Az Egyesült Államok, Kína és az EU élesen eltérő módon szabályozza a mesterséges intelligenciát. Így közelítik meg a technológiát a legnagyobb gazdaságok, és ez forog kockán.
Világszerte egyre nagyobb a nyomás a legnagyobb teljesítményű mesterséges intelligenciarendszerek megfékezésére, és a világ három vezető MI-nagyhatalma erre három, egymástól nagyon különböző választ ad.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A félelmek mindenhol hasonlóak: az MI által támogatott kibertámadások, a nemzetbiztonságot fenyegető kockázatok és a gyerekek öngyilkosságaihoz köthető chatbotok. A válaszok azonban láthatóan jóval eltérőek.
Az EU a kötelező erejű szabályokra tette a tétet, bár ezek közül néhányat már enyhített az iparági nyomásra. Az Egyesült Államok önkéntes vállalásokra és olyan elnöki rendeletekre támaszkodik, amelyek célja, hogy fenntartsák az országban zajló MI-boomot. Kína pedig szigorú állami ellenőrzés mellett építi saját szabálykönyvét, miközben elutasítja a lassításra irányuló felhívásokat.
Így próbálják mindezt kezelni.
EU: „A világ első átfogó MI-szabályai”
Az Európai Unió 2024-ben elfogadta MI-rendeletét, amelyet Brüsszel úgy jellemez, mint „a mesterséges intelligencia első átfogó szabályozását a világon”.
A jogszabály négy szintű kockázati keretrendszerre épül: a mesterséges intelligencia szabályai a rendszer által jelentett veszély mértéke szerint szigorodnak, a korlátozott vagy gyakorlatilag semmilyen kockázatot hordozó megoldásoktól, mint amilyenek a videojátékok egyes elemei és a spam-szűrők, amelyek szabadon működhetnek, egészen az elfogadhatatlan, széles hatókörű rendszerekig, amelyeket egyszerűen betiltanak, például a társadalmi pontozást, az érzelemfelismerést és -manipulációt.
Az európai vállalatok attól tartottak, hogy a szabályok visszafogják az innovációt, miközben próbálnak felzárkózni az amerikai és kínai versenytársakhoz, ezért intenzív lobbitevékenységbe kezdtek, és végül haladékot is kiharcoltak a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó előírások egy részére az úgynevezett AI Omnibus csomagban. Ebben szerepet játszott az is, hogy az európai parlamenti választások után a Bizottság politikailag jobbra tolódott.
A növekvő nemzetközi szabályozási igények közepette Ursula von der Leyen bizottsági elnök a múlt hónapban azt mondta, hogy az MI-szabályok „Európát olyan helyzetbe hozzák, hogy alakíthassa a globális erőfeszítéseket”.
Ugyanakkor jelezte, hogy meghívja a vezető, úgynevezett frontier laboratóriumokat „egy megbeszélésre arról, hogyan tudjuk támogatni az iparág jelenlegi erőfeszítéseit a technológiai frontvonal ütemének meghatározásában”.
Az európai cégek óvatosan viszonyulnak a lassítás gondolatához, attól tartva, hogy ez az amerikai óriásvállalatok újabb kísérlete lehet dominanciájuk bebetonozására.
Az EU más eszközökkel is szabályozza az MI-t.
Augusztusban a ChatGPT lett az első olyan MI-chatbot, amely felkerült az EU nagyon nagy online szolgáltatásokat tartalmazó listájára, és így szigorúbb jogi felügyelet alá került a digitális tartalmakra vonatkozó, Digital Services Act néven ismert szabályok alapján.
Brüsszel a múlt hónapban azt is javasolta, hogy a vállalatoknak a gyerekek használata előtt biztonságossá kell tenniük az MI-alapú társak és chatbotok működését.
Az EU Kids Act azt indítványozza, hogy tiltsák be azokat az MI-chatbotokat, amelyek „olyan módon szimulálnak interperszonális kapcsolatokat, hogy érzelmi függőség alakulhat ki”, közölte az EU, miután világszerte több gyermeköngyilkosságot is ilyen digitális asszisztensekkel való interakciókhoz kötöttek.
USA: „Szuperintelligencia”
Második elnöki ciklusa majdnem két évében járva Donald Trump elnök szinte teljes egészében önkéntes iparági vállalásokra és olyan elnöki rendeletekre építette fel MI-politikáját, amelyek célja, hogy fenntartsák azt az MI-boomot, amely jelenleg húzza az amerikai gazdaságot.
Hivatalba való visszatérése első napján Trump hatályon kívül helyezte elődje, Joe Biden 2023-as elnöki rendeletét, amely előírta, hogy a legnagyobb teljesítményű MI-rendszerek fejlesztői osszák meg a kormányzattal a biztonsági tesztek eredményeit, és utasította a szövetségi ügynökségeket, hogy dolgozzanak ki adatvédelmi irányelveket az algoritmikus diszkrimináció megelőzésére.
