Jorgosz Gerapetritisz görög külügyminiszter nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy Görögország haditengerészeti segítséget nyújtson a Hormuzi-szorosnál.
Egy olyan időszakban, amikor Európa és a kelet-mediterrán térség biztonsági és energetikai környezete folyamatos átalakuláson megy keresztül, Athén és Washington arra törekszik, hogy tovább bővítse kapcsolatuk stratégiai dimenzióit. Marco Rubio amerikai külügyminiszter athéni látogatása – amelyre a görög–amerikai stratégiai párbeszéd hatodik fordulója keretében került sor – a védelem, a biztonság, az energia, a technológia, valamint a kereskedelem és a beruházások kérdéseit állította a középpontba.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az egyeztetések rendkívül összetett nemzetközi környezetben zajlottak, miközben Görögország egyre fontosabb amerikai partnerként jelenik meg a térségben, mind a biztonságpolitika, mind pedig Közép- és Kelet-Európa energiastratégiájának tervezése szempontjából.
Kétórás Gerapetritisz–Rubio-találkozó
Szerdán délelőtt Marco Rubio felkereste a görög külügyminisztériumot, ahol tárgyalt görög partnerével, Jórgosz Gerapetritisz külügyminiszterrel. A kétoldalú megbeszélés mintegy két órán át tartott, és a bilaterális kapcsolatok mellett a regionális és nemzetközi fejlemények széles körét ölelte fel.
A találkozó után Jórgosz Gerapetritisz kiemelte a görög–amerikai kapcsolatok magas szintjét és a közös szándékot azok további elmélyítésére.
Mint mondta, Athént és Washingtont közös elkötelezettség fűzi az együttműködés erősítése, valamint a regionális és nemzetközi biztonság előmozdítása iránt.
Energia: Görögország mint csomópont az amerikai LNG számára
Kiemelt helyet kapott a tárgyalásokon az energetikai együttműködés. A görög külügyminiszter felidézte Görögország szerepét az amerikai cseppfolyósított földgáz Közép- és Kelet-Európába irányuló szállításának csomópontjaként.
„A két ország energetikai együttműködése példátlan szintre jutott” – fogalmazott Gerapetritisz, utalva az amerikai energetikai vállalatok görögországi jelenlétének erősödésére is.
Ugyanehhez kapcsolódva a folyamatban lévő beruházásokra is kitért, többek között az energia-, a technológiai és a hajóipari ágazatban, amelyek – mint mondta – új dimenziókat adnak a két ország gazdasági kapcsolatainak.
Rubio szintén hangsúlyozta az energetikai együttműködés jelentőségét, külön megemlítve az amerikai LNG-import bővítését, valamint az új gáz- és villamosenergia-összeköttetések kiépítését.
Közlése szerint ezek a fejlemények erősíthetik a térség energiabiztonságát, és tovább bővíthetik Görögország az európai energiarendszerben betöltött szerepét.
Védelem: Alexandrúpoli, F–16-osok és F–35-ösök
A megbeszélések jelentős részét a görög–amerikai védelmi együttműködés tette ki.
Gerapetritisz a Kölcsönös Védelmi Együttműködési Megállapodást nevezte a két ország kapcsolatát szabályozó egyik kulcsfontosságú kétoldalú szerződésnek, és külön kiemelte Alexandrúpoli stratégiai jelentőségét.
Ugyanebben az összefüggésben utalt a görög F–16-os vadászgépek modernizálására, valamint az F–35-ös típus rendszeresítésére a görög légierőnél.
Megjegyezte, hogy a védelmi együttműködés nem csupán a nemzeti védelem megerősítéséről szól, hanem tágabb értelemben a stratégiai együttműködéssel és a térség stabilitásával is összefügg.
A stratégiai párbeszéd megnyitóján Gerapetritisz Alexandrúpoliát a görög–amerikai együttműködés mintapéldájaként jellemezte.
Rubio: „Görögország a stabilitás forrása”
Marco Rubio különösen elismerően szólt a két ország stratégiai kapcsolatáról, hangsúlyozva a Görögországot és az Egyesült Államokat összekötő történelmi és politikai kötelékeket.
„Az Egyesült Államokat és Görögországot hosszú múltra visszatekintő barátság, együttműködés és szövetség fűzi össze” – fogalmazott az amerikai külügyminiszter, hozzátéve, hogy a kapcsolat jelentősége a mai nemzetközi környezetben még nyilvánvalóbb.
„Egyszerre történelmi és alapvető, ugyanakkor létfontosságú is. Egy instabil világban a stabilitás forrása” – mondta.
Rubio azt is hangsúlyozta, hogy Görögország továbbra is fontos szövetségese az Egyesült Államoknak, és a két ország számos fenyegetést és kihívást hasonló módon ítél meg.
Felhívás a nagyobb európai felelősségvállalásra a védelemben
Az amerikai külügyminiszter külön hangsúlyt fektetett arra, hogy az európai országoknak nagyobb részt kell vállalniuk Európa védelmének felelősségéből.
„Európa nemzeteinek nagyobb részt kell vállalniuk saját kontinensük védelmének terheiből, és Görögország pontosan ezt teszi” – fogalmazott.
Nyilatkozata egy szélesebb amerikai vita közepette hangzott el, amely Európa védelmi képességeinek megerősítéséről, valamint az európai szövetségesek kontinensük biztonságához való nagyobb hozzájárulásáról szól.
Új dimenzió a katonai együttműködésben Floridával
Rubio athéni látogatása során együttműködési megállapodást is aláírtak a Görög Nemzeti Védelmi Vezérkar főnöke és a Floridai Nemzeti Gárda között, Nikosz Dendiasz védelmi miniszter, valamint az amerikai külügyminiszter jelenlétében.
Dendiasz szerint a megállapodás új dimenziót ad a két ország fegyveres erői közötti együttműködésnek, és a Görögország „Agenda 2030”-ának részét képezi.
Elmondta, hogy Görögország a legjobb gyakorlatokat keresi fegyveres erői és tartalékosai műveleti képességeinek erősítésére, ebben pedig a Floridai Nemzeti Gárdával való együttműködés tudástranszfert, kiképzést és tapasztalatcserét kínál.
Marco Rubio a megállapodást a görög–amerikai történelmi szövetség mélységének kifejeződéseként írta le.
A lehetséges együttműködési területekre utalva megjegyezte, hogy a Floridai Nemzeti Gárda jelentős tapasztalatot szerzett a hurrikánokhoz hasonló természeti katasztrófák kezelésében, miközben a görög fél földrengések és erdőtüzek elleni fellépésben rendelkezik értékes tudással.
Hangsúlyozta, hogy a partnerség lehetőséget teremt az interoperabilitás erősítésére és a kölcsönös tanulásra, és újabb lépést jelent a modern görög–amerikai szövetség építésében.
Határvédelem és terrorellenes küzdelem
Az amerikai fél álláspontjának jelentős része a határbiztonság kérdésére is összpontosított.
Marco Rubio „nagyon szoros stratégiai partnernek” nevezte Görögországot az Egyesült Államok szemszögéből az irreguláris migráció, az embercsempészet, a határokon átnyúló bűnszervezetek és a terrorizmus elleni küzdelemben.
Bejelentett egy új egyetértési megállapodást is, amelynek célja a két ország illetékes szervei közötti információcsere erősítése a terrorellenes fellépés terén.
Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy kezelni kell azokat a mai kihívásokat, amelyek a Nyugat biztonságát érintik.
Kelet-Mediterráneum és tengeri biztonság
A két miniszter megvitatta a legfontosabb nemzetközi válságokat is, a Közel-Kelettől és Ukrajnától Afrikáig, valamint a migrációs áramlásokig.
Kiemelt téma volt a tengeri biztonság, amelynek jelentőségét Jórgosz Gerapetritisz azzal indokolta, hogy kulcsfontosságú a nemzetközi ellátási láncok védelme szempontjából.
„A tengeri biztonság nem alku tárgya” – szögezte le.
A görög külügyminiszter kitért a Görögország és az Egyesült Államok közötti együttműködésre is a kelet-mediterrán térség stabilitásának biztosítása és a vallási közösségek védelme érdekében.
„Közös célunk az Egyesült Államokkal, hogy megteremtsük és megőrizzük a stabilitás feltételeit a tágabb kelet-mediterrán térségben, valamint megvédjük a keresztény lakosságot és minden más etnikai és vallási közösséget” – fogalmazott.
Törökország a regionális fejlemények hátterében
Törökország a regionális erőviszonyokról szóló egyeztetések hátterében maradt, noha Marco Rubio név szerint nem említette az országot.
Az amerikai külügyminiszter olyan energetikai projektekről beszélt, amelyek egy „nagyon érzékeny helyzethez” kapcsolódnak, és más országokat is érintenek.
A megfontolt megfogalmazás a kelet-mediterrán térség összetett diplomáciai képletét tükrözi, ahol az energetikai beruházások, a regionális partnerségek és a biztonsági kérdések egyre szorosabban fonódnak össze.
Rubio kiáll Guilfoyle mellett
Athéni tárgyalásai során Marco Rubiónak egy, a Wall Street Journalben megjelent, Kimberly Guilfoyle görögországi amerikai nagykövetet érintő cikkről is véleményt kellett mondania.
Az amerikai külügyminiszter kerülte, hogy a vádak lényegére reagáljon, és válaszát arra szorította, hogy az athéni amerikai nagykövetség kiváló munkát végez.
Guilfoyle-t a görögországi amerikai érdekek határozott képviselőjeként jellemezte, nyilvánosan is megerősítve támogatását a nagykövet mellett.
A hatodik stratégiai párbeszéd és Görögország szerepe
A hatodik görög–amerikai stratégiai párbeszéd megnyitóján Jórgosz Gerapetritisz a kétoldalú kapcsolat stratégiai jelentőségét és Görögország térségbeli szerepét hangsúlyozta.
Mint mondta, az ország történelme, regionális kapcsolatrendszere és a hellénizmus kulturális befolyása teszi lehetővé, hogy Görögország kiterjedt partnerségi hálót tartson fenn.
„Ez Görögország számára egyfelől konkrét felelősséget, másfelől gyakorlati képességet jelent arra, hogy összekösse az országokat, elősegítse a párbeszédet és az egymás iránti megértést” – fogalmazott.
A görög külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokkal folytatott együttműködés erősíti Görögország szerepét és biztonságát a térségben, miközben a stratégiai párbeszéd kézzelfogható, konkrét lépésekben is testet ölthet.
Kapcsolat kibővített stratégiai dimenziókkal
A hatodik görög–amerikai stratégiai párbeszéd jól mutatja, milyen szélesre tárult egy olyan kapcsolat spektruma, amely mára túlmutat a hagyományos védelmi együttműködés keretein.
Az energia, a technológia, a beruházások, a kereskedelem, a határbiztonság, a kulturális örökség védelme és a regionális stabilitás ma már mind szerves részei a kétoldalú napirendnek.
Athén számára a Washingtonnal ápolt kapcsolatok erősítése összefügg azzal a céllal, hogy aktívabb szerepet töltsön be a kelet-mediterrán térségben és Délkelet-Európában. Washington szemében pedig Görögország kulcsfontosságú szövetséges egy olyan régióban, ahol a biztonság, az energiaellátás, a tengeri útvonalak és a regionális erőegyensúlyok jelentősége folyamatosan nő.
Ebben a kontextusban Marco Rubio athéni látogatása és a stratégiai párbeszéd hatodik fordulója annak a közös törekvésnek a kifejeződése, hogy a már most is magas szintű görög–amerikai kapcsolatot még kézzelfoghatóbb együttműködési formákká alakítsák, különös tekintettel a biztonságra, az energiára és a tágabb térség stabilitására.