Az IMF szerint Izrael technológia vezérelt gazdasága 2026-ra megelőzi Svédországot és Írországot. Jeruzsálemben tárgyaló európai vezetők mit tanulhatnak innovációs modelljéből?
Izrael jó úton halad afelé, hogy az év végére a világ 25. legnagyobb gazdaságává váljon a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint. Az IMF 2026. októberi kilátásai a nominális bruttó hazai terméket (GDP) hozzávetőleg 747 milliárd dollárra teszik, ami azt jelentené, hogy Izrael a világranglistán megelőzi Svédországot és Írországot.
Az adatok egybeesnek azzal, hogy több mint 700 résztvevő, köztük több mint 200 európai vendég gyűlik össze a november 22. és 24. között zajló ELNET Jerusalem Summit rendezvényen, ahol a napirend élén Izrael és Európa szorosabb együttműködése áll a biztonság, a technológia, a kutatás és a kereskedelem területén.
A folyamatban lévő geopolitikai kihívások ellenére az IMF 4,5 százalékos gazdasági növekedést jelez előre 2026-ra. Az Izraeli Jegybank ennél is optimistább, 5,6 százalékos növekedést prognosztizál erre az évre és 7,5 százalékot 2027-re, jóllehet ezek a magasabb előrejelzések az izraeli vállalatok külföldi termelését is tartalmazzák. E tevékenység nélkül a jegybank 3,4 százalékos belföldi növekedésre számít 2026-ban és 5,1 százalékra 2027-ben.
Ezek az adatok mindazonáltal arra utalnak, hogy a nehéz biztonsági környezet ellenére a gazdaságban jelentős tartalékok rejlenek a helyreállásra és a bővülésre.
Izrael gazdasági sikerének motorja
Izrael gazdasági teljesítményének egyik legfontosabb magyarázata a technológiai szektor.
Izrael több évtized alatt egy rendkívül összekapcsolt innovációs ökoszisztémát épített ki, különös erősségekkel a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, a szoftverfejlesztés, a félvezetők, az orvostechnológia és a védelemmel kapcsolatos innováció területén.
Az Israel Innovation Authority State of High-Tech 2026 című jelentése szerint az ágazat 2025-ben a GDP 18,3 százalékát adta, és a teljes export nagyjából 58 százalékát tette ki.
Ezek a számok jól mutatják, mennyire meghatározóvá vált a technológia Izrael gazdaságában. A high-tech vállalatok nemcsak közvetlenül generálnak gazdasági teljesítményt, hanem nemzetközi befektetéseket is vonzanak, magas képzettséget igénylő munkahelyeket teremtenek, és összekötik az izraeli üzleti szereplőket a világ minden táján működő ügyfelekkel és partnerekkel.
A kutatás és fejlesztés központi szerepet játszik ebben a sikerben.
Az OECD kutatás-fejlesztési statisztikái szerint Izrael 2024-ben a GDP mintegy 6,8 százalékát fordította K+F-re, ami nemzetközi összehasonlításban is az egyik legmagasabb arány. Összehasonlításképpen az Európai Unió ugyanebben az évben a GDP körülbelül 2,3 százalékát költötte K+F-re az Eurostat adatai szerint.
Ez a különbség tükrözi, milyen kivételesen fontos szerepet töltenek be a kutatásintenzív ágazatok Izrael gazdaságában. Egyben azt is szemlélteti, hogy a tartós innovációs beruházások hogyan válhatnak egy ország gazdasági fejlődésének meghatározó tényezőjévé.
Másfajta kapcsolat a kutatás, az üzleti szféra és a vállalkozás között
Izrael innovációs modelljét szoros kapcsolatok jellemzik az egyetemek, a magánvállalatok, a befektetők és a közszféra között.
A rendszer fontos eleme az Israel Innovation Authority, amely technológiai kutatásokat, induló vállalkozásokat és ipari innovációt támogat. Tevékenysége segít a vállalatoknak új technológiák kifejlesztésében és közelebb hozza azokat a kereskedelmi hasznosításhoz.
Izrael számára az is előny, hogy üzleti kultúrájában a vállalkozói szellem és a technológiai kísérletezés erősen meggyökeresedett. A kockázatitőke-befektetők kulcsszerepet játszanak az ígéretes fiatal cégek finanszírozásában, ami a kockázatvállalási hajlandóságot és az innovatív ötletekbe irányuló beruházást tükrözi még akkor is, amikor a kereskedelmi siker korántsem garantált.
Egy másik meghatározó jellegzetesség az izraeli vállalkozások nemzetközi orientációja.
