Péntek délelőttre stabilizálódtak az államkötvény-piacok, miután az eladási hullám rekordszintekre emelte a francia 10 éves, a brit 30 éves és az amerikai 10 éves hozamot.
A globális kötvénypiacok péntek reggelre valamelyest magukhoz tértek: a hozamok visszacsúsztak, miután a viharos csütörtöki kereskedésben Európában és az Egyesült Államokban több évtizedes csúcsra emelkedtek az állami hitelfelvétel költségei.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hozamok – amelyek akkor emelkednek, ha a kötvényárak esnek – visszavonultak, ahogy a Brent olaj ára mintegy 2 százalékkal, hordónként körülbelül 99,95 dollárra csökkent. Ez mérsékelte azokat a félelmeket, hogy az energiapiaci sokk tartósan magasan tartja az inflációt, és további kamatemelésre kényszeríti a jegybankokat.
Az Egyesült Királyságban a 30 éves államkötvények, az úgynevezett giltek hozama nagyjából 5,92 százalékra esett, miután csütörtökön 1998 óta először lépte át a 6 százalékos szintet. A 10 éves papírok hozama körülbelül 5,37 százalékra csökkent, vagyis a hét elején beállított, 19 éves csúcs alá, míg a kétéves hozam több mint hat bázisponttal, mintegy 4,77 százalékra süllyedt.
A csütörtöki eladási hullám a brit bankrészvényeket is megtépázta: a NatWest, a Lloyds, a HSBC és a Barclays árfolyama körülbelül 4–5 százalékot esett.
A veszteségek azt követően mélyültek tovább, hogy a Sky News beszámolója szerint John Healey pénzügyminiszter összehívta a bankvezéreket egy, az október 28-i költségvetés előtt tartandó megbeszélésre, ami új bankadókról szóló találgatásokat gerjesztett.
Franciaország a célkeresztben
Franciaország 10 éves államkötvényeinek hozama csütörtökön 4,96 százalékra kapaszkodott, ami 2002 júliusa óta nem látott szint, majd pénteken délelőtt 11 óra körül közép-európai idő szerint mintegy 4,92 százalékra enyhült. Az a többlethozam, amelyet a befektetők a francia adósságért a némettel szemben elvárnak, a héten meghaladta a 140 bázispontot, ami 2012 óta a legszélesebb különbség.
A különbség csütörtökön 13,9 bázisponttal ugrott meg, ami 2020 márciusa óta a legnagyobb napi emelkedés – írta Jim Reid, a Deutsche Bank stratégája.
„A napi ármozgások sok tekintetben az euróválságot idézték, a szuverén adósság válságának átterjedése az egyik fő téma volt” – írta Reid ügyfeleinek küldött elemzésében.
Az eladási hullám azzal párhuzamosan erősödött, hogy Párizs bemutatta a 2027-re szóló költségvetést, amely 43 milliárd eurónyi új megtakarítást céloz a hiány csökkentésére: a GDP idei 5,4 százalékáról jövőre 5 százalékra. Az államadósság a háború utáni időszak rekordját, a GDP 119 százalékát éri el, Franciaország pedig jövőre rekordnagyságú, 340 milliárd eurós hitelfelvételt tervez.
„Itt-ott a vészjóslók azt hangoztatják, hogy még rosszabb idők jönnek. Szeretném ismételten leszögezni, hogy Franciaország hitelképessége szilárd” – mondta Roland Lescure francia pénzügyminiszter.
A francia költségvetési felügyelet, a Közpénzügyi Felsőtanács jóval kevésbé volt derűlátó: túlzottan optimistának nevezte a kormány 1 százalékos, 2027-re vonatkozó növekedési előrejelzését, és nagyon valószínűtlennek tartja, hogy az államháztartási hiány 2029-re ismét az uniós 3 százalékos küszöb alá csökkenjen.
„A nehéz politikai folyamat miatt a francia államkötvények várhatóan tartós nyomás alatt maradnak, miközben az EKB beavatkozási küszöbe továbbra is magas” – írták az ING elemzői.
A szélsőjobboldali Marine Le Pen vezeti a közvélemény-kutatásokat a jövő tavaszi elnökválasztás előtt.
Friss adatoktovább táplálták az infláció miatti aggodalmakat, amelyek az eladási hullám mögött állnak, mivel az euróövezeti infláció szeptemberben 3,8 százalékra ugrott, ami hároméves csúcs az augusztusi 3,2 százalék után, az Eurostat pénteken közzétett gyorsbecslése szerint.
A közgazdászok 3,6 százalékos értékre számítottak, Spanyolország éves rátája pedig elérte az 5 százalékot.
Ez már a hetedik egymást követő hónap volt, amikor az infláció az Európai Központi Bank 2 százalékos célja felett állt. A piaci szereplők arra számítanak, hogy az EKB – amely júniusban és szeptemberben is emelte a kamatokat – az év végéig újabb negyed százalékpontos emelést hajt végre, és a betéti rátát 2,75 százalékra növeli.
Az amerikai államkötvényhozamok visszahúzódtak a 24 éves csúcsról
Az Egyesült Államokban a 10 éves államkötvények hozama csütörtökön 5,34 százalékra emelkedett, ami 2002 óta a legmagasabb szint, majd később mintegy 5,26 százalékra esett vissza.
A megugró energiaköltségek tovább fűtik az inflációt, miközben a mesterséges intelligencia és az adatközpontok robbanásszerű növekedése a tőkéért verseng. A szeptemberi kamatemelés után a piacok arra számítanak, hogy a Federal Reserve legkésőbb 2027 közepéig legalább három újabb emelést hajt végre.
„Ahogy a hozamok fokozatosan emelkednek, az pénzügyi szigorodást hoz, és növelheti a lassulás kockázatát” – mondta Danny Zaid, a TwentyFour Asset Management portfóliómenedzsere.
Összességében egyre nő a számla.
A fejlett gazdaságok az elmúlt évben több mint 3,3 ezermilliárd dollárt (2,9 ezermilliárd eurót) fizettek kamatként a nemzetközileg forgalmazott államkötvények után a washingtoni székhelyű Institute of International Finance adatai szerint. Ez meghaladja a védelemre vagy a mesterséges intelligenciára fordított globális kiadások becsült összegét.