Armin Papperger, a Rheinmetall vezetője a kiürült rakétakészletekről, a fegyvergyártás bővítéséről és a jövő fegyverrendszereiről. Milyen szerepe lesz ebben a Skyrangernek, a drónoknak, a robotoknak és az űrnek?
Németország jelentősen növelni szeretné védelmi képességeit. A cél azonban már régóta nem csak az, hogy több lőszert és rakétát állítson elő. A légvédelem, a drónok, valamint az olyan új technológiák, mint a humanoid robotok és az űrrendszerek, egyre fontosabb szerepet játszanak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója az újrafegyverkezésről, a jelenlegi szűk keresztmetszetekről – és arról beszél, mely fegyverrendszerek lehetnek döntőek a jövőben.
A 424-es osztályú harmadik flottaszolgálati hajó gerincfektetése alkalmából Wolgastban beszélgettünk Pappergerrel Németország fegyvergyártásáról, a Skyranger szerepéről és a jövő fegyvereiről.
Euronews: Papperger úr, márciusban azt mondta, hogy a rakétakészletek aggasztóan megcsappantak. Mi a jelenlegi helyzet?
Papperger: Úgy gondolom, ez ma is így van. Ennyire gyorsan nem lehet rakétákat gyártani, és ez az oka annak, hogy mi, a Rheinmetallnál is, egy nagyszabású beruházási programot indítottunk – és nem csak mi, hanem sok más gyártó is.
Óriási hiány van a rakétahajtóművekben, de a harci részben is, és rendkívül gyorsan fel kell gyorsítanunk a termelést, hogy Németországot, de Európát és a NATO-t is ismét elérjük azon a szinten, amely elegendő, ha fenyegetés ér bennünket.
Euronews: Hol tart most a Skyranger-projekt? A rendszereket megrendelték, de megérkeznek időben? Milyen gyorsan halad ez most?
Papperger: Igen, a Skyranger esetében – és ez tényleg egy újra meg újra visszatérő narratíva – a szerződés szerint 2027-ben kell megkezdenünk a sorozatszállítást. Ez meg is fog történni, jelenleg csak minimális késésekkel számolunk.
Néhány technológiát korszerűsítenünk kell: egyrészt a járműalvázat, másrészt a radartechnológiát, valamint az integrálandó rakétákat.
Meggyőződésem, hogy együtt a BAAINBw-vel (a Bundeswehr felszereléséért, informatikájáért és üzemeltetéséért felelős szövetségi hivatallal), illetve a minisztériummal jó megoldást találunk ezen a területen.
Munkatársaink éjjel-nappal dolgoznak rajta, és ahogyan Ön is tudja, a Skyranger-kapacitás óriási mértékben bővül. Az év vége felé már évente akár 400 rendszert gyártunk vagy tudunk gyártani. Én ebben semmilyen kockázatot nem látok.
Euronews: A „deep strike” képességekhez közös vállalat jött létre. Hol tartunk ezzel?
Papperger: A közös vállalatot egyrészt a Destinusszal hoztuk létre, másrészt a Lockheed Martinnal. A Lockheed Martinnal az artilleriarakéták területén dolgozunk együtt, a cirkálórakétákat pedig a Destinusszal fejlesztjük. Ez a két vegyesvállalat az aláírási folyamat abszolút végső szakaszában van, és úgy számolunk, hogy az év végén, legkésőbb a jövő év elején már megkapjuk az első megrendelést a cirkálórakétákra.
Euronews: Nem lenne célszerűbb egyszerűbb rendszereket gyártani, de jóval nagyobb mennyiségben? Nem ezt mutatja Ukrajna példája?
Papperger: Ezt is tesszük, de bizonyos területeken ez nem segít. Ha ma megnézi, mire képes egy Skyranger, látja, hogy képes lelőni egy Mach 3 sebességgel repülő rakétát is. Ezt egy egyszerű elfogó rakétával, vagy egy alapvető, egyszerű rendszerrel nem lehet megtenni.
Ha ma beszélget a német szárazföldi erők parancsnokával, ő azt fogja mondani Önnek: „Két év múlva egészen más lesz a fenyegetés képe.” A Skyranger valóban olyan rendszer, amely többféle képességet egyesít. Erre a mi elfogómegoldásaink vagy egyszerű rendszereink nem alkalmasak.
