Egy friss tanulmány szerint a turistacsapdák olyan versenyt teremtenek, amiben a minőségi éttermek nehezen tudnak helyt állni. Közben a külföldi turisták száma csökken, a magyarok nagy részének pedig nincsen pénze arra, hogy rendszeresen étterembe járjon.
Az egész EU-ban Magyarországon csökken a leggyorsabban a vendéglátóhelyek száma. 2021 és 24 között 6 százalékos volt a visszaesés, miközben 22 tagállamban bővülést regisztráltak. Az elmúlt tíz évet tekintve még drámaibb a helyzet, a vendéglátóhelyek 18,5 százaléka tűnt el.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a romló trend egyik oka az, hogy az olcsó, silány minőségű, a külföldi turistákra építő és nagy árréssel dolgozó lángos- és gulyásbárok kiszorítják a piacról a minőségi éttermeket. Ez a szegmens elsősorban a kevet költő, például a legénybúcsús turistákat vonzza Magyarországra, ami az országimázs szempontjából is problémás.
„Merem állítani, aztán lehet, hogy rámcáfol valaki, hogy a világon nálunk van egyedül görög salátás lángos, marhapörköltes lángos, és még sorolhatnám. Nem az a baj, ha egy egyszerű étel jó. Ezzel semmi probléma nincsen. Az a baj, hogyha ezt az egyszerű ételt próbáljuk meg úgy tálalni, hogy az már nem az az étel marad, és ehhez próbálunk ráadásul kötni egy gasztronómiai kultúrát” - érzékeltette a helyzetet a tanulmány szerzője és a Raconteur Agency kommunikációs szakértője, Reményik Áron.
A dél-európai turistáknak kezd túl drága lenni Magyarország
2025 rekordév volt a turizmusban, de a vendéglátást ez sem tudta igazán felpörgetni. Idén aztán sűrűsödtek a gondok: a választás utáni forinterősödés 12-14 százalékkal drágította meg az euróval fizető turistáknak Budapestet, és az országimázskampányok is leálltak. Augusztusban 14 százalékkal kevesebb külföldi turista érkezett Magyarországra, mint egy évvel korábban.
A hazai éttermeknek így óriási versenyképességi problémáik vannak egy 35 vendéglátóhellyel rendelkező cégcsoport, az Eventrend Group alapítója szerint.
„Elértük szinte minden költségelemen az európai árszintet. Az energiát szinte ugyanolyan áron kapjuk, a bérköltség az szinte ugyanaz. Ma már Dél-Olaszországban vagy Dél-Spanyolországban olcsóbb vendéglátóipari szakembereket alkalmazni, mint Magyarországon. Ausztriában talán még kicsit drágább, de hát összességében nincs nagy különbség. Az alapanyagárak szinte ugyanazon a szinten vannak" - magyarázta Kőrössy Zoltán az Euronewsnak.
Kevés magyar tudja megengedni magának, hogy rendszeresen étterembe járjon
Miközben a költségek, és emiatt nem ritkán az árak is nyugat-európaiak, a bevételek nem azok. Ausztriában például hasonló számú vendéglátóhely van, a szektor árbevétele viszont a duplája a magyarnak. Ez pedig nemcsak a turistákon, hanem a belföldi vendégeken is múlik.
Pogátsa Zoltán közgazdász nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar társadalom kétharmada kevesebb pénzből él, mint az uniós alsó-középosztály. Márpedig széles, fizetőképes középréteg nélkül a visszatérő vendégekre építő éttermek nem tudnak működni. Nem csoda, hogy a mérések kezdete óta 2024-ben csökkent először 8000 alá a fővárosi vendéglátóhelyek száma, 2025 végén pedig már csak 7778-at tartott nyilván a Központi Statisztikai Hivatal.
Reményik szerint az egyik megoldás az lehetne, ha a legforgalmasabb turistazónákban korlátoznák a tisztán turistaorientált street food üzemek számát. Ezzel persze még a magyaroknak nem lesz több pénzük étterembe járni, de a verseny gyengülése miatt csökkenő bérleti díjak talán egy kicsit jobb helyzetbe tudnák hozni a küszködő minőségi éttermeket.