A háztartási gáz- és villamosenergia-árak Európában kevésbé meredeken nőttek, mint a benzin- és dízelárak. A tél előtt az Euronews Business összehasonlítja a fővárosi árakat, és megmutatja, mennyit változtak az iráni háború előtti időszakhoz képest.
Az európai földgázárak kedden közel négy éve nem látott csúcsra emelkedtek, tovább növelve az aggodalmakat a téli energiaköltségek miatt, mivel a tárolók töltöttsége alacsony szinten marad.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A holland TTF irányadó gázfutures-árfolyam 87,20 euróra emelkedett megawattóránként, szemben az iráni háború előestéjén mért mintegy 32 euróval.
A közel-keleti konfliktus megzavarta a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalmat, amelyen normál körülmények között a világ cseppfolyósított földgázszállítmányainak mintegy ötöde halad át.
Miközben a benzin- és dízelárak már rekordokat döntöttek az EU-ban, a lakossági földgáz- és villamosenergia-árak lassabban emelkedtek. Az EU-ban az átlagos fogyasztói dízelárak 35 százalékkal nőttek február 23-hoz képest, amikor a közel-keleti feszültségek még nem éleződtek ki, és 2026. október 5-ig, míg a benzinárak 23 százalékkal emelkedtek az EU Weekly Oil Bulletin szerint.
A 2026. február 2. és szeptember 1. közötti időszakban az adókat is tartalmazó lakossági földgázárak átlagosan 12 százalékkal emelkedtek az uniós fővárosokban, míg az áramárak 4,2 százalékkal nőttek. Az adatokat a Household Energy Price Index (HEPI) szolgáltatja, amelyet az osztrák Energie-Control, a MEKH és a VaasaETT állít össze.
A fix szerződések és az állami támogatások késleltethetik vagy tompíthatják a nagykereskedelmi árak emelkedésének hatását a lakossági számlákon, ahogy arról korábban az Euronews Business is beszámolt. A magasabb gázárak az áram költségét is felhajtják, mivel drágábbá teszik a gázalapú villamosenergia-termelést.
De vajon mely európai fővárosokban a legmagasabb az áram- és gázár? Vásárlóerő figyelembevételével hol a legolcsóbb és hol a legdrágább az energia? Mely városokban változtak a legnagyobb mértékben az áram- és gázárak az iráni háború előtti időszakhoz képest?
Az összehasonlítás az energia egységárára vonatkozik, nem pedig a teljes számlára, amelyet az is befolyásol, mennyit fogyasztanak a háztartások.
2026 szeptemberének elején az adókat is tartalmazó lakossági villamosenergia-árak 8,4 eurócent/kilowattóra (c€/kWh) és 41,3 c€/kWh között szóródtak: a skála alján Kijev, a tetején Brüsszel állt, miközben az uniós fővárosok átlaga 27,2 c€/kWh volt.
A legdrágább áramú városok élmezőnyét Berlin (39,6), Dublin (38,7), Bern (38,6) és London (38,3) egészítette ki. Őket Róma (36,6), Bécs (34,4) és Prága (34,3) követte.
A lista olcsóbb végén Kijevet Budapest (10,3), Podgorica (11,3), Belgrád (11,6) és Valletta (12,3) követte.
Miközben Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország fővárosa a legdrágábbak közé tartozik, Madridban (28,3) és Párizsban (28,1) alacsonyabbak az árak, bár mindkét városban az uniós átlag felett vannak.
Nagy átrendeződés a vásárlóerő-alapú rangsorban
Vásárlóerő-standardok (PPS) szerinti kiigazítás után – amely a megélhetési költségek közötti különbségeket veszi figyelembe – az áramárak rangsora jelentősen átalakul. Bukarest válik a legdrágább várossá 55,1-es értékkel, míg Oslo 11,5-tel a legolcsóbb.
Európa öt legnagyobb gazdaságának fővárosai közül Róma (38,2) a legdrágább PPS-ben mérve, Párizs (25,8) pedig a legolcsóbb. Berlin (35,5), Madrid (31,6) és London (30,9) mind az uniós 29,6-os átlag felett áll.
Az euróban számolt rangsorhoz képest Bukarest és Varsó lépi előre a legtöbbet, egyaránt tíz helyezéssel. Bern messze a legnagyobb visszaesést mutatja, húsz helyet veszít, Koppenhága pedig 13 hellyel csúszik vissza.
