Magyarország szerdán visszavonta vétóját Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak két fejezetéről. Az ukrán külügyminiszter nem sokkal később megköszönte a döntést.
Magyarország elhárította az akadályt az elől, hogy az EU újabb két tárgyalási klasztert nyisson meg Ukrajnával, jelezve, hogy Budapest kész feloldani vétóját, ha Kijev a jövő héten elfogadja a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvényt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter megköszönte Magyarországnak a döntést.
"Ma COREPER-szinten (az uniós tagállamok állandó képviselőinek szintjén) a magyar fél zöld utat adott a belső piac, valamint a versenyképesség és befogadó növekedés klaszterekre vonatkozó tárgyalási álláspontoknak" - fogalmazott Szibiha.
"Lépésről lépésre halad előre Ukrajna uniós csatlakozása. Ukrajna és Magyarország együtt tesz lépéseket egymás és az európai egység felé" - emelte ki. Szibiha külön kifejezte háláját magyar hivatali partnerének.
"Köszönöm, Orbán Anita, a csapatmunkát, amely egyaránt szolgálja mind baráti népeink, mind pedig egy erős Európa érdekeit!" - írta.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy ezekben a napokban az ukrán parlamentben benyújtották és az illetékes bizottság jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely a nemzeti kisebbségek oktatási jogainak rendezését célozza.
A magyar lépés így egy jelentős akadályt vesz el a jövő heti Európai Tanács ülésének útjából. Egyúttal Moldovával kapcsolatban is előrelendítené a csatlakozási tárgyalásokat, mivel a két tagjelölt ország folyamata szorosan összekapcsolódott.
Budapest addig blokkolta a további előrehaladást, amíg Ukrajna el nem fogadja a kárpátaljai magyar kisebbség oktatási és kulturális jogait megerősítő jogszabályt.
Szakértői szinten született megállapodást követően várhatóan hétfőn fogadja el a törvényt Ukrajna parlamentje, a Verhovna Rada. Ez megnyitná az utat Magyarország előtt, hogy másnap a luxembourgi Általános Ügyek Tanácsában jóváhagyja a 2-es és 3-as klaszter megnyitását.
Ugyanezen az ülésen a tagállamok várhatóan egy korábban korrupciós aggályok miatt befagyasztott, 4,2 milliárd eurós kohéziós kifizetést is jóváhagynak Magyarország számára.
Magyarország szerdán engedélyezte a Tanács által Ukrajnának küldendő levelek technikai előkészítését, amelyekben Kijevet a tárgyalási pozíciói benyújtására kérik – ez formális lépés a klaszterek megnyitása felé.
Budapest korábban még ezt az előkészítő munkát is blokkolta, így a szerdai döntés erős jelzésnek tekinthető arra, hogy kész feloldani vétóját, amint Kijev elfogadja a kisebbségi jogi jogszabályt.
A klasztereket ezután jövő kedden, egy kormányközi konferencián nyithatják meg hivatalosan.
A folyamat ugyanakkor még kisiklhat. Az ukrán parlamentnek még jóvá kell hagynia a kisebbségi törvényt, miközben a Radában nehéz stabil többséget biztosítani.
A vita rendezése az első bilaterális találkozó előtt is megnyithatja az utat Magyar Péter magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. A felek korábban már terveztek egyeztetést, de Magyar a kisebbségi jogok terén elért előrelépéshez kötötte a megbeszélést.
A két klaszter a belső piacot és a versenyképességet fedi le. Kijev az év elején már megnyitotta a úgynevezett alapvető területeket – többek között a jogállamiságot és az igazságszolgáltatást – valamint a külkapcsolatokat érintő klasztereket.
Ha jövő héten megnyílik két újabb klaszter, Ukrajnának még további kettőt kell megnyitnia ahhoz, hogy a csatlakozási folyamat teljes egészében beinduljon: a zöld menetrenddel és az uniós erőforrásokkal foglalkozó klasztereket. Brüsszel célja, hogy az év végéig az összes hátralévő klaszter megnyíljon.
Feszült viszony
Magyarország és Ukrajna viszonya Magyar elődje, Orbán Viktor kormányzása idején romlott meg; Orbán kabinetje rendszeresen összeütközésbe került Kijevvel, és akadályozta Ukrajna közeledését az EU-tagsághoz.
Orbán kifejezetten Ukrajna-ellenes hangvételű választási kampányt folytatott, amelyben Kijevet Európa biztonságát fenyegető tényezőként állította be.
A fölényes áprilisi választási győzelmet követően a májusban hivatalba lépett Magyar pragmatikusabb megközelítést ígért Ukrajnával szemben. Júniusban két tárgyalási fejezet megnyitásához is hozzájárult, miután Kijev elfogadott egy 11 pontos cselekvési tervet a kisebbségi jogokról.
A kárpátaljai magyarok jogai ugyanakkor továbbra is feszültségforrásnak számítanak.
Az Orbán-kormány Ukrajna-ellenes retorikájának évei után a konzervatív választók óvatosan viszonyulnak a Kijevvel való szorosabb kapcsolatokhoz. Ugyanakkor a határon túli magyarok védelme szintén népszerű a jobboldali szavazók körében, ami mozgásteret adhat Magyarnak egy megállapodás megkötésére.
Szeptemberben a kapcsolatok újabb mélypontra jutottak, miután Magyar nyilvános vitába keveredett az X közösségi oldalon Andrij Szibihával, Ukrajna külügyminiszterével Magyarország részvételéről Zelenszkij Kárpátok-csúcstalálkozóján, amely a térség fejlesztését hivatott ösztönözni.
Magyar bírálta Ukrajnát, amiért Magyarországot a résztvevők között tüntette fel az ő jóváhagyása nélkül, míg Szibiha azzal vádolta, hogy Orbán nyomdokaiba lép. Anita Orbán magyar külügyminiszter később New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének idején tárgyalta meg a vitát Szibihával.
A múlt héten a két külügyminiszter intenzív tárgyalásokat folytatott egy ukrán honlap miatt, amely két magyart – Milos Kerkez labdarúgót és Hidvéghi Balázs ellenzéki országgyűlési képviselőt – feketelistára tett.
A vita egy budapesti Magyarország–Ukrajna válogatott labdarúgó-mérkőzést követte, ahol egyes magyar ultrák kifütyülték az ukrán himnuszt, és több játékos összetűzésbe keveredett a pályán.
Orbán külügyminiszter elítélte „a megbélyegzést, a feketelistázás bármely formáját és a magyar állampolgárok elleni esetleges fenyegetéseket”, és közölte, hogy Budapest kapcsolatban áll az ukrán tisztségviselőkkel a helyzet rendezése érdekében.