A hőszivattyúk eladásai 2024-ben mélypontra zuhantak, de most újra emelkednek – ez az oka.
Az európai otthonokban értékesített hőszivattyúk száma 2026 első felében 11 százalékkal nőtt, miután az Iránban zajló háborúhoz köthető gázárrobbanás nyomán meredeken emelkedtek az árak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az energiapiaci sokk tovább sürgeti az EU fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodását; az Európai Bizottság arra ösztönzi a kormányokat, hogy csökkentsék a villamos energiát terhelő adókat.
Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) szerint ez állhat az idei hőszivattyú-értékesítés növekedésének hátterében; a szervezet régóta hangsúlyozza, hogy a technológia terjedése nagymértékben függ az áram árától.
Az EHPA friss adatai 12 európai országra terjednek ki: Ausztriára, Belgiumra, Svájcra, Dániára, Finnországra, Franciaországra, Németországra, Olaszországra, Hollandiára, Norvégiára, Portugáliára és Svédországra.
A statisztika szerint január és június között mintegy 1,16 millió hőszivattyút adtak el, szemben azzal az 1,04 millióval, amely 2025 első felében talált gazdára.
Ez jelentős fordulat a 2024-es évhez képest, amikor 2023-hoz viszonyítva 47 százalékkal (forrás: angol) esett vissza az értékesítés az év első felében, miután alábbhagyott az a telepítési roham, amelyet a 2022-es energiaválság váltott ki.
A magas gázárak hajtják a hőszivattyúk terjedését, de az áramadók továbbra is akadályt jelentenek
A hőszivattyúk a levegőből, a vízből vagy a talajból nyernek energiát, amelyet fűtésre vagy hűtésre használnak fel. Villamos energiával működnek, így vonzó alternatívát jelentenek a gázüzemű kazánokkal szemben, különösen az Iránban zajló háború fényében.
Irán megzavarta a tengeri szállítást a létfontosságú Hormuzi-szoroson, amelyen a világ kőolaj- és gázexportjának mintegy ötöde halad át; ez rekordmagas szintre lökte fel az energiaárakat.
„Európa szakít azzal a toxikus, drága droggal, amelyet kétes beszállítóktól vesz – a gázzal” – mondja Paul Kenny, az EHPA főigazgatója. „Minél hamarabb válik az áram a leginkább megfizethető megoldássá, annál gyorsabban jutunk tiszta energiához.”
Az EHPA szerint bár a hőszivattyúk három-ötször energiahatékonyabbak, mint a kazánok, Európában az áramot terhelő adók a történelmi okokból kialakult rendszer miatt gyakran magasabbak, mint a gázra kivetett adók. Ez pénzügyi szempontból kevésbé teszi vonzóvá a háztartások számára az olyan elektromos megoldásokra való átállást, mint a hőszivattyúk és az elektromos autók.
Hogyan lendítheti fel az EU villamosítási cselekvési terve a hőszivattyúk elterjedését
Az EU 2026 júliusában közzétett Villamosítási Cselekvési Terve az adóterhek kiegyenlítésével éppen ezt a hátrányt igyekszik megszüntetni. A terv célul tűzi ki, hogy 2030-ra évente négymillió hőszivattyút szereljenek fel Európa-szerte, és hogy 2040-re az áram tegye ki az uniós energiafelhasználás csaknem felét a jelenlegi mintegy egynegyed helyett. A Bizottság becslése szerint az elektromos technológiák széles körű elterjedése 2040-ig mintegy 200 milliárd eurónyi fosszilis tüzelőanyag-import megtakarítását eredményezheti.
Az EHPA Hollandia és Belgium példáját emeli ki, ahol sikerült az áramot terhelő adókat a fosszilis tüzelőanyagokra átcsoportosítani. Dánia külön a hőszivattyús háztartások számára csökkentette az áramadót, míg Franciaország, Németország és Olaszország támogatásokat és szubvenciókat kínál a hőszivattyúk telepítéséhez.
Az átfogó uniós adóreformhoz mind a 27 tagállam egyhangú támogatására lenne szükség, ami továbbra is komoly akadályt jelent.