Stockholmban a legdrágább a gáz
Az adókat is tartalmazó lakossági földgázárak 1,5 c€/kWh és 34,8 c€/kWh között mozognak: a skála alján Kijev, a tetején Stockholm áll. A svéd főváros egyértelműen kiugróan magas értéket mutat, mögötte jócskán lemaradva Amszterdam következik 21,2 c€/kWh-val.
Az uniós fővárosok átlaga 11,9 c€/kWh.
Az öt legnagyobb európai gazdaság fővárosai közül Párizs a legdrágább a lakossági gáz esetében, 15,7 eurócent/kWh-val, míg Madrid (10,1 cent) és London (10,3 cent) a legolcsóbb. Róma (15,2 cent) és Berlin (12,5 cent) szintén az uniós átlag felett van.
Az árak vásárlóerő-különbségekre történő kiigazítása ismét átrendezi a rangsort.
PPS-ben mérve Stockholm továbbra is a legdrágább város 28,5-ös értékkel, míg Budapest mindössze 3,6-tal a legolcsóbb.
A lista élét Lisszabon (18,6), Amszterdam (18,1), Róma (15,9) és Szófia (15,6) egészíti ki.
Az öt legnagyobb gazdaság fővárosai közül a kiigazítás után London (8,3) a legolcsóbb, Róma (15,9) pedig a legdrágább. Párizs (14,4) szintén az uniós átlag felett van, míg Madrid (11,3) és Berlin (11,2) ez alá kerül.
A vásárlóerő szerinti kiigazítás egyes fővárosokban jóval drágábbnak láttatja a gázt a többiekhez képest; Szófiában a legnagyobb mértékű elmozdulás figyelhető meg a rangsorban.
A bolgár főváros euróalapon még a 18. helyen áll, PPS-ben viszont az ötödikre lép elő. Riga hat helyet kapaszkodik felfelé.
Ezzel szemben Dublin és Brüsszel mutatja a legnagyobb visszaesést: mindkettő tíz helyet veszít. Bern kilenc, London hét pozíciót csúszik lejjebb. Ezek a városok tehát kevésbé drágának számítanak, ha figyelembe veszi a vásárlóerő-különbségeket.
Olcsó áram, drága gáz – vagy fordítva?
Lakosok egyes európai fővárosokban az egyik energiahordozóért keveset, a másikért viszont sokat fizetnek. Stockholm és Amszterdam például alacsony vagy közepes villamosenergia-árakkal rendelkezik, miközben a vizsgált fővárosok közül itt a legdrágább a gáz. Bukarestben, Brüsszelben és Londonban ennek az ellenkezője figyelhető meg: magasak az áramárak, a gáz viszont viszonylag olcsó.
Hogyan változtak az energiaárak az iráni háború előtti időszakhoz képest
A 2026 februárja és szeptembere közötti időszakban egyes városokban jelentősen elmozdultak az energiaárak. Az áram esetében Lisszabonban volt a legnagyobb növekedés, 22 százalék, ezt Amszterdam (17,3%), Madrid (15,1%) és Róma (14,9%) követte.
Luxembourg városában ugyanakkor 15,3 százalékos volt a visszaesés, ami a legnagyobb, ezt Tallinn (7,9%) és Helsinki (7,1%) követi.
A gáz esetében Tallinnban messze a legnagyobb drágulást mértek: az árak 59,2 százalékkal emelkedtek, 7,8 c€/kWh-ról 12,4 c€/kWh-ra.
Az árak Brüsszelben (37,9%), Athénban (33,1%), Bernben (30,2%), Londonban (28,2%), Rigában (23%), Bécsben (22,8%), Párizsban (22,5%) és Berlinben (22%) is több mint 20 százalékkal nőttek.
Mit hozhat a tél a lakossági energiaszámlák számára?
A szeptemberi adatok feltehetően még nem tükrözik teljes mértékben a nagykereskedelmi gázárak legutóbbi ugrásszerű emelkedésének hatását, mivel a fix szerződések és az állami támogatások késleltethetik vagy tompíthatják a lakossági számlák növekedését.
Európa ráadásul kisebb gázpufferrel néz szembe a téllel. Az uniós tárolók október 3-án 72,4%-os töltöttségen álltak, ami 2011 óta a legalacsonyabb szint az évnek ebben az időszakában az Institute for Energy Economics and Financial Analysis (IEEFA) adatai szerint.
Amint arról az Euronews beszámolt, az intézet arra figyelmeztetett, hogy az alacsony készletek miatt Európa sérülékenyebb lehet egy késő téli hideghullámmal szemben. A háztartások számára a végső számlát egyrészt a választott tarifa, másrészt az határozza meg, mennyi energiára lesz szükségük a hőmérséklet csökkenésével.