A viszonylag kicsi hazai piac miatt az izraeli technológiai cégeknek gyakran már a korai szakaszban külföldi lehetőségek után kell nézniük. Nemzetközi ügyfeleik, befektetőik és üzleti partnereik ezért központi szerepet játszanak stratégiájukban.
Az Egyesült Államok különösen fontos partnernek számít. Az 1985-ben hatályba lépett USA-Izrael szabadkereskedelmi megállapodás keretet teremtett a két ország közötti szorosabb kereskedelmi kapcsolatokhoz.
Háború, védelmi kiadások és gazdasági ellenálló képesség
Izrael technológiai fejlődése nehéz geopolitikai háttér előtt zajlik.
A katonai műveletek, a tartalékosok mozgósítása, a munkaerőhiány és az üzleti tevékenységben bekövetkező zavarok egyaránt nyomást gyakoroltak a gazdaságra. A magasabb védelmi kiadások a közpénzekre nehezedő terheket is növelték.
Mindezek ellenére Izrael technológiai szektora továbbra is jelentős nemzetközi jelenlétet mutat.
Az ország védelmiipara szintén része ennek a képnek. Az olyan vállalatok, mint az Elbit Systems, a Rafael és az Israel Aerospace Industries fejlett képességeket dolgoztak ki többek között a rakétavédelem, a radarok, a drónok és a katonai elektronika terén.
A védelemmel kapcsolatos kutatások során megszerzett egyes szaktudás a polgári iparágakban is hasznosítható, különösen a kiberbiztonság, a kommunikáció és a fejlett mérnöki megoldások területén.
A katonai kiadásokat azonban nem szabad összekeverni a gazdasági jóléttel. A védelmi költekezés jelentős költségekkel jár, és csökkentheti az olyan területekre jutó forrásokat, mint az oktatás, a közlekedés, az egészségügy és más, a hosszú távú növekedést támogató beruházások.
Az OECD Economic Survey of Israel 2025 című jelentése a konfliktushoz kapcsolódó gazdasági kihívásokat és az infrastruktúrába, készségekbe és termelékenységbe irányuló beruházások megóvásának szükségességét vizsgálja.
Gazdasági kihívások továbbra is terhelik Izraelt
Erős technológiai szektora ellenére Izraelnek továbbra is jelentős gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie. Az IMF 2026. júliusi értékelésében arra figyelmeztetett, hogy az energiaárak emelkedése és az ellátási zavarok miatt az infláció átmenetileg emelkedhet, jóllehet a sékel erősödik.
A tartós konfliktusok gazdasági következményei, köztük a magas védelmi kiadások és a munkaerőhiány, várhatóan középtávon is fékezni fogják a növekedést.
Az IMF szerint a munkaerőpiac régóta fennálló problémái, különösen az ultraortodox zsidó férfiak és az arab izraeli nők viszonylag alacsony foglalkoztatási aránya, középtávon korlátozhatják az ország gazdasági növekedését.
Mit tanulhatna Európa egy kisebb gazdaságtól?
Mindazonáltal Izrael tapasztalatai több tanulsággal szolgálnak az európai döntéshozók számára, különösen most, amikor az Európai Unió a termelékenység javítására, az innováció ösztönzésére és a globális technológiai piacokon való hatékonyabb versenyzésre törekszik.
Európa már most is világszínvonalú egyetemekkel, tudományos intézményekkel, fejlett iparágakkal és nagy fogyasztói piaccal rendelkezik. A kihívást nem csupán az új ötletek létrehozása jelenti, hanem az is, hogy ezekből minél többből olyan sikeres vállalkozás váljon, amely képes nemzetközi szinten terjeszkedni.
Izrael tapasztalatai több olyan területre világítanak rá, ahol Európa erősíthetné megközelítését.
Először is az innovációt hosszú távú gazdasági prioritássá kell tenni. A kutatás és fejlesztés tartós elköteleződést igényel a vállalatok, a befektetők és a kormányok részéről. A közpénzekből nyújtott támogatás ösztönözheti a magánberuházásokat, különösen olyan technológiák esetében, ahol a kereskedelmi megtérülés akár évekkel később jelentkezhet.
Másodszor, meg kell erősíteni az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködést. A tudományos felfedezések akkor teremtenek nagyobb gazdasági értéket, ha hasznos termékekké és szolgáltatásokká válnak. Európa továbbépíthetne a meglévő kutatási partnerségekre, javíthatná a technológiatranszfer mechanizmusait, és megkönnyíthetné a vállalkozók számára az akadémiai kutatások piaci hasznosítását.
