Megérkezett Tajvanra az első két új F–16V vadászgép. A sziget közben saját hadiiparát is erősíti, Trump és Hszi közeledését látva különösen fontos számára, hogy önvédelme ne kizárólag Washington kénye-kedvétől függjön.
Pénteken leszállt a szigeten a 66 F–16V Block 70 vadászgép első két példánya. A nyolcmilliárd dolláros beszerzés teljesítése jelentős késést szenvedett, főként szoftverproblémák miatt. A gépek a Chihhang légibázisra érkeztek, és Wellington Koo védelmi miniszter szerint az év végéig további példányokra számítanak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A teljes rendelés több mint kétszázra növelné Tajvan F–16-os állományát és 205 darab gépével a típus egyik legnagyobb üzemeltetőjévé válna, Törökország, Izrael és Egyiptom után.
A szállítás politikai üzenete legalább olyan fontos, mint katonai jelentősége. Amerikai vadászgépek érkeznek a szigetre, miközben Donald Trump és Hszi Csin-ping látványosan ápolja személyes kapcsolatát, Peking pedig a tajvani fegyvereladások leállítását követeli. Noha a szeptember végi washingtoni csúcstalálkozó barátságos légköre nem hozott áttörést a két nagyhatalom alapvető vitáiban, Tajvan számára azonban már annak lehetősége is nyugtalanító, hogy biztonsága egy szélesebb amerikai–kínai alku részévé válhat.
A fegyvercsomag, mint tárgyalási eszköz
Az aggodalmat maga Trump is táplálta. Májusi pekingi látogatása után közölte, hogy függőben tart egy mintegy 14 milliárd dolláros tajvani fegyvercsomagot, amelyet jó tárgyalási eszköznek nevezett. Ez különösen érzékeny megfogalmazás egy olyan sziget számára, amelynek Pekinggel szembeni katonai mozgástere nagyrészt amerikai fegyverszállításoktól függ.
Ugyanakkor Washington 2025 decemberében egy 11 milliárd dolláros csomagot hagyott jóvá: a támogatás folytatása és politikai feltételekhez kötése egyszerre van jelen Washington gyakorlatában. Érthető, hogy ez a politikai hullámvasút erősen megviseli a tajvani vezetést, és maximális fegyverkezési autonómiára tör. Az amerikai fölényt azonban nem tudja alternatív eszközökkel letörni.
A mai ellenmondásos helyzet két külön történelmi fordulatból alakult ki. Az ENSZ-ben 1971-ben Peking képviselői vették át Kína helyét, beleértve a Biztonsági Tanács állandó tagságát is, felváltva a korábban azt betöltő tajpeji kormány képviselőit. Az Egyesült Államok csak 1979-ben létesített diplomáciai kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal, egyidejűleg megszakítva hivatalos kapcsolatait Tajvannal, és felmondva a szigettel kötött kölcsönös védelmi szerződést.
Ennek ellenére a kongresszus ugyanabban az évben elfogadta a Taiwan Relations Act törvényt, amely előírja, hogy Washington tegye elérhetővé Tajvan számára a megfelelő önvédelemhez szükséges fegyvereket és védelmi szolgáltatásokat. Ez tartós jogi alapot ad a sziget katonai támogatásának, de nem jelent amerikai hadba lépési kötelezettséget egy kínai támadás esetén.
Tajvan számára mégis nyugtalanítók a korábban megrendelt eszközök felhalmozódott szállítási késései. Számára a politikai támogatás és a ténylegesen rendelkezésre álló katonai képesség között jelentős távolság lehet. Ezért saját ellenálló képességét akkor is erősítenie kell, ha közben az amerikai támogatásra is számít.
Mit tudnak az új vadászgépek?
A Block 70 az F–16-os egyik legkorszerűbb változata. Legfontosabb berendezései közé tartozik az APG–83 aktív elektronikus sugáreltérítésű radar, amely az F–22-es és F–35-ös szupergépek érzékelőinek fejlesztéséből is hasznosít technológiákat. Korszerűbb fedélzeti elektronika és pilótafülke segíti a célok felderítését, a helyzet áttekintését és a fegyverek alkalmazását. A gyártó az új gépek szerkezeti élettartamát 12 ezer repült órában adja meg.
Az F–16-os a fejlesztések mellett sem válik lopakodó vadászgéppé. Az újítások jelentősége abban áll, hogy egy régóta használt konstrukció veszélyes maradhat a korszerű érzékelőkkel és elektronikával, és nem kell új típust megalkotni. Katonai szempontból azonban a repülőgépek száma önmagában kevés. Harcértékükhöz működő repülőterek, üzemanyag, lőszer, javítókapacitás és felkészült személyzet is szükséges.
Egy nagy erejű támadás esetén ezek megóvása ugyanúgy része a védelemnek, mint az ellenséges repülőgépek elfogása. Ha ez nem sikerül, akkor a védekezés legfeljebb pár órás lehet. Emiatt fontos a légibázisokat és kiszolgáló létesítményeiket oltalmazó, többrétegű légvédelem. Enélkül a korszerű vadászgépek akár még a földön megsemmisülhetnek, vagy a kifutópályák és üzemanyagraktárak megrongálása miatt bevethetetlenné válhatnak.
Saját fegyverekkel csökkenteni a kiszolgáltatottságot
Tajvan önállóbb védelmének kiépítése már a mostani Trump–Hszi közeledés előtt megkezdődött. A sziget saját tengeralattjáró-programot indított, amelynek első hajója januárban teljesítette víz alatti próbáját. A hadsereg modernizálásában központi szerepet kap az aszimmetrikus hadviselés: a nagyobb kínai haderővel szemben mozgékony, nehezebben megsemmisíthető eszközökkel, például drónokkal, tengeralattjárókkal és teherautóról indítható rakétákkal próbálják növelni a támadás költségét.
Lai Ching-te elnök szeptember 28-án egy új drónfejlesztési központ alapkőletételén sürgette az együttműködés elmélyítését a demokratikus partnerországokkal.
A tajpeji kormány új védelmi kiadási terve több mint hatszáz part menti megfigyelő és felderítő drónt, negyvenezernél több támadó drónt, valamint száznál több kisebb öngyilkos drónhajó első sorozatát is tartalmazza. A fejlesztésekhez Tajvan félvezetőipara, informatikai tudása és precíziós gyártási kapacitása ad jelentős hátteret.
Ennek stratégiai értelme, hogy a védelem minél nagyobb része helyben előállítható, javítható és pótolható legyen. Egy elhúzódó válságban vagy blokád alatt a külföldön megrendelt fegyver csak akkor ér valamit, ha el is jut a szigetre. A saját gyártás ezért egyszerre katonai tartalék és a külső politikai döntésekkel szembeni biztosíték. Teljes függetlenséget azonban nem teremt, ezért Tajvan továbbra is igényli a külföldi technológiát és együttműködést.
A most érkezett amerikai vadászgépek és a hazai fegyverprogramok így ugyanannak a törekvésnek két oldalát jelentik. Tajvan erős amerikai kapcsolatot akar, miközben növeli azt a képességét, amellyel saját maga is megvédheti magát. A Trump–Hszi közeledés ezt a régi stratégiai kényszert teszi ismét láthatóvá: a nagyhatalmi barátság változhat, a sziget biztonságának azonban akkor is működő fegyvereken, készleteken és saját döntési képességen kell alapulnia.