Giorgia Meloni arra kéri az Európai Bizottságot, hogy enyhítse az uniós költségvetési szabályokat.
Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni ismét arra szólítja Brüsszelt, hogy adjon nagyobb mozgásteret a tagállami kormányoknak a háztartások és vállalatok számára nyújtott védelemhez az energiaárak újabb sokkjával szemben. Úgy véli, hogy az Európai Unió fiskális szabályai egyre szigorúbbá válnak, miközben az infláció felhajtja az állami kiadásokat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez intézett, az Euronews által megtekintett levélben Meloni azt írja, hogy a hosszan elhúzódó közel-keleti válság miatt az európai energiapiacok „rendkívül feszessé” váltak, az olaj ára csaknem 80, a gázé pedig 156 százalékkal emelkedett.
„Ebben a helyzetben az európai fiskális keretben rögzített nettó kiadási pályák csak korlátozott mozgásteret hagynak a háztartásokat és vállalatokat érő hatások enyhítésére anélkül, hogy megszorító intézkedésekhez kellene folyamodni egy olyan időszakban, amikor a gazdaságot jelentős lefelé mutató kockázatok terhelik” – tette hozzá Meloni.
Olaszország, ahol jövőre választásokat tartanak, az egyik legmagasabb államadósság/GDP aránnyal rendelkezik az EU-ban, közvetlenül Görögország mögött, amely nemrégiben hasonló kéréssel fordult a Bizottsághoz a fiskális szabályok lazítása érdekében.
Az olasz miniszterelnök azzal érvel, hogy a kormányok több adóbevételhez jutnak a magasabb árak miatt, ám az uniós költségvetési szabályok megnehezítik, hogy ezt a váratlan többletbevételt átmeneti energiaköltség-támogatásra fordítsák.
A magasabb infláció automatikusan növeli az olyan közvetett adóbevételeket, mint az áfa, ám ha ezt a pluszbevételt az energiaköltségek csökkentését célzó intézkedések finanszírozására használják, az diszkrecionális költségvetési lépésnek minősülhet, és ütközhet a jóváhagyott nemzeti kiadási pályák által megszabott korlátokba – jegyezte meg Meloni.
Megoldásként az olasz kormányfő azt kéri Brüsszeltől, ismerje el, hogy az extra kiadások egy része nem abból fakad, hogy a kormányok tudatosan többet költenek, hanem abból, hogy az infláció mechanikusan megemeli a meglévő kötelezettségeket.
Meloni azt szeretné, ha a Bizottság olyan megoldást találna, amely lehetővé teszi, hogy az extra bevételek legalább egy részét „ideiglenes, célzott intézkedésekre” fordítsák a magas energiaárak hatásának enyhítésére, ahogyan azt az uniós tisztviselők már többször is ajánlották.
Az uniós költségvetési szabályok korlátozzák, hogy a kormányok mennyivel növelhetik kiadásaikat, az elfogadott költségvetési tervekben rögzített összegek alapján. Amikor azonban az infláció a vártnál jobban emelkedik, egyes állami kiadások – például az inflációhoz indexált nyugdíjak – automatikusan nőnek, így a kormányoknak kevesebb mozgásterük marad ezen többletköltségek elnyelésére.
Az EU fiskális kerete a nemzeti kiadási korlátokat nominális értékben határozza meg, ami azt jelenti, hogy a kormányok nem emelhetik egyszerűen a kiadásokat, ha az infláció jóval meghaladja az eredeti előrejelzéseket. Ugyanakkor a közkiadások egyes területei automatikusan nőnek az árak emelkedésével.
Meloni szerint az infláció miatt, az olasz költségvetési terv alapjául szolgáló feltételezéseket meghaladó mértékben közvetlenül érintett kiadások a GDP 20,4 százalékát teszik ki, és további, a GDP 12 százalékának megfelelő egyéb kiadás is nyomás alá kerülhet 2027-ben.
„Tisztában vagyunk annak kockázatával, ha módosítjuk az újonnan bevezetett, a mindannyiunk által osztott célt, az adósság fenntarthatóságát szolgáló fiskális szabályokat. Teljes mértékben tisztában vagyunk továbbá Olaszország kötelezettségvállalásaival a folyamatban lévő túlzottdeficit-eljárás keretében, valamint azzal, hogy meg kell felelnünk a korrekciós nettó kiadási pályának” – olvasható a levélben.
Meloni azt sürgette, hogy a kérdés szerepeljen az október 9-i brüsszeli pénzügyminiszteri ülés napirendjén.