Harmadszor, könnyebbé kell tenni az induló vállalkozások növekedését, és ösztönözni kell a nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot. Európában számos innovatív fiatal cég működik, ám az ígéretes vállalatok gyakran nehezen jutnak hozzá a nemzetközi terjeszkedéshez szükséges finanszírozáshoz. A kockázati tőkéhez való jobb hozzáférés, az integráltabb pénzügyi piacok és a befektetők erősebb készsége a merész ötletek támogatására segíthetné az európai cégeket abban, hogy globális szinten versenyezzenek. Izrael vállalkozói kultúrája jól mutatja, mennyire fontos az üzleti kockázatok elfogadása az innovációs folyamat részeként.
Negyedszer meg kell erősíteni az együttműködést a stratégiai iparágak között. Izrael tapasztalatai azt mutatják, hogy a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, az elektronika és a fejlett mérnöki megoldások terén felhalmozott szaktudás hogyan szolgálhatja a gazdaság különböző ágazatait. Európa szorosabb együttműködést ösztönözhetne az egyetemek, a polgári vállalkozások és a stratégiai kutatási programok között, miközben fenntartja a megfelelő biztosítékokat.
Végül erősebb nemzetközi üzleti szemléletet kell ösztönözni. Az izraeli technológiai cégek gyakran már a kezdetektől globális piacokra céloznak. Az európai vállalkozások nagyobb mértékben támaszkodhatnának az EU egységes piacára, amely mintegy 450 millió fogyasztóhoz biztosít hozzáférést, és szilárd alapot teremthet a nemzetközi terjeszkedéshez. Noha a szabályozási és nemzeti különbségek továbbra is fennállnak, az integráltabb piac hozzájárulhatna ahhoz, hogy a vállalatok egész Európában növekedjenek, és hatékonyabban versenyezzenek világszinten.
Európa számára a tanulság egyértelmű: a gazdasági versenyképesség nemcsak egy ország piacának vagy ipari bázisának méretétől függ, hanem attól is, mennyire képes a tudást kereskedelmileg sikeres ötletekké alakítani.
Európának már most is megvan az ehhez szükséges tudományos szakértelem, ipari kapacitás és pénzügyi források nagy része. A kihívás az, hogy ezeket az erősségeket hatékonyabban kapcsolja össze, támogassa a növekedés előtt álló ígéretes vállalkozásokat, és az innovációt a gazdasági fejlődés erősebb hajtóerejévé tegye.
A cél ezért az, hogy Európa válogatottan tanuljon Izrael eredményeiből, miközben megőrzi azokat a sajátosságokat, amelyek az európai gazdaságokat egyedivé teszik.
Európai-izraeli együttműködés: politikai kihívások
Az ELNET Jerusalem Summit bejelentett európai résztvevői között van Manuel Valls volt francia miniszterelnök, Luigi Di Maio volt olasz külügyminiszter, az EU jelenlegi különleges képviselője, Jan Lipavský volt cseh külügyminiszter, Alexander Graf Lambsdorff, Németország izraeli nagykövete, valamint Michał Kamiński, a lengyel szenátus alelnöke.
Görögországot Dimitrios Markopoulos, a nemzetgazdasági és pénzügyminiszter-helyettes képviseli, míg Litvániából Jekaterina Rojaka, a parlament innovációs bizottságának elnöke szerepel az előadók között. Isaac Herzog izraeli elnök beszédet tart a konferencián.
A szorosabb kapcsolatok támogatói lehetőséget látnak abban, hogy az izraeli kiberbiztonsági, mesterségesintelligencia- és csúcstechnológiai szakértelem párosuljon Európa ipari és tudományos kapacitásaival.
Ez a gazdasági kapcsolat azonban politikailag érzékeny háttér előtt áll. Az EU-n belül eltérnek a vélemények Izrael jövőbeli megítéléséről: egyes tagállamok és képviselők kereskedelmi korlátozásokat vagy az EU-Izrael társulási megállapodás bizonyos elemeinek felülvizsgálatát sürgetik. Bár ezek a javaslatok eddig nem kaptak elegendő támogatást ahhoz, hogy elfogadják őket, jól mutatják a szorosabb gazdasági együttműködést övező politikai bonyolultságot.
Mindazonáltal Izrael gazdasági fejlődése, különösen technológiai és innovációs eredményei önmagukban is fontos témát jelentenek, és értékes tanulságokkal szolgálnak az európai vállalkozások és döntéshozók számára.