Két új klaszter megnyitásáról döntöttek az EU-tagállamok Ukrajna csatlakozási tárgyalásiban, miután Magyarország a magyar kisebbség jogairól kötött megállapodás után feloldotta vétóját. Zelenszkij és Magyar Brüsszelben találkozhat a hét második felében.
Az EU Tanácsa úgy döntött, hogy két újabb csatlakozási klasztert megnyit Ukrajnával, miután Magyarország feloldotta vétóját; ezzel a megnyitott klaszterek száma hatból négyre emelkedik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A döntést az Ukrajnában élő magyar nemzeti kisebbség jogairól szóló megállapodás előzte meg, amelyet Budapest már régóta követelt.
Ez az áttörés, valamint a két újabb csatlakozási klaszter elindulása megnyitja az utat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Magyar Péter magyar miniszterelnök első kétoldalú találkozója előtt, amelyre ezen a héten Brüsszelben kerülhet sor, és fordulópontot jelenthet a két szomszédos ország kapcsolatában.
Magyar és ukrán diplomaták dolgoznak a találkozó megszervezésén, amelyre az EU-csúcs margóján kerülhet sor – értesült az Euronews. Dátumot azonban még nem tűztek ki, és a találkozót hivatalosan sem erősítették meg.
Magyar Péter múlt hétvégén egy interjúban szintén felvetette, hogy találkozhat Zelenszkijjel.
Magyarország 2015, illetve 2017 óta bírálja Ukrajna oktatási és nyelvtörvényeit, mióta azokat elfogadták, mivel ezek korlátozták a kisebbségi nyelvek használatát az iskolákban. A vita sorozatos diplomáciai feszültségekhez vezetett, és az akkor Orbán Viktor vezette magyar kormány emiatt blokkolta Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát.
Magyar Péter áprilisi választási győzelme óta az új magyar kormány pragmatikusabb megközelítést alkalmaz: konkrét garanciákat keres a magyar kisebbség számára, miközben jelzi, hogy kész engedni Ukrajna európai integrációjának előrehaladását.
Budapest júniusban beleegyezett az első két csatlakozási klaszter megnyitásába, de a további előrelépést ahhoz kötötte, hogy Kijev erősítse meg az Ukrajnában élő magyar nemzeti kisebbség jogi védelmét.
Hétfői, luxembourgi tárgyalásokat követően Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter közölte Orbán Anita magyar külügyminiszterrel, hogy a felek megállapodtak a következő lépésekről, és üdvözölte a kétoldalú vállalások végrehajtása terén elért előrehaladást.
Mi változik az új kisebbségi törvény nyomán?
Az egyik kulcsfontosságú rendelkezés külön jogi státuszt ad azoknak az iskoláknak, ahol a tanulók több mint fele olyan kisebbségi nyelven tanul, amely egyben hivatalos uniós nyelv is. Azok az intézmények, amelyek a törvény hatálybalépésekor megfeleltek ennek a feltételnek, mindaddig megőrizhetik ezt a státuszt, amíg diákjaik legalább 20 százaléka továbbra is ezen a nyelven tanul.
A jogszabály egyúttal kiterjeszti az érintett kisebbségi nyelvek használatát az iskolai tevékenységekben és kommunikációban, valamint biztosítékokat vezet be az anyanyelvi oktatás védelmére az iskolák átszervezése vagy bezárása esetén.
Az érintett kisebbségi vagy őshonos nyelveken tanuló diákok a jövőben kérhetik, hogy a külső vizsgák kérdéseit fordításban is megkapják, kivéve a nyelv és irodalom tantárgyakat.
Kijev számára kulcsfontosságú, hogy az állami oktatás nyelve továbbra is az ukrán maradjon. Az új rendelkezések megerősítik a kisebbségi nyelvű oktatást, anélkül hogy visszafordítanák Ukrajna tágabb, az államnyelv erősítésére irányuló politikáját.
A módosítások a 2023-ban elfogadott reformokra épülnek, és kiterjesztik a védelmet azokra a kisebbségekre, amelyek nyelve egyben az EU hivatalos nyelve. Az orosz nyelv továbbra sem tartozik az új garanciák hatálya alá.
A csatlakozási tárgyalásokon túl
A következő két klaszter megnyitása újabb lépés Ukrajna hosszú csatlakozási folyamatában, de önmagában nem garantálja a tagságot. Kijevnek még számos átfogó reformot kell végrehajtania, és minden egyes klaszter lezárásához az uniós tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges.
Noha úgy tűnik, hogy Magyarország kifogásai rendeződtek, más uniós országok továbbra is megakaszthatják a folyamatot.
A mezőgazdaság várhatóan az egyik legvitatottabb kérdés lesz Ukrajna csatlakozási tárgyalásain. Néhány tagállam attól tart, hogy az ország nagy agrárszektorának bevonása az EU közös agrárpolitikájába nyomást gyakorolhat az európai gazdákra, a támogatások rendszerére és a piaci versenyre.
Egyelőre a Kijev és Budapest közötti megállapodás jelentős diplomáciai eredménynek számít.