Még a republikánusok sem kérnek Trump közpénzből fizetett reklámjaiból. Az amerikaiak 86 százaléka helyteleníti, hogy adófizetői pénzből finanszírozzanak választási időszakban az elnököt szerepeltető reklámokat.
Ritka egyetértést teremtett az amerikai politikában Donald Trump kormányának televíziós reklámkampánya: a közpénzből finanszírozott, kampányjellegű hirdetéseket a republikánus választók jelentős többsége is kifogásolja. A Reuters/Ipsos felmérésében az amerikai felnőttek 86 százaléka tartotta helytelennek az ilyen kiadásokat, míg a kormányzati folyamatokat figyelő The Hill beszámolója szerint mindössze 9 százalék támogatta őket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A republikánusok körében is ötből négy megkérdezett ellenezte, hogy választási időszakban az adófizetők állják az elnököt vagy kormányának tagjait szerepeltető, választásokhoz kapcsolódó tévéreklámok költségeit. Az online kutatásban 4506 felnőtt vett részt, a hibahatár megközelítőleg két százalékpont. A kérdés tehát a közpénz felhasználására vonatkozott, de az elutasítás erről a módszerről szólt, nem Trump egész politikájáról.
A november 3-i félidős választásokon Trump nem szerepel a szavazólapon, de pártjának kongresszusi jelöltjei számára meghatározó, hogy a választók miként ítélik meg az elnök teljesítményét.
Ilyen hirdetések még lesznek, mert az elkészítésükkel megbízott virginiai stúdió már lekötött 12 reklámhelyet az országos hálózatokon.
A Wall Street Journal először a múlt héten számolt be arról, hogy a hirdetéseket, amelyek mindegyike azt állítja, hogy „az amerikai kormány finanszírozta őket”, a Belbiztonsági Minisztérium finanszírozta. A New York Times szombaton arról számolt be, hogy az elnök „személyesen utasította” Russell Vought-ot, a Költségvetési és Igazgatási Hivatal igazgatóját, hogy „a kormányon belülről teremtse elő a pénzt” a hirdetésekhez.
A reklámok az amerikai „aranykort”, Trump vezetését és kormányának eredményeit népszerűsítik. Az egyikben az elnök a kommunizmus, a szocializmus és a marxizmus befolyása ellen beszél, míg „A végső csata” című kisfilm a 2024-es elnökválasztási kampányban használt reklámot ismétli meg.
A Fehér Ház közérdekű, hazafias tájékoztatásként védi a filmeket. Trump érvelése szerint saját magát nem kampányoltatja, hiszen nem indul a választáson, hanem az országot népszerűsíti. Csakhogy a választási rendezvényeken eközben arra biztatja híveit, képzeljék úgy, mintha ő is a szavazólapon lenne. Ez különösen élessé teszi a kérdést, hol ér véget a kormányzati tájékoztatás, és hol kezdődik a pártpolitikai mozgósítás.
A finanszírozást több vezető republikánus is kifogásolta. John Thune, a szenátusi többség vezetője helyeselte a reklámok üzenetét, de azt mondta, költségüket nem az adófizetőknek kellene viselniük. Mike Rounds republikánus szenátor ugyancsak helytelenítette a közpénz ilyen felhasználását, és a stratégia újragondolását sürgette.
A jövőbeni számlát már máshová küldenék
Trump október 5-én bejelentette, hogy a további reklámokat saját maga, illetve a MAGA Inc. politikai szervezet számára összegyűjtött pénzből finanszírozná. A korábban elköltött közpénz visszatérítésére azonban nem tett vállalást. A kedden az erről szóló kérdésre azt válaszolta, majd később döntenek róla.
Az AdImpact reklámfigyelő adatai alapján már közel 12 millió dollár értékű ilyen jellegű hirdetést sugároztak. Ez a belbiztonsági tárcától biztosított 20 millió dolláros szerződéses keret része.
A pénz eredete külön vitát váltott ki. Az ABC beszámolója szerint a forrás a vám- és határvédelmi szervezet megemlékezési rendezvényekre szolgáló költségvetési kategóriájából származott. Ebből rendszerint például a szolgálat közben meghalt rendőrök emlékének ápolását és kitüntetési ünnepségeket finanszíroznak.
Az elnök kivétel, a közpénz azonban nem szabad préda
A jogi háttér fontos árnyalata, hogy az 1939-ben elfogadott Hatch Act korlátozásai az elnökre és az alelnökre nem vonatkoznak. A törvény többek között tiltja a hivatali hatalom választási eredmény befolyásolására történő felhasználását. Az elnöki kivétel önmagában nem teszi jogszerűvé a reklámokra fordított költségvetési kiadásokat, mert azokra más szabályok is vonatkoznak.
Bush idején a reklám híradóriportnak öltözött
Az amerikai kormányzati kommunikáció és a propaganda közötti határ korábban is viták tárgya volt. George W. Bush elnöksége alatt az egészségügyi kormányzat kész televíziós riportokat terjesztett a Medicare időskori egészségbiztosítás új gyógyszertámogatási szabályairól. A filmekben riporterként bemutatkozó szereplők magyarázták el a változásokat, a helyi televíziók pedig saját híradójukba illeszthették az anyagokat.
Az erről szóló vizsgálat 2004 májusában megállapította, hogy a kormányzat megsértette a közpénzből finanszírozott propagandára vonatkozó tilalmat. A döntő probléma az volt, hogy a nézők nem tudhatták, hogy a független újságírói tudósításnak látszó riportokat valójában az állam rendelte meg és fizette.
Trump mostani reklámjai feltüntetik a kormányzati finanszírozást. Ez azonban csak a forrás elrejtésének problémáját kezeli. A mostani ügyben azt kell tisztázni, hogy a nyíltan vállalt kormányzati reklám tartalma és célja belefér-e a közpénzből finanszírozható tájékoztatásba. A vita emlékeztet a legutóbbi magyarországi választásokon bemutatott "kivégzős klip" esetére, amikor nyilvánvaló volt, hogy nem privát forrásból készült, de a közkiadás nem került feltüntetésre.