Adrianosz Golemisz, az első görög űrhajós: „Biztos vagyok benne, hogy más honfitársaim is eljutnak az űrbe”

Ha néhány évvel ezelőtt valaki azt mondta volna, hogy Görögország embert küld az űrbe, alighanem senki sem hitt volna neki. Mostanra azonban ez valósággá válik: Adriánosz Golemis várhatóan 2027-ben utazik a Nemzetközi Űrállomásra. Mint mondja, mind a görög kormány, mind a Görög Űrközpont döntő szerepet játszott ebben az elhatározásban.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

„Meg kell adnunk az elismerést Szolomónidou asszonynak, és természetesen az ΕΛΚΕΔ vezetésének is. Úgy gondolom, hogy Anezina Szolomónidou – mivel ez intézményi szerepe is – Görögország képviselője az űrkutatásban. Neki és kollégáinak, akik hosszú ideje fáradhatatlanul dolgoztak ezért, hálásak vagyunk” – jegyezte meg elsőként Adriánosz Golemis.

Adriánosz Golemis szerepe a Nemzetközi Űrállomáson

„A szerepem némileg hasonlít ahhoz, amelyet az Antarktiszon láttam el. Lényegében az ott dolgozó görögországi és európai kutatók keze és izmai vagy: a lehető legnagyobb pontossággal és hatékonysággal hajtom végre a kísérleteket ebben az egyedülálló, súlytalansággal jellemezhető környezetben. Ez egy rendkívül sajátos folyamat, hiszen minden mozdulatot nagy pontossággal, szigorú protokollok szerint kell végezni” – mondta többek között a leendő űrhajós.

Űrmissziók orvosaként Adriánosz Golemis jól ismeri egy ilyen vállalkozás orvosi vonatkozásait. Mi az, ami a leginkább lenyűgözi?

„Számomra a leglenyűgözőbb az az átmeneti szakasz, és az, hogy a test mennyire hozzászokik ezekhez az egzotikus körülményekhez. Részben már átéltem ezt az Antarktiszon, ahol egy évet töltöttem az ESA számára végzett kísérletekkel, elszigetelten. Érdekes, hogy amikor az ember odamegy, tele van kérdőjelekkel, amikor pedig visszatér, már – legalább pszichésen – alkalmazkodott, és mintegy »örökbe fogadott« egy egzotikus, zord helyet” – árulta el Adriánosz Golemis.

Adriánosz Golemis úgy véli, a jövőben további görög férfiak és nők is eljuthatnak a csillagokig: „Biztos vagyok benne – és ezt kívánjuk, akarjuk, és ezért fogunk dolgozni –, hogy a jövőben több honfitársunk is eljut oda. Az Európai Űrügynökségnek, amelynek Görögország is tagja, nagyjából tíz–tizenöt évente van űrhajósválogatása. Ezekből a folyamatokból különböző országokból érkező jelöltek kerülnek ki, akik megfelelnek az előírt követelményeknek.”

Adriánosz Golemis számos kérdésre válaszolt e Görögország és Ciprus számára történelmi jelentőségű űrmisszióval kapcsolatban.

Az űrhajósok pszichológiai támogatása

„A Földön egy nagy szakembergárda támogatja az űrhajósokat, a felkészülés során és a küldetés ideje alatt egyaránt. Köztük vannak pszichológusok és pszichiáterek is.

Fontos erről beszélni, mert gyakran úgy gondoljuk, hogy pszichológushoz vagy pszichiáterhez csak akkor fordulunk, ha nagyon komoly problémánk van. Lényeges, hogy ne társuljon ehhez stigma. Teljesen természetes, ha valaki azt mondja: »beszélni szeretnék egy pszichológussal«, és ez megelőző jelleggel is segíthet, különösen egy ennyire megterhelő küldetés előtt.”

A félelem és a felkészülés a küldetésre

„Az igazság az, hogy van bennem egy kis kérdőjel. Valami teljesen új dologról van szó, és nem tudom, nevezném-e ezt igazán félelemnek.

Tudom természetesen orvosként is, mi zajlik ilyenkor a testben: az indításkor ható nagy erők, az ilyenkor természetes aggodalom, majd a szervezet alkalmazkodása az új körülményekhez. Az első napok nehezek lehetnek, hányingerrel, hányással és rendkívüli kimerültséggel.

Másfelől már sok űrhajós járt előttünk, és mivel orvosként magam is részt vettem ilyen küldetések támogatásában, elég jól tudom, mire számítsak. A tudás nagy részben ellenszere a félelemnek.”

Görög tárgy az űrben – mi lehet ez?

„Minden olyan ország, amely részt vesz űrmisszióban, lehetőséget kap arra, hogy valami sajátot is magával vigyen. Nagyon szép lenne, ha mi is vihetnénk egy szimbolikus tárgyat. Görögországként, azzal a kultúrával, amelyet képviselni szerencsénk van, úgy gondolom, érdemes élnünk ezzel.

Ezzel egy olyan dimenziót is hozzáadhatnánk, amely túlmutat a pusztán tudományos szemponton. Számos példát láttunk már erre: eszembe jut Vangelisz Papathanaszíu zenéje és sok más alkotás, amelyek nagyon szép hidat képeztek e két világ között – a kultúra és az űrkutatás között.”

Mi utazhat valójában az űrbe

„Ahhoz, hogy valami az űrbe utazhasson, szigorú korlátoknak kell megfelelnie. Elsősorban a térfogat és a tömeg számít: nagyon kicsinek és könnyűnek kell lennie.

Emellett megvizsgálják az elkészítéséhez használt anyagokat is. Lehet, hogy egy tárgy apró és könnyű, de az anyaga éghető, vagy nem felel meg a szükséges biztonsági előírásoknak.

Így egy összetett engedélyezési folyamaton kell átmennie, ugyanúgy, mint a tudományos kísérleteknek, sőt még a használt ruházatnak is.

Ezért még viszonylag korai szakaszban járunk. Bízom benne, hogy a következő hónapokban sikerül valamilyen görög tárgyat beillesztenünk a küldetésbe.”

Az előnyök Görögország számára

„Amikor ez a kezdeményezés elindult, a Digitális Kormányzási Minisztériummal és az ΕΛΚΕΘΕ-vel együttműködve tanulmányokat és más országok példáit vizsgáltuk.

Megnéztük, mit nyertek az űrkutatásban való részvételükből technológiai, gazdasági és oktatási téren.

Ezzel párhuzamosan arra törekszünk, hogy Görögország számára ezekben a területekben is a lehető legnagyobb hasznot hozzuk ki. Egy űrmisszióban való részvétel nem csupán magáról a küldetésről szól, hanem katalizátorként szolgálhat a tudomány, a technológia, az oktatás és az innováció számára.”