Hétfőn újságíróknak nyilatkozva Kaja Kallas, az EU vezető diplomatája közölte, hogy a blokknak „ébernek” kell maradnia az Északi-sarkvidéken egyre növekvő orosz katonai aktivitás és Kína erősödő térségi érdeklődése miatt.
12 európai ország arra szólította fel az Európai Uniót, hogy erősítse jelenlétét az Északi-sarkvidéken, tekintettel arra, hogy az orosz és az amerikai elnök, illetve a kínai vezetés is egyre erősebben érdeklődik a térség iránt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Arra kérjük az Európai Uniót, hogy vállaljon stratégiailag tudatosabb és proaktívabb szerepet az európai sarkvidéken” – írták az országok egy közös nyilatkozatban, amelyet az észak-finnországi Rovaniemiben megrendezett Európai Sarkvidéki Csúcs után tettek közzé.
A csúcstalálkozón többek között Friedrich Merz német kancellár, Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter is részt vett.
Kaja Kallas, az EU vezető diplomatája újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a blokknak „ébernek” kell maradnia az Északi-sarkvidéken fokozódó orosz katonai tevékenységgel, valamint Kína növekvő érdeklődésével szemben.
Hozzátette, hogy az EU októberben új sarkvidéki stratégiát mutat be, „amelynek középpontjában a biztonság áll”.
„Nyilvánvaló, hogy ez Európa biztonsági architektúrájának része” – mondta Kallas.
Az Északi-sarkvidék fontos kapuként köti össze Észak-Amerikát és Európát, kulcsfontosságú közlekedési, kommunikációs és kereskedelmi kapcsolatokat biztosít, így jelentősége globális. Az utóbbi években a stratégiai manőverezés egyik fő ütközőzónájává vált.
A NATO szerint Moszkva „jelentősen” fokozta katonai tevékenységét az Északi-sarkvidéken: új sarkvidéki parancsnokságot hozott létre, katonai létesítményeket nyitott meg, és „újszerű fegyverrendszereket” tesztel.
Pekingnek is komoly érdeke fűződik a térséghez, különösen a kritikus nyersanyagokhoz, az energiaforrásokhoz és az új kommunikációs rendszerekhez való hozzáférés miatt – áll a NATO értékelésében.
A rovaniemi csúcsot azt követően tartották, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a hónap elején Grönlandra látogatott, jelezve, hogy az EU továbbra is támogatja a szigetet, miközben Trump ismételten sürgette, hogy az Egyesült Államok szerezze meg azt.
Brüsszel Trump ellensúlyozására jelentős beruházásokat ígért Grönlandon: Von der Leyen látogatása során 200 millió euró értékű partnerségi megállapodást jelentett be az autonóm dán területtel. Ezeket a forrásokat az idei és a jövő évben tervezik befektetni.
A Fehér Házba való visszatérése óta Trump többször is hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak „nemzetbiztonsági” okokból át kell vennie az irányítást Grönland felett, azzal érvelve, hogy különben Kína vagy Oroszország szerezné meg a szigetet. A dán kormány és az uniós vezetés keményen ellenáll a kérdésben.
A jelentések szerint az Egyesült Államoknak a hidegháború csúcspontján 17 katonai létesítménye és több mint 10 ezer katonája állomásozott Grönlandon. Jelenleg már csak egy bázist működtet ott, a Pituffik Space Base-t, amely az amerikai védelmi minisztérium legészakibb létesítménye.
A Pituffik rakétariasztási, rakétavédelmi és űrmegfigyelési feladatokat szolgál, az Egyesült Államok Űrhadseregének közlése szerint.