevek között egykori miniszterek, ünnepelt művészek és vezető tudósok is szerepelnek.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter az akták közzétételéről szóló szerdai budapesti sajtótájékoztatóján komoly történelmi mulasztás pótlásaként beszélt a titkosszolgálati iratok közzétételéről. Kiemelte, hogy a kormány szándéka a múlt feltárása és feldolgozása, hogy eljussunk a megbékélésig. Mivel az elmúlt évtizedekben az információk csak nagyon hézagosan láttak napvilágot, az anyagok gyakran a politikai csatározások eszközévé váltak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A miniszter hangsúlyozta: az iratanyag megismerése egy „támogatott folyamat” lesz, így a transzgenerációs traumák kezelésére egy interdiszciplináris szakértői testületet és egy hatfős (pszichológusokból, lelkigondozókból és levéltárosokból álló) munkacsoportot kértek fel, amelynek Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus és Rainer M. János történész is tagja. Emellett telefonos segélyvonalat indítanak.
A sajtótájékoztatót követően az is kiderült, hogy a közzétett nemzetbiztonsági iratok között elérhetővé válik a miniszter néhai édesapja, Tarr Kálmán iratanyaga is. Tarr Zoltán a Facebook-oldalán tisztázta: ez nem jelenti azt, hogy édesapja ügynök lett volna. Közölte, hogy a történet a családban ismert volt, és édesapja egy 2002-es hivatalos bizottsági igazolással is rendelkezett arról, hogy nem végzett tényleges ügynöki tevékenységet.
A hazai Reddit-közösség (r/hungary) felélénkült az akták közzétételét követően, a felhasználók folyamatosan frissülő bejegyzésekben, percről percre osztják meg és elemzik az adatbázisból előkerülő újabb neveket és képernyőfotókat. A kommentelők körében élénk viták zajlanak az érintett politikusok és hírességek múltjáról, miközben sokan a fellelhető adatok korlátozottságára és a nevek tisztázásának fontosságára figyelmeztetik egymást.
Egykori és jelenleg is aktív politikusok a listán
Az adatbázis egyik legnagyobb politikai visszhangot kiváltó eredménye Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármesterének esete. A nyilvánosságra került hivatalos 6-os karton adatai szerint a polgármestert a kádári állambiztonság „Krakus Péter” fedőnéven tartotta nyilván, mint a III/II-es (kémelhárítási) osztály titkos megbízottját. A dokumentumok alapján Szita 1980 és 1989 között, csaknem kilenc éven át állt kapcsolatban a szervezettel, feladata pedig a laktanyák környékén megforduló nyugati állampolgárok és turisták megfigyelése volt. Bár Szita Károly az elmúlt évtizedekben – miután Ungváry Krisztián történész 2005-ben először feltárta a múltját – szisztematikusan tagadta a vádakat, a most hivatalosan is elérhetővé vált levéltári adatok pontot tettek a hosszú évek óta húzódó vita végére, megerősítve a korábbi kutatások állításait.
A politikai élet korábbi szereplői közül Martonyi János egykori külügyminiszter is érintett, aki „Magasdi” fedőnéven szerepelt a nyilvántartásban. Martonyi eddig sem tagadta azt a tényt, hogy az 1960-as és 1970-es években – amikor külkereskedelmi területen dolgozott és sokat utazott külföldre – az állambiztonság (illetve a rendőrség) kapcsolatba lépett vele, és tőle hivatalos útijelentéseket kért be.
Szintén felbukkan az adatbázisokban a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítója, Lezsák Sándor volt házelnök is. Ő egyelőre nem szólalt meg az ügyben, és adatai csak a szerdán közzétett állami számítógépes listákon (a régi mágnesszalagokon) szerepelnek.
Papíralapú aktái (például a 6-os kartonja vagy a jelentései) azonban egyelőre nincsenek, így nem tudni biztosan, hogy pontosan mit csinált, vagy hogy egyáltalán ügynök volt-e.
