Pedig az Európai Unió országai csak csekély mértékben vásárolnak a Hormuzi-szoroson keresztül szállított energiahordozókból.
Az Egyesült Államok és Irán szerdán megerősítette, hogy kéthetes tűzszünetet kötnek. Az olajpiac azonnali árcsökkenéssel reagált a bejelentésre, de Európa ettől még nem jut el arra a pontra, hogy fellélegezzen, mert az energiaellátására így is tartós hatással van a krízis.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az iráni háborúval együtt járó közel-keleti válság és a Hormuzi-szoros lezárása a globális olajpiac történetének legnagyobb kínálati zavarát váltotta ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint; az Arab-öböl menti létesítmények elleni csapások pedig várhatóan több évre kihatnak a gázellátásra.
A globális kőolaj- és földgázkereskedem kulcsfontosságú pontjának számító Hormuzi-szoros megnyitása az iráni-amerikai-izraeli tűzszünet egyik feltétele volt. Az IEA adatai szerint 2025-ben naponta csaknem 15 millió hordó nyersolaj haladt át a tengerszoroson, ebből viszont csak 600 ezer hordót, vagyis a mennyiség mindössze 4 százalékát irányították Európába. Megjegyzendő: az Európai Unió napi igénye 13 millió hordó.
A térségből irányuló, csekély mértékű európai import ellenére mégsem valószínű, hogy az európai üzemanyagárak gyorsan esnének, sőt ez még akkor is nehezen elképzelhető, ha a tűzszünetet békemegállapodás követi.
Hogyan hatnak a globális árak az európai importra?
Az Eurostart adataiból látható, hogy az EU a kőolajszükségletének 80–85 százalékát importból fedezi, és hogy a legnagyobb beszállító 15,1 százalékos részesedéssel az Egyesült Államok, őt pedig Norvégia és Kazahsztán követik.
A világkereskedelemben a legtöbb nyersolajügylet ára a Brent típusú kőolajhoz igazodik (Brent index), melyet jórészt Norvégia exportál. Az iráni háborút megelőzően a Brent hordónként 72–73 dollárba került, és a háború kitörése óta előfordult, hogy majdnem 120 dollárig emelkedett. A tűzszünet bejelentését követően 93 dollár körül alakult az ár.
Február 28. óta az európai gázárak is emelkedtek, a határidős jegyzések a háború előtti mintegy 35,5 euróról megawattóránként 50 euróig kapaszkodtak, majd március 19-én 61,93 euró/megawattórán tetőztek. A tűzszünet bejentését köveőten szerdán nagyjából 44 euró/MWh körül állapodott meg az ár.
Hogyan csapódnak le a globális árak az európai fogyasztóknál?
Számos európai országban az villamosenergia árát a legdrágább termelési forrás, azaz a földgáz ára határozza meg. „A növekvő gázárak a gáztüzelésű erőművekben elszaladó költségeken keresztül hatással vannak a brit és az európai energiaszámlákra” – mondta Ethan Tillcock gázpiaci szakértő még a tűzszünet előtt az Euronews Businessnek.
A fix szerződések és az állami támogatások mértéke persze késleltetheti vagy tompíthatja a hatást, de például Németországban a holland gáztőzsdéhez (TTF) kötött nagykereskedelmi gázárak az áramárak mintegy 40 százalékára, a lakossági gázáraknak pedig körülbelül 50–60 százalékára vannak hatással, míg a fennmaradó rész adókból, hálózati díjakból és egyéb költségekből áll.
A kőolajat tekintve: a francia jegybank becslése szerint az üzemanyag finomítói árának 1 százalékos emelkedése nagyjából 0,75 százalékos növekedést okoz az adózás előtti üzemanyagárban, és körülbelül 0,3 százalékos drágulást a benzinkutaknál, noha ehhez hozzájárul az adóterhelés mértéke.
A nyersolajár 10 dolláros emelkedése literenként hozzávetőleg 3–6 eurocenttel növeli az európai fogyasztók üzemanyagköltségét, de ez is múlik az adott ország nemzeti adórendszerén. Az árfolyamok is számítanak: mivel az olajat amerikai dollárban jegyzik, a gyengébb euró akkor is megdrágítja a behozatalt, ha a referenciaárak nem változnak.
Az áremelkedés fékezésére Olaszország, Németország, Spanyolország, Portugália és Ausztria miniszterei azt kérték az EU-tól, hogy fontolja meg a keletkezett profit megadóztatását.
Mitől csökkenhetnek az árak?
Európának akad pár eszköze a válság enyhítésére, ilyen például a stratégiai készletek felszabadítása, vagy az olyan nemzeti intézkedések, mint az adócsökkentés, a különböző támogatások vagy korlátozások bevezetése. „Ez azonban csak átmenetileg enyhítheti a helyzetet – mondta Andrei Covatariu, az Atlantic Council's Global Energy Center vezető munkatársa az Euronewsnak, hozzátéve, hogy – a fizikai kínálat csökkenése csak a történet egyik fele, a másik viszont az, hogy az ellátási zavar lélektani bizonytalanságot okoz."
