Már a franciák 82 százaléka elutasítja az elnököt, mközben Marine Le Pen és Jordan Bardella is megsínylette a Mediapart leleplezéseit az RN-elnökének tulajdonított antiszemita megnyilvánulásokról.
Középiskolás diáktüntetések, üzemanyagválság és kedvezőtlenül induló költségvetési vita a nemzetgyűlésben többség nélkül: mindez olyan kihívásokat jelent a végrehajtó hatalom számára, amelyek visszaköszönnek a közvélemény-kutatásokban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hét hónappal második mandátuma lejárta előtt Emmanuel Macron népszerűsége elérte a 2017-es, Élysée-palotába költözése óta mért legalacsonyabb szintet - egy hétvégén közzétett új felmérés szerint.
Az Ipsos BVA-Cesi-felmérés (forrás: francia) alapján, amelyet a La Tribune Dimanche számára készítettek, a megkérdezetteknek mindössze 15 százaléka vélekedik kedvezően az államfőről, ami egy ponttal kevesebb az egy hónappal korábbinál.
Az elutasítás nagyobb mértékben sújtja az elnököt, mint miniszterelnökét. Sébastien Lecornu népszerűsége kissé emelkedett: egy hónap alatt két ponttal nőtt, így a franciák 22 százaléka mond kedvező véleményt a munkájáról.
A vásárlóerő továbbra is a franciák első számú aggodalma, ezt a válaszadók 54 százaléka említette, az arány stabil. A társadalombiztosítási rendszer jövője a második helyen áll 44 százalékkal (+4 pont), megelőzve az államadósság szintjét, amely a megkérdezettek 33 százalékát aggasztja (+3 pont).
Három szélsőjobboldali politikus az első ötben
Azok közül a politikusok közül, akik esélyesek lehetnek Emmanuel Macron utódlására, a szélsőjobboldali Jordan Bardella és Marine Le Pen továbbra is vezetik a rangsort, 33, illetve 32 százalékos kedvező megítéléssel.
Az eredményeik azonban visszaestek az előző hónaphoz képest: Jordan Bardella három, Marine Le Pen pedig négy pontot veszített.
A visszaesés a Mediapart leleplezései után következett, amelyek Jordan Bardellának tulajdonított, antiszemita és összeesküvés-elméleteket terjesztő üzenetekről szóltak, amelyeket egy régi Facebook-fiókból idéztek. A Nemzeti Tömörülés elnöke visszautasította a vádakat.
Az online felmérést október 7-én és 8-án végezték 1000 felnőtt megkérdezésével, néhány nappal azután, hogy szeptember 28-án megjelent a Mediapart első cikke az ügyről.
Bardella és Le Pen mögött a volt miniszterelnök, Édouard Philippe áll a harmadik helyen, 20 %-os elégedettségi mutatóval, ami egy ponttal magasabb az előzőnél.
A rangsor első ötösét Sarah Knafo, Éric Zemmour nacionalista pártja, a Visszahódítás (Reconquête) meghatározó alakja, valamint François Hollande, a volt szocialista köztársasági elnök zárja. Mindkettejüknek 18 százalékos a kedvező megítélése. Egyikük sem jelentette be indulását az elnökválasztáson.
Őket követi Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldal jelöltje 17 %-os kedvező megítéléssel, holtversenyben a centrista Gabriel Attallal és a Republikánusok elnökével, Bruno Retailleau-val.
Az Engedetlen Franciaország vezetője ugyanakkor kiemelkedően magas elutasítottsággal bír: az elemzés szerint a franciák 69 százaléka lenne elégedetlen, ha ő jutna be az Élysée-palotába.