Norvégia állami befektetési alapja, a világ legnagyobb ilyen alapja, több mint 2 billió eurós vagyonával egy csütörtökön közzétett javaslat szerint ismét befektethetne nukleáris fegyvereket gyártó cégekbe.
A háborús időszak új kihívások elé állítja a világ legnagyobb állami vagyonalapját.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy új ajánlás megnyithatná az utat Norvégia 2000 milliárd eurós vagyonalapja előtt, hogy olyan jelentős nyugati védelmi ipari vállalatokba fektessen, amelyek jelenleg ki vannak zárva a portfóliójából, mivel szerepet vállalnak nukleáris fegyverek előállításában.
A módosítást csütörtökön egy, a kormány által felkért bizottság javasolta, a vagyonalap etikai szabályainak felülvizsgálata keretében.
A jelenleg érvényes etikai irányelvek alapján az alap 14 vállalatot zár ki, mivel nukleáris fegyvereket vagy azok alkatrészeit fejlesztik és gyártják, köztük olyan ipari óriásokat, mint az Airbus, a BAE Systems, a Boeing, a Lockheed Martin és a Safran.
A norvég kormány tavaly novemberben rendelte el az irányelvek felülvizsgálatát.
A bizottságot Svein Gjedrem, a jegybank korábbi elnöke vezette.
A javasolt mentesség értelmében az alap olyan nukleáris fegyvergyártókba fektethetne, amelyek egy, az atomsorompó-szerződés (NPT) alapján elismert nukleáris fegyverrel rendelkező államban székelnek, amely egyben Norvégia NATO-szövetségese is.
„Ez azt jelenti, hogy több brit, francia és amerikai fegyvergyártó visszakerülhet az alapba” – mondta Gjedrem a 434 oldalas dokumentum bemutatásakor.
A bizottság szerint a további etikai kizárási szempontok – például a biológiai és vegyi fegyverek, aknák és kazettás bombák gyártása, valamint a szénnel, dohánnyal és kannabisszal kapcsolatos tevékenységek – változatlanul hatályban maradnának.
A jelentést Jens Stoltenberg pénzügyminiszternek, a NATO egykori főtitkárának nyújtották be.
undefined
Stoltenberg rámutatott „a paradoxonra”, hogy „a norvég vagyonalap nem fektethet olyan vállalatokba, amelyek kulcsfontosságúak lehetnének Norvégia biztonsága szempontjából”, miközben Oroszország egyre gyakrabban fenyeget atomfegyverek bevetésével, Kína pedig tovább erősíti saját arzenálját.
A bizottság az Etikai Tanács (Council on Ethics) működésének módosítását is javasolta; ez a független testület tesz ajánlásokat a vagyonalapot kezelő norvég jegybank számára.
A tanács továbbra is felelős lenne annak felméréséért, mekkora a kockázata annak, hogy egyes vállalatok súlyosan megsértik az alap etikai normáit, ám közvetlenül már nem javasolhatná a cégek kizárását a portfólióból – ezt a hatáskört a felülvizsgálat idejére már felfüggesztették.
A jelentésben szereplő ajánlások január 15-éig nyilvános konzultáción mennek keresztül, ezt követően a kormány jövő tavasszal terjeszti a parlament elé a saját értékelését.
Néhány politikai párt, különösen a baloldaliak, máris bírálta a jelentést; egy Zöld párti tisztségviselő például „teljességgel értelmetlennek” nevezte.
Az alap világszerte több mint 7000 vállalatban rendelkezik részesedéssel, és nagyjából a világ tőzsdén jegyzett részvényeinek 1,5 százalékát birtokolja.