Az előrejelzések szerint a Napból hétfőn kilökődött anyagfelhő csütörtökön eléri a Földet; kisebb geomágneses vihar, valamint sarki fények is várhatók.
A Nap által kibocsátott nagy anyagfelhő várhatóan csütörtökön éri el a Földet, és kisebb geomágneses vihart válthat ki – derül ki az EarthSky csillagászati portál beszámolójából (forrás: angol), amelynek társszerzője egy NASA-napfizikus.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Nap külső légköre rendkívül forró, elektromosan töltött gázból áll. Időről időre hatalmas mennyiségű anyag tör ki az űrbe, ezt a jelenséget a tudósok koronakidobódásnak (coronal mass ejection, CME) nevezik – olvasható a NASA (forrás: angol) ismertetőjében.
A mostani esemény hétfőn kezdődött az AR4528 jelű aktív régióban bekövetkezett kitöréssel. Másnap a csillagászati portál arról számolt be, hogy a további elemzés szerint az anyag egy része a Föld felé tart, és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) modelljei alapján várhatóan csütörtök körül érkezik meg.
Az előrejelzések szerint a hatások inkább fokozatosan épülnek fel a nap folyamán, és nem egyszerre jelentkeznek, mivel egy koronalyukból kiáramló gyors napszél is rásegít a koronakidobódás lökésére.
Mi történik, amikor egy napkitörés eléri a Földet?
Amikor ez az anyag eléri a Földet, megzavarhatja a bolygó mágneses terét, és kialakulhat az úgynevezett geomágneses vihar.
Ereje függvényében egy ilyen vihar hatással lehet a műholdakra, a navigációra és a kommunikációra, a súlyosabb események pedig az áramhálózatok működését is megzavarhatják.
Emellett északi fényt is okozhatnak. A Napból érkező töltött részecskék a Föld légkörének felső rétegeiben lévő gázokkal kölcsönhatásba lépve hozzák létre az aurorákat.
Erősebb geomágneses viharok idején a fények jóval messzebbre terjedhetnek a sarkvidékek környékéről, és olyan helyeken is láthatóvá válhatnak, ahol egyébként ritkán fordulnak elő.
Most azonban gyenge viharra számítanak.
A NOAA G1-es körülményeket prognosztizál, ami az öt fokozatból álló geomágneses viharskála legalacsonyabb szintje.
G1-es szintnél az ügynökség szerint kisebb ingadozások fordulhatnak elő az áramhálózatokban, és a műholdak is tapasztalhatnak enyhe hatásokat. Az aurorák is megjelenhetnek, de általában a magasabb földrajzi szélességeken várhatók.
Ez azt jelenti, hogy a legtöbb ember valószínűleg nem érzékel majd jelentősebb technológiai zavarokat az esemény miatt, és a jelenlegi előrejelzés sem utal arra, hogy Európa felett szokatlanul kiterjedt északi fényt lehetne látni.
A hatás nagysága attól függ, hogyan lép kölcsönhatásba a beérkező napszél anyagának mágneses tere a Föld saját mágneses mezejével – tette hozzá az EarthSky.