Három nap hallgatás után megszólalt a francia elnökválasztás legfőbb esélyese és úgy tűnik, hogy nem hajlandó az út szélén hagyni jövendőbeli miniszterelnökét.
Marine Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Tömörülés vezető politikusa végül megtörte a csendet, és nyilvánosan ismét támogatásáról biztosította Jordan Bardellát. A pártelnököt az elmúlt napokban újabb vádak érték, miután nyilvánosságra kerültek neki tulajdonított antiszemita és összeesküvés-elméleteket tartalmazó üzenetek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Három nappal azután, hogy a tényfeltáró Mediapart újabb üzeneteket hozott nyilvánosságra, Marine Le Pen a La Tribune Dimanche című lapnak azt mondta: „teljes mértékben megbízik” Bardellában. Ő lehetne ugyanis a miniszterelnöke, ha Le Pen megnyerné a 2027-es francia elnökválasztást.
Le Pen már az első vádak megjelenése után is Bardella mellé állt. A Mediapart hétfőn hozta nyilvánosságra az első üzeneteket, Le Pen pedig azonnal elutasította a vádakat. Egy újságírókkal folytatott beszélgetés során azt mondta: „Ezt senki nem fogja elhinni önöknek”, majd rövidre zárta a kérdéseket. Később úgy fogalmazott: „Nem arról van szó, hogy ez nem téma, (...) ez őrület.”
Mit állít a Mediapart?
A Mediapart szerint Bardella 17 vagy 18 éves lehetett, amikor az állítólagos üzeneteket írta. A portál azt állítja, hogy az eredeti szövegekben szereplő helyesírási és nyelvtani hibákat is változtatás nélkül megőrizte.
A lap szerint Bardella egyik beszélgetésében arról írt, hogy a „zsidó” állítólag uralni akarja a többi népet, „el akarja nyomni” és „ki akarja fosztani” őket. Egy másik állítólagos üzenetben pedig azt írta, hogy „egy cionista szükségszerűen zsidó, mélyen belül”. Több, François Hollande elnöksége alatt hivatalban lévő minisztert is azzal vádolt, hogy számukra Izrael és a banki érdekek fontosabbak, mint Franciaország érdekei.
A Mediapart emellett arról ír, hogy Alain Soral szélsőjobboldali ideológus jelentős hatással lehetett Bardella politikai gondolkodásának kialakulására.
Soralt korábban többször is elmarasztalta a bíróság többek között faji gyűlöletre való uszítás, antiszemita sértegetés, homofóbia és holokauszttagadás miatt.
Bardella minden vádat visszautasít. A politikus az üzeneteket „durva hamisítványoknak” nevezte, és szerinte a történet egy „totális háború” kezdetét jelenti, amelynek célja a Nemzeti Tömörülés elnökválasztási kampányának ellehetetlenítése.
A politikus jogi úton is fellép. Két feljelentés benyújtását jelentette be: az egyik rágalmazás, a másik hamisítás, illetve hamisított dokumentumok felhasználása miatt.
A Mediapart szerint valódiak az üzenetek
A Mediapart második cikke részben válasz arra, amit a portál saját munkájával szembeni „erőszakos támadásnak” nevez.
A lap azt állítja, hogy Bardella nemcsak antiszemita tartalmú üzeneteket írt politikai pályafutása kezdetén, hanem később a francia közvéleményt is félrevezette azzal, hogy nem vállalta a szerzőséget.
A portál állításai alátámasztására képernyőképeket is közzétett. Ezeket állítólag Bardella környezetéből származó források juttatták el a szerkesztőséghez.
A Mediapart szerint az üzenetek 2013-ból származnak, és a Meta a Facebook archívumából kinyert adatok segítségével hitelesítette őket.
Fontos ugyanakkor, hogy az ügyben egymással ellentétes állítások hangzanak el: Bardella szerint a dokumentumok hamisak, míg a Mediapart azt állítja, hogy több forrás és technikai ellenőrzés is alátámasztja azok eredetét.
A botrány egyelőre nem látszik a választási támogatottságon
A botrány politikai hatása egyelőre kérdéses. A Le Parisien szerint Marine Le Pen a háttérben nem feltétlenül van teljesen meggyőződve arról, hogy Bardella igazat mond.
