Az EU hamarosan több mint 1600 nevet, köztük 77, az Ukrajna megszállt területein induló képviselőt vesz fel az Oroszország elleni szankciós listára. A döntés hátterében a hibrid támadások aggasztó felerősödése áll.
Az Európai Unió külügyi szinten megállapodott oroszországi szankciós listájának eddigi legnagyobb bővítéséről, amelynek keretében egyetlen lépésben 1646 új nevet vesznek fel. A szerdán Brüsszelben az uniós nagykövetek által véglegesített megállapodás 743 magánszemélyt és 826 jogi személyt érint, akiket azzal vádolnak, hogy támogatják Moszkva Ukrajna elleni, teljes körű invázióját.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Emellett 77 olyan törvényhozót is célba vesznek, akik szeptemberben a széles körben hiteltelennek tartott Állami Duma-választáson indulóként jelentek meg Ukrajna orosz megszállás alatt álló területein.
A nagykövetek több hetes egyeztetés és alapos jogi ellenőrzés után zárták le a megállapodást, amely a nevek puszta mennyisége miatt különösen intenzív folyamat volt. A lista hivatalos jóváhagyása hétfőn várható, amikor a külügyminiszterek Luxemburgban találkoznak. Ezt követően hozzák nyilvánosságra az érintett személyek és szervezetek névsorát.
A szankciók utazási tilalmat, vagyonbefagyasztást és a finanszírozás nyújtásának tilalmát foglalják magukban
A tagállamok igyekeztek mielőbb lezárni a megállapodást, hogy egységes fellépést mutassanak a gyors egymásutánban érkező hibrid támadások közepette, amelyek egy részét Oroszországnak tulajdonítják. Már megkezdődött az újabb nevek felvételének előkészítése is a németországi lipcsei repülőtéren történt dróneseményre reagálva.
Az egység hangsúlyozásának másik oka a múlt havi, nagy vitákat kiváltó döntés, amellyel két ismert oligarchát, Aliser Uszmanovot és Mihail Fridmant törölték a feketelistáról.
Uszmanov törlését, amely Franciaország kérésére történt, egy Azerbajdzsánnal kötött, foglyok szabadon bocsátásáról szóló megállapodáshoz kapcsolták, amelyet olyan türk államok közvetítettek, melyek régóta a milliárdos érdekében lobbiznak. Egy francia állampolgárt már szabadon engedték, azonban egy másik továbbra is börtönben van.
A fájdalmas engedményért cserébe az EU példátlan módon három évvel hosszabbította meg a szankciós lista hatályát. Összességében a feketelista hamarosan csaknem 4650 nevet fog tartalmazni.
A hét elején Kaja Kallas külügyi főképviselő üdvözölte a hároméves meghosszabbítást, ugyanakkor elismerte, hogy kevéssé valószínű Uszmanov és Fridman újbóli felvétele. „Az országok szabadon javasolhatnak neveket, amelyeket fel kell venni a szankciós listára. De a végén a tagállamok döntenek” – mondta. „És nem látom, hogy ez a két személy esetében belátható időn belül megtörténne”.
Brüsszel még mindig küzd az Uszmanov-ügy következményeivel és azzal az előképpel, amelyet a közös külpolitikára nézve teremtett, ami az egyhangúságon alapul.
Ahogy a blokk új tagok felvételére készül, az Európai Bizottság azt javasolta, hogy alkalmazzák az úgynevezett áthidaló (passerelle) záradékot, amely lehetővé tenné az egyhangúságról minősített többségi szavazásra való áttérést olyan kérdésekben, mint a szankciók, és ezzel elkerülnék a vétók megsokszorozódását.
Csakhogy a záradék a klasszikus 22-es csapdáját teremti meg: egyhangú döntést igényel az egyhangúság megszüntetéséhez.