„Az elmúlt három hónap figyelmeztető jel, amelyet nem engedhetünk meg magunknak, hogy figyelmen kívül hagyjunk: a fosszilis tüzelőanyagok emberi és gazdasági ára valós időben mutatkozik meg.”
A friss elemzés szerint idén nyáron világszerte több mint 1,5 milliárd embert értek el veszélyesen magas hőmérsékletek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Climate Central nevű nonprofit szervezet jelentése megállapította, hogy a 2026. június és augusztus közötti időszakban tíz európaiból közel kilenc egy teljes hónapon át volt kitéve „kockázatos hőségnek”, amitől Európa „a bolygó legszokatlanul forróbb térségévé” vált.
A kutatók „kockázatos hőségnek” azokat a napokat nevezték, amikor a hőmérséklet magasabb volt annál, mint amit az adott térségben az év ezen szakában 1991 és 2020 között tapasztalt napok 90 százaléka mutatott. Ez az a küszöb, amelytől kezdve az extrém hőség okozta egészségügyi kockázatok érdemben növekedni kezdenek.
A tanulmány szerint 203 országban élt át egy átlagos lakos legalább 30 napon át kockázatos hőséget, és 54 állam jegyezte fel történetének legmelegebb június–augusztus időszakát. A tíz legszokatlanabbul forró ország közül hét Európában található.
Az élen Franciaország állt, ahol a világon a legnagyobb, a történelmi átlagnál 3,5 °C-kal magasabb hőmérsékleti anomáliákat mérték.
„Figyelmeztető jel, amelyet nem engedhetünk meg magunknak, hogy figyelmen kívül hagyjunk”
„Akár arról van szó, hogy tíz európaiból kilenc kockázatos hőséget visel el, akár százmilliókat érintő hőhullámokról Ázsiában és Afrikában, vagy Észak-Amerikában sorra dőlő melegrekordokról, az ember okozta felmelegedés olyan fizikai terhelésnek teszi ki a közösségeket, amely már meghaladja a biztonságos határokat” – mondja Kristina Dahl, a Climate Central (forrás: angol) munkatársa.
„Az elmúlt három hónap olyan figyelmeztetés, amelyet nem engedhetünk meg magunknak, hogy figyelmen kívül hagyjunk: a fosszilis energiahordozók emberi és gazdasági ára a szemünk előtt válik valósággá, és soha nem volt még ennyire sürgető, hogy elforduljunk tőlük.”
Simon Steill, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCC) végrehajtó titkára, aki nem vett részt a kutatásban, azt mondta, a tanulmány rámutat „az éghajlati válság spirálszerűen növekvő költségeire, amelyeket az okoz, hogy az emberiség képtelen leszokni a szén, az olaj és a gáz égetéséről”.
Hozzátette, hogy a megoldás „világos”: gyors átállásra van szükség a fosszilis energiahordozókról az „olcsóbb és biztonságosabb” tiszta energiára.
Lehűtheti-e Európát a tiszta energia?
A kutatók szerint Európa perzselő nyara – amely a klímaváltozás nélkül „gyakorlatilag elképzelhetetlen” lett volna – egy sokkal szélesebb trend része.
A hónap elején az ENSZ figyelmeztetett: már nem reális cél a globális felmelegedést 1,5 °C alatt tartani. Ez az a jogilag kötelező erejű határérték, amelyről csaknem 200 ország állapodott meg a 2015-ös párizsi klímaegyezményben.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése a legjobb esetben is 1,8 °C-os felmelegedéssel számol, más forgatókönyvekben pedig 2 °C felettivel. Hozzáteszi: a legvalószínűbb út most az, hogy „túllövés, tetőzés, majd csökkenés” következik.
A tiszta energiára való átállást kulcsfontosságúnak tartják abban, hogy a túllövés „a lehető legkisebb és legrövidebb” legyen. 2025-ben a megújuló energiaforrások a világ villamosenergia-termelésének csaknem 34 százalékát adták, ezt azonban 2030-ra 60–70 százalékra kell növelni ahhoz, hogy a világ elérje a korlátozott túllövést jelentő forgatókönyvet – áll az UNEP jelentésében.
Tavaly első ízben termelt több áramot az Európai Unióban a szél- és napenergia, mint a fosszilis tüzelőanyagok – ez mérföldkő a tiszta energiára való átállásban. A SolarPower Europe legfrissebb elemzése szerint az uniós napenergia-termelés önmagában 33,8 milliárd eurónyi gázimportot takarított meg a blokk számára az Irán elleni háború kezdete óta.
Mindez annak ellenére történt, hogy évente rekordösszegű, 1,9 billió eurónyi beruházás áramlik a tiszta energiába: a zöld áram így is csak a keresletnövekedés mintegy 40 százalékát fedezi, miközben az igényeket felfelé húzza az energiaigényes légkondicionálás és a mesterséges intelligencia rohamos terjedése.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint az adatközpontok energiafelhasználása 2025-ben 17 százalékkal nőtt, és a globális fogyasztás mintegy 1,5–2 százalékát tette ki. Várakozások szerint ez 2030-ra megduplázódik.
Ezzel párhuzamosan Európa elöregedett villamosenergia-hálózatai nehezen tartják a lépést a megújulók robbanásszerű terjedésével, így évente hatalmas mennyiségű nap- és szélenergia vész kárba, vagy akad fenn a szűk keresztmetszeteken. Noha a hálózati akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) segíthetnének orvosolni ezt a problémát, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a befektetések továbbra is elmaradnak a szükségestől.