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint az Öböl-menti országok a válság miatt legalább napi 10 millió hordóval vették vissza az olajtermelést, a mennyiség a globális kereslet mintegy 10 százaléka.
Mi hajtja fel még az olajárakat?
Az ellátási kockázatokon túl például a háborús kockázati biztosítási díjakés a tankerek fuvardíjai, ezek ugyenis kulcsszerepet játszanak a nyersolaj végső árában. A szállítási költségek megugrottak, a márciusi csapások idején az Arab-öböl felé tartó hajók háborús kockázati biztosításának díja a S&P Global adatai szerint a négyszeresére nőtt, és már elérte a hajóérték 1 százalékát.
A háború előtti szintekre való visszatérés hetekig vagy hónapokig is eltarthat, és megköveteli a tartós békét, valamint a szoroson való biztonságos áthaladás garanciáját. Covatariu szerint még békemegállapodás esetén is hónapokba telne, mire tartósan csökkennének az európai fogyasztói árak, mivel a készletek újjáépítése hosszú időt vesz igénybe. A kínálat eközben szűkös marad, miután a térségben több mint 40 energetikai létesítmény súlyosan megsérült, sőt egyesek olyannyira, hogy hónapokig vagy évekig tarthatnak a helyreállítási munkálatok – ez pedig tartósan szűken tarthatja a kínálatot, egyben magasan az árakat.
Miért maradhatnak magasan a gázárak?
Az elmúlt csaknem hat hétben az Arab-öbölből származó globális LNG-kínálat jelentős része kiesett vagy elakadt a termelési zavarok és a szoroson áthaladó szállítmányok blokkolása miattt. Egy iráni támadás miatt súlyos károk keletkeztek a világ legnagyobbjának számító LNG-üzemben, a Ras Laffanban. A QatarEnergy egyes szerződésekre vis maior helyzetet hirdetett, miután termelésének 17 százalékát le kellett állítania. Közölték, hogy a létesítmény teljes helyreállítása akár öt évig eltarthat.
A fentebb is idézett Tillcock szerint a Hormuzi-szoros megnyitása és a hajózási tranzitok újraindulása után a gázpiacok „a háború előtti szinthez képest csökkent kínálattal indulnak a katari károk miatt." Európa LNG-importjának mintegy 8 százaléka érkezik Katarból, és ugyan az EU jelenleg jelentős mennyiségű gázt tart készleten, de ettől még a tárolókat idővel újra kell tölteni.
Európa gázellátásának körülbelül a 40 százaléka származik LNG-ből, ami különösen érzékenyen reagál a globális zavarokra. Az Ázsiával folytatott verseny a rendelkezésre álló készletekért tovább hajthatja felfelé az árakat.
Mi várható egy békemegállapodás után?
Ahogy várható volt, a tűzszünet azonnal csökkentette a referenciaárakat: Európában szerdára a Brent és a WTI következő hónapra szóló határidős jegyzései rendre több mint 14, illetve 16 százalékkal estek, ez azonban még mindig hordónként 20 dollárral a háború előtti szint fölött van. A gázárak is visszaestek, de várhatóan a háború előtti szint fölött maradnak.
A piacok árgus szemekkel figyelik, hogy Irán és az Egyesült Államok miként rendezik a konfliktust, és hogyan haladnak a békemegállapodás felé. „Az iráni termelés is jelentős mennyiségű olajat hozhat a piacra, már amennyiben Teherán nyersanyag-infrastruktúrájában nem keletkeztek jelentős károk a háború miatt" – mondta Covatariu, hozzáéve, hogy a szállítási és biztosítási költségek is csökkennek béke esetén, de ehhez fontos a béke megtartása is, magyarán egy törékeny béke keveset ér.
Miként a törékeny tűzszünet is
Fentebb is írtuk: a piac jól reagált a tűzszünet bejelentésére, csakhogy Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő azt mondta, hogy a tűzszünet csak Iránra vonatkozik, a libanoni Hezbollahra nem. Izrael szerdán súlyos csapásokat mért a terrorszervezet bejrúti, dél- és kelet-libanoni állásaira, mire Irán újra blokád alá vonta a Hormuzi-szorost, ami csütörtök reggelre megint megzavarta a piacokat. Az olajár ismét 97 dollár fölé emelkedett hordónként, és gyengébben nyitottak az európai tőzsdék.
Az amerikai-iráni béketárgyalások már pénteken megkezdődhetnek Pakisztánban, a várakozások szerint az amerikai tárgyalóküldöttséget JD Vance amerikai alelnök vezeti.