Például rendelkezünk „.50-es géppuskákkal” is, amelyekkel le lehet lőni a könnyű, 1-es kategóriájú drónokat. De amikor később sugárhajtású drónok jelennek meg, azokat már alig lehet hatékonyan megsemmisíteni. Éppen ezért hisszük azt, hogy a hosszú távon fenntartható megoldás a jobb.
Euronews: Valójában mekkora munkahelyteremtő a védelmi ipar, és benne a Rheinmetall?
Papperger: Úgy gondolom, hogy jelentős munkahelyteremtő erő vagyunk. Jelenleg – a civil üzletág nélkül – körülbelül 34 ezer ember dolgozik a Rheinmetallnál. Nettó évi mintegy 10 ezer fővel növekedünk, és az a célunk, hogy 2030-ra elérjük a 70 ezres létszámot, miközben az ellátási láncunkban már 210 ezer ember dolgozik majd. Ha ezt összeadja, az csaknem 300 ezer ember. Ez már valódi munkahelymotor.
Euronews: Milyen gyorsan lehet felfuttatni a fegyver- és lőszergyártást – milyen gyorsan tudnak növelni olyan vállalatok, mint a Rheinmetall?
Papperger: Ezen már dolgozunk, és be is bizonyítottuk, például a lőszergyártásnál. A közepes kaliberű lőszerek esetében kevesebb mint egymillióról négy millió darabra növeltük az éves gyártást. A tüzérségi lőszerek terén 70 ezerről 1,5 millió darabra, a harckocsi-lőszereknél pedig 40–50–60 ezerről – évtől függően – 240 ezerre. Tehát valóban tesszük a dolgunkat. Most pedig megdupláztuk a tehergépjárművek gyártását.
Vagyis a logisztikai és a taktikai járművek száma több mint duplájára nő. Mi dolgozunk ezen, csak pillanatnyilag nincsenek olyan megrendeléseink, amelyek további bővítést indokolnának. A Rheinmetall hatéves beruházási programja 30 milliárd euróról szól – ez óriási összeg, amelyet jelenleg befektetünk. Éppen ezért rendkívül fontosak azok a jelzések, amelyeket ma is kaptunk: hogy a miniszter itt van, hogy a miniszter foglalkozik azzal, ne csak a kapacitásokat építsük ki, hanem hosszú távon is biztosítsuk, hogy az embereknek legyen munkájuk.
Számomra ez rendkívül biztató, nagyon jó jel, és egyben meg is nyugtat valamelyest, hogy a szövetségi kormány valóban komolyan veszi itt a felelősségét.
Euronews: Mi jön ezután? Legutóbb a drónok voltak nagy téma. Mi a következő lépés? Az űr, vagy az már most is az, esetleg harci robotok, humanoid robotok?
Papperger: A robotok biztosan meg fognak jelenni, ez teljesen egyértelmű. Brémában kutatóközpontunk működik a humanoid robotok fejlesztésére. Dolgozunk rajta, de még nincsenek sorozatban gyártott termékeink, ezért eddig nem léptünk a nyilvánosság elé. Ugyanakkor nagyon sok pénzt fektetünk be. Az űrtevékenységbe szintén jelentős összegeket invesztálunk: egyrészt a műholdgyártásba, másrészt a kommunikációs adatok feldolgozásába.
Ez azt jelenti, hogy minden információt, amelyet a műholdaktól kapunk, megfelelően kell feldolgozni. A drónok velünk maradnak, és a többi rendszerre is szükség van. A fegyvernemi együttműködésben kell tüzérség, kell páncélosfegyver, kell hagyományos lőszer, kellenek drónok és rakétarendszerek.
A kérdés csak az, hogy mindegyikből mennyire van szükség. A megfelelő arányt kell megtalálni. És ez változni fog, vagyis az egyes területekhez rendelt mennyiségek idővel átalakulnak.
Saját anyagunk: tekintse meg a német páncélosdandárról Litvániában készült aktuális, exkluzív Euronews-riportunkat is: