Hétfőn hallgatná meg Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminisztert a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága , akit a BYD kapcsán kérdeznének - közölte a Tisza-frakció pénteken az MTI-vel.
A párt közleményében azt írják, hogy Szijjártó Péter 12 éven keresztül irányította Magyarország külügyi és külgazdasági tárcáját, és miniszterként az ország legérzékenyebb külpolitikai, gazdaságdiplomáciai és nemzetbiztonsági információihoz férhetett hozzá. Távozása után rövid időn belül felsővezetői pozíciót vállalt annál a külföldi óriásvállalatnál, amellyel miniszterként maga is tárgyalt és stratégiai megállapodást írt alá, s ez súlyos nemzetbiztonsági, összeférhetetlenségi és morális kérdéseket vet fel - értékelik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Czakó-Cirbus Pál, a Tisza párt országgyűlési képviselője és a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja a Facebookon közzétett videójában arról beszél: "Egy külügyminiszter nem üres kézzel távozik, a fejében ott vannak az ország legféltettebb külgazdasági, strtégiai és nemzetbiztonsági titkai. Súlyos nemzetbiztonsági kockázat, ha ez a felhalmozódott tudás most egy külföldi nagyvállalathoz kerül."
Hangsúlyozták, hogy a külügyi tárca iratai szerint a BYD beruházásához több mint 70 milliárd forint értékű állami infrastruktúra-fejlesztés kapcsolódott, Szijjártó Péter emellett szorgalmazta a beruházás kiemelt nemzetgazdasági státuszát és a kínai munkavállalók vízumkérelmeinek gyorsított eljárását.
"Amikor egy döntéshozó a miniszteri székből rövid időn belül ahhoz a vállalathoz igazol, amelynek magyarországi terjeszkedését éveken át személyesen segítette, joggal merül fel a kérdés: kinek az érdekeit szolgálták valójában ezek a döntések? Kinek az érdekeit szolgálta valójában Szijjártó Péter? A magyar embereknek joguk van a tisztánlátáshoz", ezért kezdeményezték Szijjártó Péter meghallgatását a nemzetbiztonsági bizottság előtt - fogalmaztak.
Szijjártó Péter júliusban jelentette be, hogy lemond a parlamenti mandátumáról, és a kínai BYD autóipari vállalatnál fog dolgozni a cég külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőként.
A kínai jogrendszerben több törvény is kifejezetten arra kötelezi a vállalatokat és a magánszemélyeket, hogy működjenek együtt az állami hírszerzéssel és a nemzetbiztonsági szervekkel, ha erre felkérést kapnak. Ez a jogi háttér a legfőbb forrása azoknak a nemzetközi aggályoknak, amelyek a Kínából származó technológiai termékeket, szoftvereket és adatkezelést (például a TikTok, a Huawei vagy más platformok esetében) övezik.