Szerepel az aktákban Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter is, akinek neve mellett a „Bihari” fedőnév szerepel. Személyes adatai alapján a történészek szerint egyértelműen azonosítható az egykori jegybankelnök. Lezsák Sándorhoz hasonlóan az ő neve is kizárólag a régi digitális mágnesszalagokon maradt fent, míg a részletes papíralapú beszervezési aktái vagy jelentései egyelőre hiányoznak. Amikor a neve korábban már felmerült a sajtóban, Járai kategorikusan visszautasította és letagadta, hogy bármi köze lett volna a kommunista titkosszolgálathoz. A szakértők szerint a mostani adatok megerősítik, hogy a pártállami adminisztráció nyilvántartásba vette őt, de a tényleges ügynöki tevékenységét a részletesebb akták hiányában még nem lehet egyértelműnek venni.
Karikó ismét előkerült
A most nyilvánosságra került adatok szerint a listán szerepel Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus neve is, akit „Lengyel Zsolt” fedőnéven tartott nyilván a kémelhárítás 1978-as beszervezéssel. Karikó Katalin korábban elismerte, hogy zsarolás hatására – édesapja 1956-os múltjával fenyegetőzve – aláírta a nyilatkozatot, de a levéltári adatok is megerősítik, hogy ténylegesen egyetlen jelentést sem adott le.
Ungváry Krisztián, a volt állambiztonsági iratok egyik legismertebb magyarországi kutatója az Euronewsnak kiemelte, hogy Karikó válasza azon ritka esetek egyike, amikor az érintett "normális választ ad a felmerült kérdésekre, nem hazudozik a múltjáról."
A művészvilágot is elérte az átvilágítás
A könnyűzenei életet érintő akták közül a legnagyobb visszhangot Szikora Róbert, az R-GO frontemberének esete váltotta ki. A frissen megnyílt online adatbázis és a Telex tényfeltáró cikke szerint az énekes-dalszerző hivatalos 6-os kartonnal rendelkezett, és a titkosszolgálat „Nanu-Nanu” fedőnéven tartotta számon, úgynevezett hálózati személyként. Különös történelmi adalék, hogy Szikora tartótisztje az a Gábor Róbert volt, aki a nyolcvanas években Vikidál Gyulával is kapcsolatot tartott.
Szikora a hírre reagálva határozottan kijelentette: soha senkiről nem jelentett semmit. Az énekes kifejtette, hogy az R-GO megalakulásától kezdve kiemelten fontos, megfigyelt embernek számított, és a nagyobb koncertek előtt rendszeresen le kellett ülnie beszélgetni az Országos Rendező Iroda (ORI) akkori vezetőivel. Elmondása szerint a hatalom valóban szerette volna, ha jelentéseket ír, de ő ezt megtagadta, és a találkozók kizárólag arról szóltak, hogy a koncerteken ne legyen „balhé”, illetve politikai provokáció.
Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus, a Nemzet Művésze szintén érintett - a hálózati nyilvántartások szerint „Kertész” fedőnéven szerepelt az ügynökaktákban. A neves művész esetében a kutatások azt mutatják, hogy a nyolcvanas években került kapcsolatba az állambiztonsággal, miután külföldi kiállításai és fotós munkái miatt a hatóságok látókörébe került.
Mit jelent valójában, ha valaki szerepel a listán?
A levéltári szakemberek és történészek arra figyelmeztetnek, hogy a nyilvántartások önmagukban nem jelentenek automatikus bűnösséget: ha valakinek volt 6-os kartonja, azzal biztosan foglalkozott az állambiztonság, de az illető nem feltétlenül végzett érdemi munkát a titkosrendőrségnek. A beszervezési karton vagy a mágnesszalagon talált név csupán azt bizonyítja, hogy a pártállam adminisztrációja látókörébe vonta az adott személyt, ám a kényszerből aláírt nyilatkozatok után sokan szándékosan szabotálták a munkát, vagy – mint Karikó Katalin és Tarr Kálmán esetében – ténylegesen nem jelentettek senkiről. A hálózati tevékenység valódi mélységét, valamint az esetleges zsarolások és fenyegetések hátterét éppen ezért nem a puszta névsorok, hanem kizárólag a részletesebb munkadossziék (B-dossziék) alapos vizsgálata tisztázhatja.