Francia képviselők azt javasolják, hogy az országból távozó tehetős kriptobefektetők fizessenek adót nem realizált nyereségük után, és akár 10 000 eurós bírság járjon a be nem jelentett saját tárcákért; a csomagot még újra meg kell szavazni.
A Franciaországból való kiköltözés hamarosan többe kerülhet a legvagyonosabb digitális eszköztulajdonosoknak, mivel a törvényhozók arra törekszenek, hogy a Bitcoint és más kriptovalutákat bevonják egy, a részvénybefektetők költözésekor már jelenleg is fizetendő illeték hatálya alá.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Csütörtökön a Nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága, a költségvetési törvényjavaslatokat a plenáris vita előtt véleményező, többpárti testület megszavazta, hogy 2027. január 1-jétől a francia kivándorlási adót a kriptoeszközökre is kiterjesszék.
A jelenlegi teher a még meg nem valósult árfolyamnyereséget adóztatja, amikor azok, akik az elmúlt tíz évből legalább hatot Franciaországban töltöttek, külföldre költöznek olyan részvényekkel és más értékpapírokkal, amelyek összértéke meghaladja a 800 ezer eurót.
A módosító javaslat ugyanezt a küszöböt alkalmazná a háztartások kriptoeszközeire, beleértve a külföldi platformokon tartott tokeneket, valamint a tulajdonosok közvetlen ellenőrzése alatt álló saját felügyeletű pénztárcákat.
Ahogyan a részvényeknél, az adófizetés halasztott lenne az EU-n belüli, illetve egyes más országokba történő költözés esetén, és az adó megszűnik, ha az eszközöket két–öt évig megtartják.
A módosító indítvány nem határoz meg adókulcsot, és nem említi a szociális járulékokat sem, amelyek 18,6 százalékpontot tesznek ki a távozó részvényesek nyereségére kivetett 31,4 százalékból, így egyelőre nem világos, mennyit fizetnének a kriptotulajdonosok.
Indítványozói, Nicolas Sansu kommunista képviselő és 16 baloldali kollégája azzal érvelnek, hogy a kriptoeszközök mentesülnek egy, az azonos értékű értékpapírokra alkalmazott illeték alól, ami adóelkerülésre ösztönöz.
Tárcák, stablecoinok és egyéb intézkedések
A bizottság támogatta Charles de Courson centrista képviselő javaslatát is, amely szerint az adófizetőknek be kellene jelenteniük az év végén a legalább összesen 100 ezer eurót érő saját felügyeletű kriptotárcáikat, ellenkező esetben legfeljebb 10 ezer eurós bírsággal néznének szembe. Jelenleg csak a külföldi kriptoszámlákat kell jelenteni.
Egy, a kriptovalutákat csalási kockázatként azonosító parlamenti vizsgálatra hivatkozva a javaslat támogatói azt mondják, hogy a francia befektetők 2021-ben mintegy 3,5 milliárd eurónyi kriptónyereségre tettek szert, ám csupán 400 millió eurónyi vagyont vallottak be.
A francia Számvevőszék szerint ez az összeg valójában a bevallott nyereséget jelenti.
A kriptoszektor képviselői arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen adatnyilvántartás kiszivároghat, és veszélybe sodorhatja a tulajdonosokat, miközben Franciaországban sorra történnek kriptovalutákkal összefüggő emberrablások.
A rendőrség szerint január és április közepe között több mint 40, kriptovalutákkal összefüggő emberrablás történt Franciaországban, miután 2025-ben egész évben mintegy 30 ilyen esetet jegyeztek fel.
Az egyik legismertebb ügyben az emberrablók 2025 januárjában elrabolták David Ballandot, a francia kriptotárcagyártó Ledger társalapítóját és partnerét, és levágták egyik ujját, hogy nyomatékosítsák kriptóban követelt váltságdíjukat, mielőtt a rendőrség kiszabadította őket.
Sansu második módosító javaslata – amely szintén nem határoz meg adókulcsot – 2027-től adókötelessé tenné a kriptovaluták stablecoinokra, azaz például az amerikai dollárhoz kötött tokenekre történő átváltását, a kriptonyereségre jelenleg alkalmazott 31,4 százalékos egységes adókulcs alapján.
Jelenleg csak a készpénzre váltás vagy a kriptó elköltése után kell adót fizetni.
A képviselők arról is döntöttek, hogy a befektetők tíz éven keresztül elszámolhatják kriptóveszteségeiket a nyereséggel szemben, valamint hogy az adóhatóságok iratbekérési felszólításainak figyelmen kívül hagyásáért kiszabható tervezett bírságot 10 ezer euróról kérelmenként 50 ezer euróra emeljék. A kormány törvényjavaslata ezt a pénzügyi intézményekre, kriptocégekre és online platformokra alkalmazná.
A bizottság elutasította egy, a kriptovalutákat is magában foglaló, szélesebb vagyonadó bevezetését, valamint Paul Midy jobbközép képviselő indítványát, amely évi legfeljebb 1000 euró értékű kriptófizetést tett volna adómentessé.
Mi történik ezután
Pénteken a bizottság 31:3 arányban leszavazta a kormány 2027-es költségvetési törvényjavaslatának bevételi részét, amely az adókat tartalmazza.
A francia alkotmány előírja, hogy a Nemzetgyűlés teljes ülése a kormány eredeti költségvetését vitassa meg, és a bizottsági módosításokat rendszerint módosító indítványként terjesztik a képviselők elé.
Mivel a bevételi részt elutasították, semmi nem megy át automatikusan, így a kriptóra vonatkozó módosításokat keddtől ismét be kell nyújtani.
A képviselők október 20-án szavaznak ismét a bevételi részről, november 17-én pedig a teljes törvényjavaslatról, mielőtt az a Szenátus elé kerül. Tavaly 404:1 arányban vetették el a bevételi részt, ezzel minden módosításukat semmissé téve.
A francia parlamentnek december 10-ig van határideje a költségvetés elfogadására, ezt követően a kormány rendelettel is kihirdetheti azt.
Mivel Franciaország tízéves hitelfelvételi költségei ebben a hónapban átmenetileg 5 százalék fölé emelkedtek, először 2002 óta, és a pártok már a jövő tavaszi elnökválasztásra készülnek, a kisebbségi kormány nehéz küzdelem elé néz a költségvetés elfogadtatásáért.