Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Ciprus, Málta, Horvátország és Szlovénia - az Európai Unió tagállamainak egyharmadát teszi ki.
Az energiaárak és az ellátásbiztonság, az Európai Unió következő többéves költségvetése, valamint a migráció állt az EU kilenc, a szélesebb értelemben vett mediterrán térséghez tartozó tagállamát tömörítő informális csoport, a Med9 spliti csúcstalálkozójának középpontjában - derült ki a szerdai tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Az érintett országok állam-, illetve kormányfői elfogadták a Spliti Nyilatkozatot, Horvátország pedig lezárta soros elnökségét a csoport élén, amelyet Portugália vesz át.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök kiemelte: a Med9 kilenc országa - Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Ciprus, Málta, Horvátország és Szlovénia - az Európai Unió tagállamainak egyharmadát teszi ki, az uniós GDP 41 százalékát állítja elő, és az Európai Parlament képviselőinek 40 százalékát adja. Hozzátette: Horvátország és a másik nyolc Med9-tagállam közötti éves kereskedelmi forgalom mintegy 20 milliárd euró.
Plenkovic szerint a csúcstalálkozó megerősítette Horvátország "mediterrán identitását", a Spliti Nyilatkozat pedig összegzi az egyéves horvát elnökség munkáját.
A horvát kormányfő elmondta: a vezetők kiemelten tárgyaltak a közel-keleti helyzetről, az energiaszállításokat érintő feszültségekről és a gázai övezeti háborúról. Szóba került az is, hogy a Hormuzi-szoroson keresztüli energiaszállítások akadályozása milyen kockázatokat jelenthet Európa számára.
A résztvevők Izrael és a palesztinok közötti béke és stabilizáció mellett foglaltak állást. Plenkovic külön megköszönte Ál Huszein bin Abdalláh jordán trónörökös hozzászólását a közel-keleti helyzetről.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Splitben az energia magas árát az európai versenyképesség egyik meghatározó kérdésének nevezte. Az EU következő többéves pénzügyi keretével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kohéziós és a közös agrárpolitika nem a múlt részének tekinthető. Mint mondta, a felzárkózás nélkül az érintett térségek versenyképessége sem biztosítható.
Robert Abela máltai miniszterelnök ugyancsak a kohéziós és mezőgazdasági források megőrzését sürgette. Hangsúlyozta, hogy ezek Málta számára nemzeti prioritást jelentenek. Közölte: országa nem tudja támogatni új uniós adók bevezetését, ugyanakkor kész tárgyalni a következő többéves pénzügyi keret más elemeiről.
Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az új többéves pénzügyi keret kialakításakor a kisebb tagállamok sajátosságait is figyelembe kell venni. Kiemelte a regionális együttműködés és a klímaváltozás elleni fellépés jelentőségét.
A migrációval kapcsolatban Janez Jansa szlovén miniszterelnök azt mondta: miközben a nyugat-mediterrán útvonalon csökken az illegális érkezések száma, a balkáni útvonalon más a helyzet. Úgy fogalmazott, hogy problémát jelentenek a Szarajevón és Belgrádon keresztül vezető útvonalak.
Jansa az EU külső határainak erőteljesebb ellenőrzését sürgette, ami szerinte lehetővé tenné a belső schengeni határellenőrzések csökkentését, majd újbóli megszüntetését. Hozzátette: az európai migrációs és menekültügyi paktum végrehajtása már hozott eredményeket, de az egyes migrációs útvonalak között jelentős különbségek vannak.
A szlovén kormányfő a demográfiai helyzetet is az egyik legfontosabb közös kihívásnak nevezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Med9 országaiban mintegy 200 millió ember él, miközben a kedvezőtlen népesedési folyamatok miatt csökken a lakosság száma. Jansa hangsúlyozta: az illegális migráció önmagában nem jelent megoldást Európa demográfiai problémáira; szerinte a biztonságos külső határok mellett célzott, legális bevándorlásra és a népesedési folyamatokat kezelő intézkedésekre is szükség van.
Luís Montenegro portugál miniszterelnök, akinek országa átveszi a Med9 elnökségét, az energiaárak kezelését és a demográfiai folyamatokat nevezte a következő időszak fontos feladatainak. A migrációról szólva az illegális bevándorlás elleni fellépés mellett a schengeni szabad mozgás megőrzését és az EU déli szomszédaival való együttműködés erősítését hangsúlyozta.
A csúcstalálkozón elfogadott Spliti Nyilatkozat egy erősebb, biztonságosabb, versenyképesebb és ellenállóbb Európai Unió, valamint a mediterrán térség békéje, stabilitása és jóléte mellett foglal állást.
A csúcstalálkozón részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Dubravka Suica, a mediterrán térségért felelős uniós biztos is. Meghívott vendégként jelen volt a jordán trónörökös és II. Albert monacói herceg.