Az Európai Bizottság elnökének víziója, amelyben Európa formálja a mesterségesintelligencia-versenyt, vegyes fogadtatásra talált az EP-képviselők körében, a kétkedők pedig felhívják a figyelmet arra, hogy a vezető fejlesztők többsége Európán kívül működik.
Ursula von der Leyen azt szeretné, ha a világ elhinné, hogy Brüsszel határozza meg a gyorsan fejlődő mesterséges intelligencia ütemét, amely a gazdaságok, a munkaerőpiacok és a biztonsági infrastruktúrák átalakításával fenyeget, mégpedig gyorsabban, mint ahogy a kormányok reagálni tudnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Csakhogy az EU alig részese ennek a versenynek.
Az eheti Európai Unió helyzetéről szóló beszédében az Európai Bizottság elnöke megígérte, hogy Európa segít megírni a mesterséges intelligencia szabályait, és a blokkot Washingtonnal és Pekinggel egyenrangú szabályalkotóként pozicionálta.
Az EU-nak azonban nincs domináns modellje, nincs az OpenAI-hoz, a Claude-hoz vagy a DeepSeekhez mérhető szereplője, és alig van tényleges befolyása azokra a vállalatokra, amelyek valójában építik a technológiát.
Michael McNamara, a Renew-frakció független ír európai parlamenti képviselője szerint von der Leyen ígérete egyelőre nem több puszta „szóban tett ígéret”-nél.
„A legjelentősebb MI-fejlesztők közül sokan Európán kívül működnek, és aligha fognak bármit is kezdeni a megjegyzéseivel” – mondta a képviselő, aki az Európai Parlament AI-rendelet végrehajtásával és érvényesítésével foglalkozó munkacsoportjának társelnöke.
McNamara szerint von der Leyen bizottsága rendkívül következetlen múlttal rendelkezik az MI-biztonság terén.
Az előző ciklusban zászlajára tűzte az MI-rendeletet, a blokk kockázatalapú szabálykönyvét az MI-rendszerek számára, valamint az AI-felelősségi irányelvet, amely megkönnyítette volna az MI által okozott károk miatti pereskedést, a mostani ciklusban viszont visszavonta a felelősségi javaslatot.
Később a biztosítékok gyengítéséért lobbizott, és nyomást gyakorolt a Tanácsra és a Parlamentre, hogy a közelmúltbeli Omnibusz-trilógusok során egész ágazatokat vegyenek ki az MI-rendelet hatálya alól, majd az Európai Unió helyzetéről szóló beszédben ismét irányt váltott.
„Az egymást gyors egymásutánban követő, ellentmondásos álláspontok fényében nehéz elvárni, hogy az MI-fejlesztők komolyan vegyék a legújabb megszólalását” – tette hozzá McNamara.
Abban viszont egyetértett von der Leyen vállalásával, hogy „hasonlóan gondolkodó partnerekkel, például Kanadával, az Egyesült Királysággal és másokkal” kíván együttműködni, különösen a modellek értékelése, ellenőrzése és a biztonság terén.
Eközben az olasz Brando Benifei, aki szintén az AI-parlamenti munkacsoport társelnöke és az MI-rendelet egyik jelentéstevője, dicsérte von der Leyent, mondván, joggal állítja, hogy „az MI-rendelet vezető szerephez juttatja Európát az MI-biztonság terén”.
„A rendelet minden itt elérhető csúcskategóriás modellt kötelez, legyen az amerikai vagy kínai. A biztonsági együttműködés Kanada és az Egyesült Királyság részvételével üdvözlendő lépés, amelyet szuverén kapacitásoknak kell megtámasztaniuk: európai felhővel, chipekkel, összehangolt tőkével és egy nyilvános, az MI-re szakosodott CERN-nel, hogy a szabályozási vezető szerep technológiai erővé váljon.”
Az EU egyáltalán benne van a versenyben?
A tegnapi Európai Unió helyzetéről szóló beszédben Ursula von der Leyen bizottsági elnök ismertette az uniós terveket az MI-ipar számára, és arra szólított fel, hogy lassítsák az MI-modellek fejlesztését az úgynevezett „pace the frontier”, vagyis az élvonal tempójának kordában tartása érdekében.
A kérdésben használt megfogalmazása szinte szó szerint megegyezik Dario Amodei, az Anthropic vezetője által a hét elején közzétett esszében (forrás: angol) megfogalmazott felhívással.
„Ha azok, akik fejlesztik a technológiát, világosan fogalmaznak, akkor nekünk is világosan kell fogalmaznunk” – mondta az Európai Parlamentnek.
Európa jelenleg számos tekintetben lemaradásban van az Egyesült Államokkal és Kínával szemben az MI-versenyben.
A kontinens az 1 billió dollárra (871,6 billió euróra) becsült globális MI-beruházásnak kevesebb mint 5 százalékát vonzza, miközben 75–80 százalék az Egyesült Államokba, további 10–14 százalék pedig Kínába áramlik.
Egyetlen számottevő MI-vállalata, a Mistral AI értéke mindössze 24 milliárd dollár (20,9 milliárd euró), ami eltörpül az amerikai OpenAI és Anthropic mellett: előbbit 852 milliárd dollárra (741,2 milliárd euróra), utóbbit 965 milliárd dollárra (839,6 milliárd euróra) értékelik.
Még Kína, az Amerikánál sokszínűbb MI-piacán is vannak piacvezetők, például a 52 milliárd dollárra (45,2 milliárd euróra) taksált DeepSeek, a 31,5 milliárd dolláros (27,4 milliárd eurós) Moonshot AI és a 141 milliárd dollárra (122,7 milliárd euróra) értékelt Zhipu AI.
Legfeljebb a szabályozás terén lehet az EU vezető szerepéről beszélni, miután 2024-ben életbe lépett az uniós MI-rendelet, és idén augusztusban hatályba léptek az átláthatósági és irányítási szabályok.
A bizottsági elnök ugyanakkor úgy véli, az uniós MI-rendelet „kulcsfontosságú eszköz a korlátok kijelöléséhez”, és „olyan helyzetbe hozza Európát, hogy formálni tudja a világ erőfeszítéseit annak kezelésére”.
Bejelentette azt is, hogy az EU szövetségeseivel, köztük Kanadával, az Egyesült Királysággal és másokkal kíván együttműködni. „Egyesíteni akarjuk erőinket a modellek értékelése, ellenőrzése, a korai előrejelzés, az MI-biztonság és még sok más területen.”
Novemberre tárgyalásokat terveznek iparági vezetőkkel, vállalkozókkal és kormányzati tisztviselőkkel arról, miként lehet az MI-t kulcsfontosságú ágazatokban, például az egészségügyben, a közlekedésben, az agrár-élelmiszeriparban, a fejlett gyártásban, valamint a védelemben és az űrkutatásban alkalmazni.
Von der Leyen azt is megígérte, hogy 2026 végéig előterjeszti a „Minőségi munkahelyekről szóló törvényt”, amelynek célja, hogy „segítse a készségek fejlesztését, javítsa az állások minőségét és tisztességes esélyt adjon a munkavállalóknak”.