A lap a Nemzeti Tömörülés kampánycsapatának egyik tagjára hivatkozva azt írta, hogy Le Pen szerint elképzelhető, hogy az üzenetek valóban eredetiek. A forrás szerint ezek egy 17 éves fiatal üzenetei lehettek, aki akkoriban erősen Alain Soral hatása alatt állt, de „ma már nem ugyanaz az ember”.
Ez a háttérinformáció azonban némileg eltér Le Pen nyilvános álláspontjától, amelyben egyértelműen támogatásáról biztosította Bardellát.
A La Tribune Dimanche szerint a párton belül úgy látják, hogy a botrány egyelőre nem változtatott érdemben Marine Le Pen támogatottságán. A lap egyik forrása szerint a politikus továbbra is a szavazatok 30–35 százalékára számíthat az elnökválasztás első fordulójában.
Le Pen maga még ennél is határozottabban reagált azokra, akik szerint a sajtóban megjelent ügyek árthatnak neki:
„Ha a választóink odafigyelnének arra, amit a sajtó rólunk ír, akkor két százalékon állnánk” – mondta.
Le Pen továbbra is vezeti a felméréseket
A Jordan Bardella körüli vita azért is fontos, mert Marine Le Pen továbbra is erős pozícióból várhatja a 2027-es elnökválasztást.
A közvélemény-kutatások jelenleg 31 és 36 százalék közötti támogatottságot mérnek neki az első fordulóban. Mögötte Édouard Philippe korábbi miniszterelnök és Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője versenyez a második helyért.
A választás azonban még messze van, ezért ezek az adatok elsősorban a jelenlegi politikai erőviszonyokat mutatják, nem pedig a 2027-es eredmény előrejelzését.
A Bardella körüli vita ugyanakkor azért különösen érzékeny a párt számára, mert Le Pen évek óta igyekszik megszabadítani a Nemzeti Tömörülést azoktól a szélsőséges és antiszemita hagyományoktól, amelyek a párt elődjéhez, a Nemzeti Fronthoz kapcsolódtak.
Bardella személye ebben a stratégiában különösen fontos. A fiatal politikus a párt új generációját képviseli, és Le Pen egyik legfontosabb szövetségese. Ha valóban ő lenne Le Pen miniszterelnök-jelöltje egy esetleges elnöki győzelem után, az ellene felhozott vádak már nem csupán egy pártelnök személyes ügyét jelentenék.
A költségvetési vita is közeledik
A botrány közben a Nemzeti Tömörülésnek egy másik fontos politikai kérdéssel is foglalkoznia kell.
A tervek szerint Marine Le Pen és Jordan Bardella kedden közösen jelenik meg egy sajtótájékoztatón, ahol bemutatják Le Pen alternatív költségvetési tervét. A francia kormány előző héten hozta nyilvánosságra saját költségvetési javaslatát.
A politikai vita egyik fontos kérdése az lehet, hogy a Nemzeti Tömörülés hogyan viszonyul majd a kormányhoz, ha az a francia alkotmány 49.3-as cikkelyét alkalmazza.
Ez a különleges alkotmányos eszköz lehetővé teszi, hogy a kormány parlamenti szavazás nélkül fogadtasson el egy törvényjavaslatot, kivéve, ha a parlament később bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatja a kormányt.
A Journal du Dimanche egyik, a párthoz közel álló képviselőre hivatkozó cikke szerint felmerült, hogy a Bardella körüli botrány miatt a Nemzeti Tömörülés esetleg nem támogatná a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A lap szerint ugyanis még akkor is, ha a párt vezetése továbbra is ártatlannak tartja Bardellát, a botrány már önmagában politikai problémát jelent. „Nem kellene talán még több zavart okozni a rossz sajtó mellé” – fogalmazott a JDD.
A vita így egyszerre szól Jordan Bardella múltjáról, a Nemzeti Tömörülés identitásáról és arról, hogy Marine Le Pen pártja mennyire tudja megőrizni politikai mozgásterét a 2027-es elnökválasztás előtt.
Egyelőre nincs jele annak, hogy a botrány megingatta volna Le Pen pozícióját. Az azonban már most látható, hogy Bardella számára komoly politikai teher lehet, ha a Mediapart állításai a következő hónapokban is napirenden maradnak, különösen akkor, ha a francia média és az ellenzéki pártok továbbra is a Nemzeti Tömörülés múltjával kötik össze az ügyet.