Az uniós külügyminiszterek januárban „mélyreható” vitát tartanak Georgia elleni új lépésekről – mondta Kallas –, mert az Európai Bizottság éves jelentése a demokratikus normák romlását mutatta.
Georgiában az utóbbi két évben Grúz Álom párt által vezetett kormány ellehetetlenítette a civilszervezeteket és a kormánykritikus újságírókat, valamint letérítette az országot az európai integráció útjáról - emiatt az Európai Unió újabb szankciók bevezetését fontolgatja a kaukázusi országgal szemben - árulta el Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság közzétette a tagjelölt országokról szóló éves előrehaladási jelentését. Ebben az áll, hogy Georgiában veszélybe került a jogállam és a tbiliszi vezetés rendszeresen euroszkeptikus hangnemet üt meg.
Kallas szerint viszont fontos, hogy az EU ne büntesse a grúz embereket a kormány rossz döntései miatt.
„Fontos, hogy bármilyen intézkedés mellett is döntünk, a grúzok érezzék, hogy Európa nem fordult el tőlük. Ugyanakkor ezt a viselkedést nem tűrhetjük el a kormánytól" - szögezte le Kaja Kallas.
2024-ben az EU javasolta a békés tüntetéseket erőszakkal elnyomó tisztviselők szankcionálását, de Szlovákia és Magyarország akkori ellenállásán elbukott ez a kezdeményezés.
Brüsszel ennek ellenére felfüggesztette a vízummentességet a grúz diplomataútlevéllel rendelkezők számára.
2024 novemberében Tbiliszi egyoldalúan bejelentette, hogy 2028 vége előtt nem kívánja megnyitni a csatlakozási tárgyalásokat, miután egy bizottsági jelentés súlyos demokratikus visszalépést állapított meg, az igazságszolgáltatástól a médiaszabadságig.
Az Euronews EU-bővítési csúcstalálkozóján kedden Irakli Kobahidze grúz miniszterelnök azt mondta, „nagyon elkötelezett” az ország EU-csatlakozási pályája mellett, de nem mutatott be tervet a Brüsszellel fennálló kapcsolatok javítására.
„Jelenleg minden az asztalon van” mondta Kallas.