Az eredményhirdetés élőben történt Stockholmból.
Henri B. Kagan 1930-ban született francia vegyész, a Paris-Sud Egyetem emeritus professzora, az aszimmetrikus kémiai szintézis egyik úttörője. Kutatásai segítettek megérteni, hogyan lehet egy molekula két tükörképi változata közül az egyiket előnyben részesíteni a kémiai reakciókban, és miként erősödhet fel a kezdeti csekély különbség a két változat arányában. Ez a gyógyszergyártásban különösen fontos, mert a két molekulaváltozat eltérően hathat az emberi szervezetre.
Kenso Soai japán szerves kémikus, a Tokiói Tudományegyetem emeritus professzora, 1979-ben szerzett doktori fokozatot a Tokiói Egyetemen. Munkatársaival 1995-ben olyan reakciót mutatott be, amelyben a keletkező molekula saját további képződését segíti, miközben az egyik tükörképi változat apró kezdeti előnye jelentősen felerősödik. A róla elnevezett Soai-reakció az élet eredetének kutatásában is fontos támpont: segít vizsgálni, hogyan válhatott uralkodóvá az élővilágban bizonyos alapvető molekulák egyik „kezes” változata.
A bejelentés a bizottság X-oldalán történt, melyet itt lehetett követni.
A díjjal eddig 198 személyt tiszteltek meg. A kémiai Nobel-díj talán legérdekesebb története, hogy anya és lánya is elnyerte, Marie Curie (Maria Skłodowska) és Iréne Joliot-Curie személyében.
Ebből a díjból három magyar vagy magyar származású tudós is részesült már, Hevesy György (1943): az izotópok nyomjelzőként való alkalmazásáért, amellyel kémiai folyamatokat lehet követni, Oláh György (1994) a karbokationok, vagyis pozitív töltésű szénvegyületek kémiájában elért eredményeiért és Avram Hershko (2004) két kutatótársával a sejtek fehérjelebontó rendszerének feltárásáért. Hershko Karcagon született, és izraeli tudósként lett díjazott.