Bár januárban már úgy tűnt, hogy a Mol megegyezett az oroszokkal a NIS többségi részesedésének magyar megvásárlásáról, a szerbiai Forbes kormányzati forrásai szerint a tárgyalási folyamat gyakorlatilag összeomlott.
Az amerikai pénzügyminisztérium szankciós ügyekért felelős hivatala október 30-ig meghosszabbította a MOL engedélyét, hogy tárgyaljon a szerb Naftna Industrija Srbije, vagyis a NIS olajvállalat orosz többségi tulajdonosával, a Gazprommal.
A szerb Forbes azonban csütörtökön arról írt, hogy a tárgyalások a háttérben gyakorlatilag összeomlottak. A lap egy, a szerb kormányhoz közel álló, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva azt írta: a Gazprom Neft állítólag nem akarja eladni a NIS-ben lévő részesedését, és a tárgyalások fenntartásával csak időt nyer.
A MOL azonban cáfolta ezt a híresztelést és leszögezte: az egyeztetések ezekben a pillanatokban is aktívan zajlanak.
Miért fontos a NIS?
A NIS Szerbia egyik legfontosabb energetikai vállalata. A cég működteti a pancsovai olajfinomítót, amely az ország üzemanyag-ellátásának motorja.
A MOL januárban még arról számolt be, hogy kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá a Gazprom Nefttel a NIS-ben lévő 56,15 százalékos részesedés megvásárlásáról.
A vállalat részvényesi szerkezete azonban azóta megváltozott. A legfrissebb, június 30-i adatok szerint a Gazprom Neft jelenleg 44,85 százalékos részesedéssel rendelkezik, a szerb állam 29,87 százalékkal, az úgynevezett Intelligence nevű társaság pedig bevásárolta magát 11,30 százalékkal.
Minden Washingtonon múlik?
Az Egyesült Államok a Gazprom Neftet és a hozzá kapcsolódó érdekeltségeket sújtó szankciók miatt különleges engedélyekhez köti a NIS működését és az orosz részesedés értékesítését. Ezért a NIS hónapról hónapra újabb ideiglenes engedélyeket kap Washingtonból.
Most a NIS maga is újabb engedélyt kapott: október 30-ig folytathatja működését. Ez lehetővé teszi többek között a finomító működtetését, a kőolaj importját, az ellátásbiztonsághoz szükséges tranzakciókat és a technikai karbantartást.
Ugyanerre a határidőre kapott engedélyt a horvát JANAF is, amely a kőolajat az Adriai-tengeren keresztül szállítja a NIS számára. A JANAF és a NIS szerződése egyébként év végéig érvényes, de a szankciók miatt a szállítás folytatásához amerikai engedélyre van szükség.
Miért akadt el az üzlet?
A szerb Forbes forrása szerint a probléma az, hogy a Gazprom Neft nem akarja eladni a részesedését. A lap szerint a korábbi hónapokban többször úgy tűnt, hogy már csak az utolsó részleteket kell rendezni, és hamarosan aláírhatják az adásvételi szerződést. Ehhez képest a megállapodás továbbra sem született meg. A MOL ezzel szemben azt mondja, hogy a folyamat folytatódik.
Az orosz fél részéről Alekszandr Bocan-Harcsenko, Oroszország szerbiai nagykövete is arról beszélt, hogy a tárgyalások zajlanak, de szerinte eleve nem lehetett arra számítani, hogy gyorsan lezárulnak. A diplomata szerint jelentős összegről van szó, amelyet a Gazprom fektetett a NIS-be, és figyelembe kell venni Szerbia és Oroszország érdekeit is.
A szerb Forbes által idézett forrás szerint Washingtonnak is érdeke lehet, hogy ne egyik napról a másikra álljon le Szerbia legfontosabb olajvállalata. A lap szerint a folyamatos hosszabbítás egyszerre tartja életben a NIS működését és ad időt az orosz tulajdon rendezésére.
Mit akar a MOL?
A januári megállapodás értelmében a MOL a NIS irányításában is meghatározó szerepet szerezne. A tranzakció a pancsovai finomító mellett a NIS töltőállomás-hálózatát és kutatás-termelési üzletágát is érintené.
A szerb állammal közben már külön megállapodás is született a NIS jövőbeli működésének egyes kérdéseiről. A korábbi szerb bejelentések szerint a pancsovai finomító működésének fenntartása különösen fontos része volt az egyeztetéseknek.
A MOL számára a NIS megszerzése stratégiai jelentőségű lenne: a magyar vállalat tovább erősítené pozícióját Közép- és Délkelet-Európában, miközben egy olyan finomítói és értékesítési hálózathoz jutna, amely fontos szerepet játszik a szerb üzemanyag-ellátásban.