2025 júliusában a Fehér Ház bemutatta az „AI Action Plan” című stratégiát, amelyben több mint 90 intézkedés szerepel a fejlesztés felgyorsítására, az infrastruktúrába irányuló beruházások felfuttatására és az amerikai MI-szektor általános deregulálására.
Az ehhez kapcsolódó, „Preventing Woke AI in the Federal Government” című elnöki rendelet előírja, hogy a szövetségi ügynökségek csak olyan modelleket vásárolhatnak, amelyeket ideológiailag semlegesnek minősítenek.
A rendeletet úgy adták ki, hogy a semlegesség értékelésére nincs hivatalos módszertan; a gyakorlatban mindössze annyit kérnek, hogy a szolgáltatók osszák meg platformjuk műszaki dokumentációját az amerikai kormánnyal. Dario Amodei Anthropicja és Elon Musk xAI-ja ezt készséggel vállalta, különösen utóbbi, amelynek múltját számos ellentmondásos incidens terheli.
A politikailag megosztott, a technológiai óriások által erősen lobbizott Kongresszus mindeddig nem fogadott el szövetségi MI-törvényt, és a félidős választások utáni időszakig szünetel.
Trump megpróbálta blokkolni a tagállami MI-szabályokat, de a Kongresszus többször is elutasította, hogy felülírja azokat, így a tagállami törvények országszerte életbe lépnek, köztük például Kalifornia AI Transparency Actje.
Idén, miután olyan MI-modelleket tettek közzé, amelyek képesek rendkívül hatékony kibertámadásokra, a figyelem a biztonság kérdése felé fordult. Egy júniusi elnöki rendelet önkéntes rendszert hozott létre, amelyben a fejlesztők akár 30 nappal a nyilvános megjelenés előtt hozzáférést biztosítanak a kormánynak a legnagyobb teljesítményű modelljeikhez.
A növekvő választói aggodalmak közepette Amerika hat legnagyobb MI-vállalatának vezetői szeptember 29-én aláírtak egy Fehér Házi megállapodást, amelyben vállalják, hogy független auditokat végeznek, és igazgatótanácsi szinten felügyelik a legfejlettebb modelleket.
A paktum lényegében önszabályozást tesz lehetővé a cégek számára, és nem ír elő szankciókat arra az esetre sem, ha nem tartanák be a vállalásokat, Trump mégis „erkölcsileg kötelezőnek” nevezte.
Ugyanezen a napon az elnök elrendelte, hogy a szövetségi ügynökségek a hivatalos kommunikációban a „mesterséges intelligencia” kifejezést „szuperintelligenciára” cseréljék.
A legfrissebb adatok szerint az MI-infrastruktúra és -beruházások az Egyesült Államok jelenlegi gazdasági növekedésének nagyjából ötödét és harmadát teszik ki; ez 0,45-től 0,97 százalékpontig terjedő hozzájárulást jelent az összesen 2,1–2,3 százalékos növekedéshez 2026-ban, a Peterson Institute for International Economics számításai szerint.
Kína: „Mindig emberi ellenőrzés alatt”
Kínában már most is összetett, folyamatosan változó szabályrendszer érvényes a mesterséges intelligencia – így a gyermekek általi használata – területén is.
A társalgó MI-társakat szabályozó rendeletek júliusban léptek hatályba; céljuk az érzelmi függőség mérséklése, valamint annak megtiltása, hogy valós személyek digitális klónjait hozzák létre beleegyezésük nélkül.
Hszi Csin-ping elnök idén nyáron úgy fogalmazott, hogy az MI-nek „mindig emberi ellenőrzés alatt” kell állnia, és több „törvényre és rendeletre, technológiai megfigyelésre, korai előrejelző és vészhelyzeti reagálási rendszerekre” szólított fel.
Li Qiang miniszterelnök szintén figyelmeztetett arra, hogy a világ „elveszítheti az irányítást” az olyan határterületi technológiák felett, mint az MI, ha a kormányok túl lassan szabályoznak.
Az Oxford China Policy Lab elemzői ugyanakkor szeptemberben azt írták, hogy „az általános szünet vagy az MI-fejlesztés szándékos lassítása továbbra is kívül esik a kínai szakpolitikai fősodoron”.
Kínában egyesek szerint nehezen indokolhatók a lassításra vonatkozó felhívások, „különösen annak fényében, hogy úgy látják: az amerikai lépések, például az exportkorlátozások már évek óta visszafogják Kína MI-fejlesztését” – tették hozzá.
Kína az MI által generált tartalmakat hasonló módon cenzúrázza és ellenőrzi, mint az egyéb online információkat. A múlt hónapban az ország titkosszolgálatának vezetője arra figyelmeztetett, hogy az MI a nemzetbiztonságot is veszélyeztetheti.
Az „ellenséges erők” a generatív MI-t arra használják, hogy „politikai pletykákat gyártsanak és káros információkat terjesszenek” – mondta Chen Yixin állambiztonsági miniszter.